Krémes zöldséges polenta



Na kéem, accsol a laptopom. Egészen úri módon teszi, csak hosszas inzultálás után hajlandó r betűt írni. így ha a fűszeként használt rozmaring ozmainggá válik és kémes krémeset írnék senki ne lepődjön meg.

Egy gyors, húsmentes vacsi. Polenta, örök kedvenc, tejben főzve, zöld fűszerekkel, mozarellával, fokhagymával, sok zöldséggel. Isteni!
Hozzávalók:
250 g kukoricadara
1 l tej
2 gerezd fokhagyma
kb. 500 g vegyes zöldség (nálam újhagyma, zöldbab, sárgarépa, gomba)
2 mozarella golyó
só, bors
kakukkfű
olivaolaj

A tejet felforralom, mad lassan belecsorgatom a polentát és belereszelek két gerezd fokhagymát. Folyamatosan kevergetve készre főzöm, a legvégén sózom és beletépkedek egy mozarellagombócot. Amíg fő a zöldség is elkészül. Ehhez a hagymát felkarikázom, a zöldbabot kisebb daabokra vágom, a pici gombákat felezem, nagyobbakat negyedelem. A sárgarépát felkockázom. Olivaolajon megpárolom őket, sózom, borsozom, kevés kakukkfüvet szórok rá. Egy tűzálló tálba öntöm az elkészült zöldséget, rászelem a másik mozarellagolyót, majd ráöntöm a polentát. Tetejét megszórom még kakukkfűvel és 200 C-on 10-15 perc alatt pirosra sütöm.

Olajbogyós, szárított paradicsomos pogácsa



Nyár végén elég sok félig szárított paradicsomot tettem el olajba. Az elég sok persze relatív, hiszen úgy 6-8 kicsi olajbogyós, bébiételes üvegről van szó. Egy üvegnyi pont elegendő hármunknak egy fogáshoz. Kicsi szöszink jobbára csak félreteszi, Nem finom anya! felkiáltás kíséretében. Múltkor pogácsába csempésztem bele, apróra vágva, zöld olajbogyó kíséretében. így bezzeg elfogyott :-)! A pogácsa alapja az egyszer az nlcafe-n talált török fetás pogácsa volt, csak aztán kissé átalakult.

Hozzávalók:
350 g liszt
2.5 dl lecsepegtetett joghurt
1 dl olivaolaj
1 dl olvasztott margarin
2 tojás
1 tk só
2 tk sütőpor
1 doboz cottage cheese
zöld olajbogyó
félig szárított paradicsom
néhány rozmaring ágacska

A lisztet összekeverem a sütőporral és a sóval. Az olajbogyót (kb. egy bébiételes üvegnyi mennyiséget) felaprítom, ugyanígy finomra vágom alecsepegtetett szárított paradicsomot is. Az egyik tojást, cottage cheese-t, lecsepegtetett joghurtot, olajat, margarint a liszthez keverem, hozzáadom az olajbogyót és a paradicsomot és az egészet alaposan összedolgozom. Lisztezett felületen egy-másfél ujjnyira nyújtom, megkenem a másik tojással. A tetejüket kereszt alakban becsippentem és pici rozmaring ágacskákat szúrok beléjük. 180 C-os sütőben szép pirosra sütöm. Két nagy tepsinyi lett belőle.

Mandarinos, csokis joghurtos süti




Egy gyors kevert süti, nálunk rutinos szereplő a sütilistában! Most mandarinnal és étcsokival. De készítettem már meggyel is, szilvával is, barackkal, almával, aszalt gyümölcsökkel is.

Hozzávalók:
300 g finomliszt
1 cs sütőpor
120 g barnacukor
2 tk vaníliakivonat
2 tojás
80 ml olvasztott vaj
200 ml natúr joghurt
4 szem mandarin
100 g étcsoki

Az elkészítése roppant egyszerű, a mandarin és csoki kivételével mindent összekeverek, egy kikent sütőtálba öntöm, majd megszórom mandarin gerezdekkel és apróra kockázott csokival. 180 C-on tűpróbáig sütöm.

