Bocsánat a nagy csendért. Mindenféle nem várt technikai zűr, egyéb aggodalom, no meg némi dolgozós fáradtság és alkotói válság okozta az átmeneti csendet, de most már tényleg igyekszem. Ismét van kedvem főzni és nem utolsó sorban jön a karácsonyi süti és főződömping. Azért annyi mindenképp kikívánkozik belőlem, hogy minden tiszteletem azoké az anyukáké, akik napi nyolc óra intenzív munka után egy egész futballcsapatnak tűnő fáradtan nyüglődő és éhes gyerekhad (ez nálunk ugye csak kettő) mellett este még varázsolni tudnak a konyhában.

Az elmúlt pár hétben is készültek olyan ételek, amit ezért vagy azért lefotóztam. Igyekszem minél előbb formába önteni őket. No meg az sem elhanyagolható és roppant jókedvre derítő tény, ha az ember gyereke azt mondja egy finom kaja után, hogy Hmmm anya, te egy jó főzőszakács vagy!, majd ember gyereke gyorsan Ezakendvencem! felkiáltással befalja azt a gombát, amivel előtte kergetni lehetett volna. Nos, ez a mai ebéd-vacsi igazán nem mondható bonyolult receptnek, viszont osztatlan sikert aratott kicsik és nagyok körében, így hát itt a helye! :)

Hozzávalók:
500 g pulykamáj
fél póréhagyma
200 ml világos szójaszósz
1 nagy édes narancs leve és húsa

A pulykamájat összekeverem a szójaszósszal, meglocsolom narancslével, megszórom pórékarikákkal. Ráfacsarom a narancs húsát is, majd lefedve a sütőben kb. 25 perc alatt rózsaszínre sütöm. Krumplipüré no meg a saját szaftja remek páros mellé!

Igazi maradékfelhasználós reggelinek való. Érdemes legalább négy-öt órán át állni hagyni fogyasztás előtt, így ha reggelire szánjuk inkább előző nap készítsük el, hacsak nem vagyunk hajnalok hajnalán kelő csicsergő madarak (anyukái). Gyakorlatilag bármilyen húsból és akár máj nélkül is pompás. Variálható még gombával, padlizsánnal, paprikával stb. A fűszerezés meg mindenkinek, saját ízlése szerint.

Hozzávalók:
2-3 db sült csirkemáj
2 sült csirke felsőcomb kicsontozva
3 tojás sárgája
fél csésze tej
2 csapott tk kukoricaliszt
fél fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tk dijoni mustár
só, bors
friss kakukkfű

A combokat kicsontozom, felkockázom, majd a feldarabolt májjal együtt robotgép poharába teszem. Hozzáadom a felkockázott hagymát, fokhagymát, a három tojás sárgáját, majd a tejet és a kukoricalisztet (utólag azt mondom legközelebb vagy kihagyom, vagy kevesebbet teszek bele, így ugyanis túl keménynek éreztem). Az egészet simára turmixolom, majd mustárral, sóval, borssal és friss kakukkfűvel ízesítem. Pici szufléformákba öntöm (négy darabba fért el) és előmelegített 160 C-os sütőben vízzel töltött tepsibe téve (kb. a szufléformák kétharmadáig érjen a víz) úgy negyven percig sütöm. Házi kenyérkével, kevés majonézzel, friss salátával isteni!

Egyszer már készült a kelbimbó-alma-máj trióból finom vacsoránk, s ha egyszer valami bejön miért ne próbálkozhatnánk tovább? Most kicsit csavarintottam az egészen, levelestésztába töltöttem a finomságokat.

