Vannak olyan ételeink, melyeket nem tudunk abbahagyni. Annyit eszünk belőle, amennyit elkészítünk: vörösboros marhapörkölt, rakottkrumpli, rakottkel , meggyszósz (vízzel és vaníliapudinggal sűritve), na és persze a
chili con carne. Ez a fő ellenség, úgy szokott elfogyni, hogy ki sem hűl. Mikor
melange felajánlotta az istenien illatozó pörkölt kakóbabokat hasznosításra, el sem tudtam képzelni mi legyen belőle. Valami sósat, pikánsat kívántam. Valamit, amibe nem illik ez a kifinomult íz, valamit amiben mégis életre kelhet. Na persze, az igazsághoz tartozik, hogy egy percig sem gondoltam, hogy én bármit is fogok a kakóval készíteni. Az édesség nem az én világom, bár volt már rá
példa. A végén "hangyácskám" azt találta ki, hogy legyen belőle chili és csináljam én, hamár mindig, meg amúgyis, meg már
szólt is róla.
Kedvenc konyhai olvasmányom szerint a
chili con carne nem is az, amit mi, de mégis, meg, vagy mégsem, szóval izé... Többek között kiderül az a két alapvető tény, hogy a
chili con carne:
- nem Mexikói étel
- nincs 100 éves sem
Aki többet akar róla olvasni látogasson el
Wiki-hez (angolul) vagy nézze meg, hogy a
többiek (magyarul) mit írnak róla.
Legjobb tudomásom szerint a
chili con carne olívaolajon megpirított paprikából, hozzá kevert apróra vágott húsból, fűszerekből készített mártogatós, mellyett tortilla chips-el vagy főtt babbal tálalnak. Ehhez képest én mindíg darálthússal, babbal és kukoricával együtt készítem.
Hozzávalók (kb. 4 személyre — ez szokott elfogyni):
- 30 dkg darált marhahús
- 30 dkg vörösbab
- 30 dkg morzsolt kukorica
- 4 db kis chilipaprika
- talán 2 dkg pörkölt kakóbab
- 10 dkg füstölt szalonna
- 1 dl vörösbor
- 1 kk méz
- 1 fej lilahagyma
- 2 db paradicsom
- 1 gerezd fokhagyma
- só, fűszerpaprika
- tejföl.
A babot előző nap beáztattam, félretettem. A kakóbabok szaglászásakor a mézes és a füstölt ízek kavarogtak a fejemben, így ebbe az irányban indultam el: a szalonnát apróra vágtam, üvegesre pirítottam. A lilahagyma felét felkockáztam, egy kis sóval megpároltam. Leszedtem a tűzről és a pirospaprikát belekevertem, majd a darálthúst beleforgattam és megpirítottam. Engem nem zavar a megsült paradicsom héja, ezért csak apróra szoktam vágni, nem forrázom, nem hámozom. Mikor a hús kicsit megpirult, beleraktam a paradicsomokat, a gerezd fokhagymát reszelve, a mézet, a kakaóbabot és természetesen a chilipaprikát. Meglocsoltam vörösborral és kb 15 percig erős, de nem lobogó lángon párolni hagytam. Ezután beletettem a babot és a kukoricát, felöntöttem vízzel, hogy éppen ellepje. Fedő alatt közepes lángon addig pároltam, amíg a levét majdem elfőtte. ez kb 1-1¼ óra. Tálaláskor a megmaradt fél lilahagymát felszeleteltem és tejföllel együtt a chili tetejére tettem.
3 megjegyzés:
Na és hogy ízlett? Mennyire volt más?
Isteni volt, bár nagyon furcsa. Mivel a kakaó (csokoládé) ízét édesen ismerjük, az étel olyan lett mintha nem lenne elég sós vagy túl édes lenne. Persze csak akkor mikor az ember ráharap egy kakaódarabkára. Elég harmonikus volt ahhoz máskor is csinálunk ilyet.
Lehet, hogy megreszkírozom. :) Legalább tíz éve nem főztem chili con carnet (vagy aszerűséget). Bár veszélyes csak a kakaóbab miatt benézni a csokiboltba...
Megjegyzés küldése