Fokhagymás, vajas pisztráng tejszínes gombaraguval



A pisztráng nálunk amolyan családi ünneplős eledel. Megismerkedésünk hajnalán TS kápráztatott el egy tökéletes citromos rozmaringos sült pisztránggal. Ugyanez készült három éve december 24-én estére, no meg azóta többször is. Azon a decemberi napon ünnepi vacsorának szántuk, de késői ebéd lett belőle, merthogy kicsi lányunk estére időzítette a születését. Aztán arra gondoltunk, legyen ez amolyan állandó karácsonyi fogás, mint szüleimnél a töltött káposzta, vagy más családoknál a halászlé és a bejgli. De elvetettük inkább, nem akarván, hogy KicsiCsaj ideje korán (legkésőbb kamaszkorára) herótot kapjon ettől a számomra érzelmileg igencsak fontos ételtől. Mit csináljak, bármikor ha pisztrángot eszünk nem tud nem eszembe jutni az a nap...

Ezúttal csak vajjal és fokhagymával tömködtem meg a besózott pisztrángok hasát és melléjük apró barna csiperkét és koktélparadicsomot daraboltam, no meg bőven meghintettem kakukkfűvel. Mikor a hal elkészült óvatosan tányérra szedtem, a gombás ragut pedig tejszínnel lágyítottam, borssal és friss petrezselyemmel ízesítettem.

Gesztenyés csokitorta rumos meggy sziruppal



Brownienak indult végül ez lett belőle. Tömény gyönyörűség, amolyan rosszkedvűző, kis adagokban fogyasztandó vidámító süti.

Hozzávalók:
300 g liszt
100 g 60%-os étcsoki
30 g holland kakaópor
250 g gesztenyemassza
200 g barnacukor
100 g cukor
4 tojás
300 ml magarin
50 ml tej
1 tk vaníliakivonat
1 csipetnyi só
3 tk sütőpor

A sziruphoz:
300 ml rumos meggy leve
2 ek meggyzselé
pár szem rumosmeggy

Az étcsokit és a félig felengedett gesztenyemasszát lereszelem. A lisztet összekeverem a cukrokkal, sütőporral, sóval, kakaóporral. Margarint felolvasztom, hozzáadom a tejet és a tojásokat, majd kisebb adagokban a lisztkeveréket. Simára keverem, majd beleforgatom a gesztenye és a csokireszeléket. Kikent kerek tortaformába öntöm és 180 C-on kb. 25 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, ha még egy picit ráragad a massza tökéletes.
Míg sül a süti a rumos meggy levét felforralom, belekeverem a meggylekvárt/-zselét, majd még forrón a süti tetejére kanalazom. Ha több a szirup és lefolyik a sütistálba nem baj, a süti szép lassan felissza és úgy lesz tökéletes. Pár szem rumos meggyet teszek mellé.

Kéksajtos csirkemell narancs-brokkoli salátával



Visszatértünk a Mamázásból-Papázásból. Csudijó volt. Tesómék is sokat voltak ott a kis Lilivel, együtt volt a három aprótalpú PapaMamaMűvek legnagyobb örömére. Szép volt az idő is, sokat szaladgáltunk a hét első felében. Volt bőven ünneplés is, eszem-iszom, Papa szülinapja, no meg Lili első szülinapja. Szóval, igazán kellemes hét van mögöttünk. TS is abszolválta a rábízott feladatokat, így az elkészített étkeket is eltüntette.

Azért jólesett hazajönni, saját ágyikóban aludni mindenkinek, no meg lassan a konyhát is birtokba veszem újra. Már készülődünk a karácsonyra, gyűjtögetem a karácsonyi ajándéknak való, még elkészíthető finomságok receptjeit. Idén is készül majd mézeskalács és más keksz a karácsonyfára, azt hiszem jóval kisebb adag, mint tavaly és egy adventi mézeskalács naptár is tervben vagyon, remélem el is készül.