Hozzávalók:
30 dkg csirkemáj
pár szál friss kakukkfű
30 dkg kelbimbó
1 csipetnyi szódabikarbóna
2 nagy alma
1 ek vaj
1 tk nádcukor
kb. 100 g camembert sajt
1 csomag készre nyújtott levelestészta
1 tojás
só, bors

A májat rózsaszínre sütöttem, némi kakukkfűvel együtt. A kelbimbót pár percre egy csipetnyi szódabikarbónát tartalmazó lobogó vízbe dobtam, majd leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem. Két savanykás almát nyolcadoltam, egy kanál vajon egy teáskanálnyi nádcukorral karamellizáltam. A készrenyújtott levelestészta felével kibéleltem egy sütőtálat, úgy, hogy egy kis pereme is legyen. Elosztottam a májat, majd a kelbimbót, végül az almát. Picit sóztam, boroztam, majd pár szelet camembert sajtot tettem rá. A végén rátettem a levelestészta másik felét, körbe lenyomkodtam, egy kis ablakot nyitottam rá, lekentem tojással és 190 C-on 40 percig sütöttem. Pillanatok alatt elfogyott. Talán egy kis szerecsendió hiányzott, de így is nagyon finom lett.

Az ötletet a kelbimbó és az alma párosára Heidi tofuval dúsított salátája adta. Tofut nem igazán sikerült még megszeretnünk. Fenyőmag nem volt itthon, viszont volt tökmag és hirtelen egy egészen másik recept született. Előszőr arra gondoltam, hogy mozarellát darabokra tépkedek és azzal dúsítom. Aztán az jutott eszembe, hogy lehetne ez a saláta sült májacska kísérője. Végül persze eszembe jutott az is, hogy mi van, ha KicsiCsajom nem eszi meg a kelbimbót és ma a májat májnak hívja (úgy nem finom) és nem májhusinak (így finom)? így az egész kapott a biztonság kedvéért egy masnitészta ágyat, bár szerintem ez nyugodtan elhagyható. Aztán jött még egy szép nagy narancs, meg sok bors és elkészült egy nagyon finom meleg saláta.

Hozzávalók:
400 g kelbimbó
2 savanykás alma (pl. Idared)
1.5 narancs leve
1 marék tökmag
1 gerezd fokhagyma
300 g pulykamáj
250 g farfalle
olivaolaj
2 ek vaj
bors, só,
zsálya

A kelbimbókat pár percig gőzön pároltam, majd félbe vagdostam. Az almát magháztalanítottam, falatnyi darabokra vágtam. A májat annyi olajban, hogy bőven ellepje pár perc alatt puhára, rózsaszínesre sütöttem, majd kiszedtem, papírtörlőn lecsepegtettem és kb. centis szeletekre vágtam. Az almadarabokat a vajon párolni kezdtem. Hozzadtam egy gerezd zúzott fokhagymát és egy közepes levélnyi finomra metélt zsályát. Mikor az alma már üvegesedni és karamellizálódni kezdett hozzákevertem a kelbimbót. Óvatosan átforgattam, majd sóztam és ráfacsartam a narancsok levét. Pár percig szotyogtattam, majd az egészet a kifőtt farfalléra öntöttem, a szaftját pedig rákanalaztam. Rátettem a felszeletelt májat, bőven meghintettem szárazon pirított tökmaggal és borsot őröltem rá. Tésztával négyemberes adag, tészta nélkül két főnek elegendő.

Egy éve készült:
Rizseshús
Bécsi almatorta

Mitől különleges egy köret? Igazándiból mindig ide lyukadtam ki, amikor a Fakanál által meghirdetett fordulóra szánt recepteken gondolkodtam. Különleges, mert ritkán esszük, vagy mert mások eszik ritkán , szokatlan a párosítás, esetleg az egyik összetevő? Végül is azt hiszem bármelyik lehet. Az alap párolt rizst mi eléggé szeretjük, főleg, ha illatos jázminrizsből készül, de ritkán kerül "pucéran" a tányérunkra. A sült krumpli, a másik klasszikus viszont valóban nem fordul elő (alkalmasint TS ki is fejezi efelett érzett sajnálatát), mert nem szeretem, nem készítem szívesen így eszembe sem jut sütni. De készül annyi minden más, sült, vagy grillezett zöldség, bulgur, tortilla, sajtfelfújt, finom kenyérke, valamilyen tészta, gyümölcs, krumpliköret nem szokványos módon, zöldséges lepény, rizs ezzel-azzal és folytathatnám. Mivel nem lenne a legelegánsabb csak úgy linkelni a korábbi köretekre, készítettem néhányat, egyet burgonyával, egyet rizzsel (csakhogy feldobjuk a klasszikusokat) és egyet zöldségekből. Nem annyira különlegesek, de finomak, tényleg! A végén pedig azért álljon egy-két érdekesebb köret régebbről.