Kicsicsaj is nagy sürgedelemben van. Egyelőre a Télapóval boltol nap mint nap. A kaputelefonon keresztül értekeznek, hosszú perceken át. A vége mindig ugyanaz, esti mesés könyv, amiben hercegnők vannak. Azért igazán rendes ez a Mikulás, hogy naphosszat itt strázsál a kapunk előtt...

Addig is míg visszarázódunk, íme egy könnyű és gyors vacsorarecept. Csirkemellből, brokkoliból és narancsból.
Hozzávalók:
3 kisebb csirkemellfilé
2 gerezd fokhagyma
1 doboz kéksajtos vajkrém
1 fej brokkoli
4 kisebb édes narancs
1 piros húsú kaliforniai paprika
só, bors
olivaolaj


A csirkemellfiléket félbevágom, enyhén megsózom, bedörzsölöm zúzott fokhagymával, majd egy sütőtálba teszem. Rákanalazom a kéksajtos vajkrémet, letakarom, majd sütőben 180 C-on lefedve 25 percet sütöm, végül 10 percig pirítom.
Eközben a brokkolit rózsáira szedem és egy teáskanálnyi szódabikarbónás vízben 3 percig főzöm. A narancsokat meghámozom, fehér részt amennyire lehet leszedem és felkarikázom. A kaliforniai paprikát jó vékony csíkokra vágom. A narancsot és a paprikát összekeverem, sózom, borsozom, meglocsolom extra szűz olivaolajjal és pár csepp balzsamecettel. Végül óvatosan beleforgatom a brokkolit.

Egy éve készült:
Ricottás rizsfelfújt narancshéjban sütve
Naan
Darálthússal töltött sült paprika

Gyerekkori emlékek



Grenadintól kaptam ezt a játékra invitálást és két emlék ugrott be azonnal. Egy képekben és egy másik kellemetlen óvodai ízekben (mindenkinek vannak rossz óvodai kajás emlékei?) Még egészen kicsi voltam, amikor apukámmal és nagyobbik tesómmal együtt telente a közeli erdőbe jártunk söprűvesszőt vágni, tudjátok, olyan jó kis masszív söprűhöz, ami olyan, mint a boszorkányok söprűje és amit aztán a téli hótakarításnál bőven lehetett forgatni. Serefinnek hívták, hívják azt az erdőrészt mifelénk, nem is tudom, talán ártéri erdő, talán a Gemenchez tartozott. Rengeteg volt a vad benne, mindig sok őzet, vaddisznót, vadnyulat, alkalmasint szarvast is láttunk. Egyik ropogós havú ragyogó téli reggel is hasonló célból jártunk arra, jól be voltam bugyolálva és mintha szánkón húztak volna. Anyukám gondosan szalonnát és kenyeret csomagolt, hogy a tűznél megsüssük és termoszban teát. Emlékszem, ahogy sütögettünk, a tűz felett remegett a levegő és nem is messze tőlünk jó néhány őzike álldogált és mintha a levegővel együtt táncoltak volna a ragyogó napsütéses reggelnek.

Az óvodás emlékem pedig a nem szeretett Vali óvónénihez fűződik. Aki akár akartam, akár nem belém tömte az ételt, így a csirke comb bőrét is no meg a meleg tejen megülő bőrkét is. Amiket azt hiszem mindig is utáltam. Amolyan rosszullevősen utáltam. Persze most sem lett másként... ő meg kiabált velem, a balga. A lényeg a lényeg, csinos fóbia kerekdett belőle, a mai napig nem vagyok hajlandó megenni sem ezt, sem azt... Hogy mi értelme volt? Nem tudom, de lehet, hogy Vali óvónéni gyerekei is utálnak ezt-azt, legalább is nem lepődnék meg rajta...

Narancsos kivikrémleves



Nem éppen az időjárás aktualitása miatt készítettem ezt a hideg gyümölcslevest... Viszont szép zöld lett, no meg nagyon finom. Meghámoztam nyolc darab kivit és finomra turmixoltam őket. 2 kanál mézet enyhén karamellizáltam, felöntöttem 2 narancs levével, csipetnyi fahéjjal fűszereztem. Az egészet hozzáadtam a kivihez majd még belekevertem egy pohár natúrjoghurtot. Pár órát hűtöttem, hogy az ízek összeérjenek.

Sherrys sáfrányos rizseshús



Jövő héten anyukámék vendégszeretét fogjuk élvezni a lurkókkal, ugyanakkor TS-éknél hajrá lesz a szerkesztőségben, így kénytelenek leszünk hiányolni apát. Ennek okán igyekszem feltölteni a hűtőt, fagyasztót mindenféle gyorsan ehető, fiús és kevésbé fiús finomsággal, no meg kenyérkével. Már jó régen jártunk Putyipapánál és Idamamánál (KicsiCsajos nevezéktan), merthogy ők meg a fiúunokájuk után szaladtak csaknem egészen Valenciáig. Persze kaptunk is mindenféle finomságot, amiből a nem kicsi sáfrányellátmányt, no meg a sherry utánpótlást emelném ki.
Ha már van, akkor használjuk is, ma sáfrányos rizseshúst készítettem, kevés sherryvel megbolondítva. Gyorsan elkészült, s míg főtt volt időm a kenyérrel és a többi előkészítéssel foglalkozni.

Hozzávalók:
2 kisebb csirkemell
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kicsi paradicsom
1 zöld erőspaprika
1 bögre rizs
3 ek sherry
kb. 2.5 bögre zöldségleves
nagy csipet sáfrány
1 tk fűszerpaprika

olivaolaj

A hagymákat finomra aprítottam, majd kevés olajon sóval üvegesre pároltam. Ráöntöttem a sherryt, a csipetnyi sáfrányt, hozzáadtam a felkockázott paradicsomot és a csíkokra vágott paprikát. Pár perc szotyogtatás után hozzáadtam a kis kockákra vágott csirkemellet, megszórtam egy kevés fűszerpaprikával, alaposan átforgattam, majd pár percig pirítottam. Belekevertem egy bögre rizst, végül felöntöttem kb. két és fél bögre zöldségalaplével és addig főztem, míg valamennyi levét fel nem szívta.

Kördés - mióta és miért főzök?



Azt a kedves kérést kaptam Krisztinától, az ízkaraván blog szerzőjétől, hogy meséljek arról mióta és miért főzök? Jól esik mesélni róla, mert igazán szenvedély a főzés számomra. Ha jól emlékszem úgy 12-13 éves lehettem, amikor gyakorlatilag egész nyáron mentesítettem anyukám a főzés alól. Mikorra ő hazaért a bölcsiből, ahol dolgozott már készen volt az ebéd vagy vacsora. Persze idáig el is kellett jutni. Arra nem emlékszem mi volt az első ténykedésem, hogy mikor kezdődött és az elejétől fogva szerettem-e... Annyi azonban bizonyos, hogy családom nőtagjai, beleértve az anyukám, a húgom, én magam, sőt már KicsiCsaj is igen fejlett tyúkanyó génekkel rendelkezik. S bizony nálunk a tyúkanyóság génje szorosan kapcsolt a fakanálforgatás génjével is. Óvodában pedig fakanál volt a jelem, megjegyzem, utáltam, pláne a bölcsis cseresznye után... Valahogy úgy érzem, mintha mindig ott lettem volna a konyhában és mintha anyu mindig is mutatta volna, hogy mit hogyan kell. A mai napig az az a hely, ahova összegyűlünk, s mikor anyukám főz, jókat beszélgetünk, nevetgélünk. Kuktáskodtam anyu mellett is, apu mellett is, majd egy idő után sitty-sutty ment minden a maga útján. Persze, kisgyerekkoromban kifejezetten nehezményeztem ezt... főleg a mosogatást, diópucolást, mákdarálást vagy épp cukros-vajas krém keverést.
Mindezek után viszont nem hiszem, hogy túl nehéz lenne a miértre válaszolni... mert azokat a tyúkanyó géneket tovább kell adni és különben is, imádom csinálni. Néha olyan, mint egy alkotófolyamat. Ahogy elképzelem fejben az ízeket, hiszem harmonizálni fognak egymással. Ahogy szétdörzsölöm a tenyeremben a szárított fűszert, vagy aprítom a friss zöldfűszert... és utolér az illata... kell ennél jobb és több? Egyfajta szerelem ... ez is...