Pestoban sült krumpli sörben sült borsfüves csirkecombbal
A pesto nem a klasszikus bazsalikomos, merthogy kicsit feltuningoltam, sok fokhagymával, snidlinggel, petrezselyemmel, kevés rozmaringgal és azért bazsalikom is került bele. Fenyőmag helyett szezámmagot tettem bele és jutott bele egy kis parmezán is. Az arányok eléggé esetlegesek lettek, de nagyjából így festett a zöld szósz:

fél csokor snidling
fél csokor petrezselyem
10 nagy bazsalikomlevél
1 kis ág rozmaring
3 nagy gerezd fokhagyma
3 ek szezámmag
1 ek reszelt parmezán
kevés só

Körülbelül fél kg burgonyát meghámoztam, kockákra vágva megfőztem, majd leszűrtem, hagytam lecsepegni. A pestohoz a hozzávalókat finomra turmixoltam. Összekevertem a krumplit a zöld szósszal és irány a sütő, kb fél óra 180 C-on.
Ezzel párhuzamosan sült a sóval bedörzsölt, borsfűvel megszórt sörrel gyakran locsolgatott csirkecomb.

Sajtos, kukoricás rizzsel töltött gomba sherryben pácolt kakukkfüves májjal
A kukoricás, hagymás, sajttal összesütött rizst jó pár éve Kriszta barátném guatemalai férjétől lestem el. Azt nem tudom mennyire guatemalai a recept, de mint rizsköret minden esetre nem szokványos. A kész keveréket sütőtálban lepényszerűen sütöm általában, de most gombafejeket töltöttem meg vele. A mérce ezúttal egy capuccinos csésze volt és nagyjából négyfőnyi adag lett belőle.

1 kis csészényi mirelit kukorica
1 kis csészényi jázminrizs
2 szál újhagyma
1 ek vaj
3 ek natúr sajtkrém
kb. 5 dkg sajt (pl. Allgautaler)
8 szép nagy töltenivaló csiperkegomba

Vajon megpároltam a hagymát és a kukoricát, beleforgattam a rizst, majd felöntöttem két kis csésze vízzel. Megsóztam, készre főztem. Mikor elkészült belekevertem 3 evőkanálnyi sajtkrémet és belereszeltem a sajtot, a gombakalapokba töltöttem és sajttal megszórva készre sütöttem. A sherrys májhoz a félbevágott májdarabokat 1 dl sherryben két órán át pácoltam, majd leszűrtem és kukoricalisztbe forgattam. Egy kisebb serpenyőben olajat forrósítottam és beledobtam 2 gerezd szeletelt fokhagymát és 5-6 ágnyi friss kakukkfüvet. Ebben a fokhagymás, kakukkfüves olajban sütöttem meg a májakat.

Samfaina grillezett, zöldcitromos, chilis csirkemellel
A samfainat Pepita Aris Spanish food and cooking c. könyvében találtam. Gyakorlatilag a fanciák lecsójával azonos alapanyagokból készül, finom szaftos és a nem agyonsült zöldségek tényleges harapnivalót is adnak a hús vagy hal mellé.

1 nagyobb padlizsán
3 szál újhagyma
1 kis fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
2 kisebb cukkini
1 zöld és egy piroshúsú paprika (kaliforniai)
kb. 80 dkg paradicsom
1 friss babárlevél
só, bors
4 ek olivaolaj

A padlizsánt meghámoztam, felkockáztam, besóztam, majd fél órára félretettem. Az újhagymát felkarikáztam, a lilahagymát durva kockákra vágtam és két evőkanálnyi olajon aranyszínűre sütöttem. Hozzáadtam a fokhagymát, mikor illatozni kezdett rádobtam a cukkinit és a paprikákat. Átpirítottam, majd belekevertem a nagyobb darabokra vágott paradicsomot és a babérlevelet. Letakarva alacsony hőn szotyogtattam, épp csak addig, hogy finoman levet eresszen, de a paradicosmdarabok ne essenek szét. Eközben törlőpapírral leitattam a padlizsán sós-keserű levét és a másik két kanál olajon aranybarnára pirítottam a kockákat. Mikor elkészült a paradicsomos raguba kevertem és sóval, borssal fűszereztem.
A grillezett csirkemellhez egy nagyobb mellfilét kisebb szeletekre vágtam, kicsit meglapogattam, sóztam, chilivel megszórtam, majd alaposan meglocsoltam limelével. Kb. egy órányit pácolódni hagytam, majd grill-lapon megsütöttem. Három főre elegendő adag.

Néhány finom köret régebbről:

Fokhagymás krumplilepényke
Sajtroppancs
Nektarinsaláta
Római tálban sült olajbogyós burgonya
Ricottával töltött sült paprika
Fűszeres burgonya édes chiliszósszal
Krémsajtos zöldségbatyuk
Pikáns almás-hagymás lepény
Rukkolás sajtfelfújt
Grillezett édeskömény udonnal

A múlt hétvégi hízott kacsa velejárója volt egy szép kacsamáj is, ami ma került az asztalunkra kakukkfűvel, magvas mustárral és borsóval kísérve. Nem voltam egyáltalán biztos benne, hogy lánykám megeszi-e, a májjal nem igazán barátnők. A köretként mellé adott serpentini tészta viszont komoly lelki támogatást adott a máj megkóstolására és behabzsolására... és még a borsók is elfogytak, úgy-ahogy :-).

Egy hízott kacsa mája
2-3 ek kukoricaliszt
3 ek vaj
20 dkg zsenge zöldborsó
fél fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
0.5 dl száraz fehérbor
2 dl húsleves
1 ek friss kakukkfű
1 tk magvas dijoni mustár
2 ek tejszín
só

A májat egy centi széles szeletekre vágtam, kukoricalisztben megforgattam, kevés vajon mindkét oldalon hirtelen pirosra sütöttem, majd félretettem. A fél fej hagymát és a két gerezd fokhagymát vékony szeletekre vágtam. A májnál használt zsiradékon megpirítottam őket, ügyelve, hogy a fokhagyma ne égjen meg. Hozzáadtam a zöldborsót, pár percig pároltam, majd felöntöttem a húslevessel és a fehérborral. Az alkohol kiforralása után belekevertem a magvas mustárt, majd sóval, kakukkfűvel ízesítettem. A levét kb. a harmadára szotyogtattam, végül 2 evőkanál tejszínnel lágyítottam az ízeket.

Merthogy amikor a mindenféle májas étkek készültek született egy májpástétom is. Elég finom. A májpástétom fogyott, fogyatkozott, de még mindig akadt egy jó adag a hűtőben. így hát ma este találkozott néhány szép nagy kalapos barna csiperkével, némi új lilahagymával és egy csinos szelet mozarellával. De előbb lássuk azt a májpástétomot (a Gourmet idei márciusi számából):

Sült májpástétom
2 ek vöröshagyma finomra aprítva
1 tk olivaolaj
1 nagy gerezd fokhagyma finomra aprítva
1/3 csésze konyak
1 csésze finomra vagdalt máj (én pulykamájjal készítettem)
5 tojás sárgája
3/4 csésze tej
1/4 csésze tejszín
1/4 csésze liszt
1 1/2 tk só
1/2 tk bors
1/4 tk frissen reszelt szerecsendió
6 ek sótlan vaj
néhány friss babérlevél