5-4-3-2-1-sütiiiiiiiiiiiiiii



A gyors süti láz bennünket is utolért. Hozzánk innen érkezett, aztán nemrég Mennyei mannánál is láttam, s mint kiderült a forrás közös. Eleinte sütőpor nélkül próbálgattuk, legutóbb sütőporral és lazán beleforgatott reszelt csokival, aszalt sárgabarack darabkákkal, csoki darabokkal. Könnyű lett, jóízű és könnyen ki is csusszant a pohárból.
A recept pedig tényleg egyszerű:
1 teáskanál sütőpor,
1 evőkanál sárgabarack kocka és
1 evőkanálnyi csokidarabka,
2 evőkanál kakaópor, vagy reszelt étcsoki (ez utóbbi csak lazán beleforgatva),
3 evőkanál olaj,
3 evőkanál tej,
4 evőkanál liszt és
4 evőkanál cukor.
No meg öt perc a sütésre (nálunk 3 perc mikróban, max. erősségen) és 2 percnyi türelmetlen várás, hogy ehető legyen végre.

Pulykamell rozmaringos, rózsaborsos mártásban



Gyors vacsi, abszolút az, pláne, ha maradék husi felhasználás történik, mint nálunk. Múltkorijában sütöttem egyben pulykamellet almával és újhagymával. Ehhez készült a balzsamos krumpliköret. Nos, a husi fele megmaradt másnapra. A pulykamell sütve viszont csak frissen finom igazán. így hát felszeleteltem a húst és egy finom, tejszínes fűszeres mártásban újítottam fel. Ehhez 2 evőkanálnyi lisztet szárazon középbarnára pirítottam, majd felöntöttem fél liter húslevessel (ami sajna elfogyott, így ideje újabb kondérnyi húslevest főzni és betárazni a fagyasztóba). Hozzáadtam két kanálnyi metélt rozmaringot és némi frissen őrölt rózsaborsot és egy kevés (úgy fél kávéskanálnyi lehetett) tört koriandermagot. Mikor kezdett besűrűsödni felöntöttem 2 deci tejszínnel, visszatettem a husikat bele és összerottyantottam. Ennyi idő alatt a köretként tálalt makkeroni is megfőtt. Mozsárban tört rózsaborssal díszítettem.

Kolbászos kelkáposztaleves rokfortos tejföllel



Nem frankfurti leves ez, csak majdnem, de van olyan finom. Virsli helyett köményes kolbászkák adják a javát és a Brigitte oldalán talált eredetivel ellentétben rokforttal turmixolt tejföllel habartam és ízesítettem.

Hozzávalók:
Fél fej kelkáposzta
1 közepes fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 ek olivaolaj
1.5 l húsleves
kicsi köményes kolbászkák (10 db)
1 kis pohár tejföl
1 ek kukorcaliszt
1 ek rokfort sajt
só, bors

A kelkáposztát ujjnyi széles csíkokra vágtam, a hagymákat finomra aprítottam. Az olajon a hagymákat megdinszteltem, a kelkáposztát hozzáadtam, majd úgy 10 percig együtt pároltam. Felöntöttem húslevessel, beledaraboltam a kolbászkákat és lefedve készre főztem. A rokfortot simává turmixoltam a tejföllel. Egy tálkába kiszedtem belőle pár evőkanálnyit, a többit összekevertem a liszttel és behabartam vele a levest. A maradék tejföllel tálaltam. Mellé kéksajtos buktácskákat sütöttem, ami nagyon finom lett ugyan, de eléggé túlkelt és lasponyák maradtak, sajna.

Ropogós sajtos szalag



A szalakáli, az a jó büdös ammóniaszagú, már nem is tudom mióta hevert egy kis kosár alján a kamraszekrényben. Pedig nem véletlenül vándorolt anno a bevásárlókosárba. Mamámnak voltak olyan sütijei, amibe kellett. Ezek közül az ötlapos kávékrémes sütit hú de nagyon szerettük. Gyanítom ennek szántam én ezt a pici adag szalakálit. A múltkorjában viszont az interneten jártamban-keltemben találkoztam ezzel a sós keksz recepttel. Persze nem volt hozzá minden itthon, de ami volt, abból ez kerekedett, akarom mondani fodrozódott. Végül is nem is volt olyan büdös sütés közben...

Hozzávalók:
30 dkg liszt
30 dkg kukoricaliszt
15 dkg margarin
15 dkg pizzamozarella
1 ek parmezán
1 tojás
1 dl tejföl
1 tasak szalakáli (1.5 dkg dr Oetkertől)
1 tk só
a tetejére durva só, chilipor, szezámmag

A szalakálit 1 dl vízben feloldottam, majd összekevertem a liszttel, tojással, egy teáskanálnyi sóval és a reszelő durva fokán lereszelt margarinnal és mozarellával. Hozzákevertem a tejfölt is és teljesen simává gyúrtam. Kisebb adagokban (csak úgy kézzel gombóckákat leszakítva) nagyon vékonyra nyújtottam, őgy húsz centi hosszú és két-három centi széles szalagokra vágtam és vajjal kikent tepsire gyűrtem őket. 200 C-on jó ropogósra sütöttem őket. így készült az alapváltozat. Egy részét viszont nyújtás közben megszórtam durva sóval, másik részét chilivel, majd egy további adagot szezámmaggal. Egy jó nagy tálnyi lett belőle, de sitty-sutty elfogyott. Nekem a chilis lett a kedvencem.

Sherrys hagymaleves sáfránnyal, mandulával



Cserke vezényszavára ma mindenki levesekkel etet, mi is beállunk hát a sorba! Mégpedig egy ízig-vérig spanyol levessel, Pepita Aris Spanish food and cooking c. könyvéből. A sherry-mandula-sáfrány triumvirátus tagjai külön-külön is biztatóak, de így hárman együtt, főleg levesként... kíváncsivá tettek. Nem hiába! Az eredmény egy a sherrytől igazán különleges ízű, a mandulától és a hagymától krémesen sűrű, gyönyörű sárga leves.

Hozzávalók:
3 ek vaj
2 nagy fej hagyma vékony karikákra szelve
1 kis gerezd fokhagyma, finomra aprítva
1 csipet sáfrány
50 g blansírozott, pirított mandula finomra őrölve
3 csésze csirkehúslves
3 ek száraz sherry (pl. Osborne Fino Quinta)
1/2 tk fűszerpaprika
só, bors
tetejére pirított mandula és metélt petrezselyem

A vajat felolvasztom, a hagymákat beleforgatom, hogy egyenletesen bevonja a vaj, majd lefedve mérsékelt hőn 20 percig párolom. Időnként megkeverem. Mikor már szép aranyszínű hozzáadom a csipetnyi sáfrányt, majd fedél nélkül folyamatosan kevergetve 3-4 percig párolom. Ezután hozzáadom a finomra tört mandulát és folyamatosan 2-3 percig kevergetem. Felöntöm a csirkehúslevessel, hozzáadom a sherryt, majd 1 teáskanálnyi sóval, fél teáskanálnyi paprikával és sok frissen őrölt borssal fűszerezem. Felforralom, majd visszaveszem a hőt és tíz percig gyöngyöztetem. Még forrón finomra turmixolom, óvatosan újramelegítem, anélkül, hogy felforralnám, majd forrón pirított manduladarabkákkal és metélt petrezselyemmel tálalom.
Copyright @ 2007-2009 lilahangya