A sütőt előmelegítem 180 C-ra. Az olivaolajon üvegesre párolom a hagymát, majd hozzáadom a fokhagymát. Kb. 1 perc után hozzáöntöm a konyakot, majd kb. 2 evőkanálnyi mennyiségre szotyogtatom. Robotgéppel finomra pürésítem a májjal és tojássárgájával együtt. Hozzáadom a tejet, tejszínt, lisztet és a fűszereket, simára turmixolom. Kisebb szufléformákba adagolom, melyeket egy nagyobb, vízzel félig telt tepsibe állítok. Kb. 1 órán át sülnek a vízfürdőben. Eddigre a tetejük megszilárdul és a szokásos tűpróbát is kiállják. A végén kevés olvasztott vajjal nyakonöntöm őket és babérlevéllel dekorálom. Kb. 8 adag lesz belőle.
Májpástétommal töltött sült gomba

A töltött gomba készítése innentől kezdve ropant egyszerű és az eredmény egy újabb gyorsvacsi. Szép nagy gombákból személyenként kettőt megtisztítok, sózom, borsot őrlök rá, majd 170 C-on kb. 10 percig sütöm. A gombafejekből kiöntögetem a sülésnél keletkezett folyadékot, majd megtöltöm a villával áttört májpástétommal. Tetejére kevés újhagymát teszek és egy szelet mozarellát. Picit megsózom, borsozom és kb. 20 percig sütöm. Hagymás, olajbogyós bulgural tálalom.

VKF!-en kívüli gyors vacsi, noha gyakorlatilag ez a néhány májbatyu is ugyanakkor készült. A hozzávalók:
4-5 szép pulykamáj darab
májanként 2 közepes brokkolirózsa
200 g szeletelt bacon

Két-három baconszeletet viszonylag szorosan egymásra fektettem. A májdarabokat hosszában felnyitottam, zsebet vágtam rá. A zsebekbe egy-két blansírozott, majd hidegvízben lehűtött brokkolirózsát tettem, majd szorosan rátekertem a baconszeleteket és tűzálló tálba tettem. 180 C-ra előmelegített sütőben 15 percet sültek. A brokkoli zöld maradt (nem szeretem, amikor bebarnul), a máj pedig zaftos és szép rózsaszínes. Tökéletes lett!

TS után "hangyás" női szakasz következik: legyen hát édeskés és gyümölcsös. S ha már mindenki említést tesz a belsőkben rejtező finomságokhoz való viszonyáról, akkor én is elmondom az enyém: amennyire nem örültem előszőr, annyira sok minden jutott eszembe később. Viszont, ahogy előzőleg olvashattátok, valóban szűkös az igazán fogamra való "töltelékek" listája. Ugyanakkor számos "belsőség" igen közel áll a szívemhez: szeretem pl. a gombócban rejtőző szaftos, fahéjas szilvát, a szűzpecsenye kolbásztöltelékét, a savanyú csípős paprikába töltött fetasajtot. Valós belsőségekről gondolkodva, viszont eléggé meg szoktam rekedni a májnál. Csirke, pulyka, borjú, nyúl, mindegy. Múltkor szép pulykamájat kaptunk, ez lett hát alanya májológiai kísérleteimnek. Többféle étel készült, ezek közül a lassú tűzön sült májas-gyümölcsös pulykacombot találtam VKF-re érdemesnek.

íme a recept:

1 pulyka felsőcomb filé (kb. 60-70 dkg)
1 nagyobb pulykamáj fele
2 ek vaj
1 kisebb savanykás alma hámozva, darabolva
4-5 szem szilva, magozva, darabolva
néhány ág friss kakukkfű
1 ág rozmaring
2 tk méz
1 dl barackpálinka
só

Egy kanál vajat serpenyőben felolvasztottam, majd beledobtam pár ág kakukkfüvet. Mikor illatozni kezdett beletettem a májat és erős lángon mindkét oldalát 3 percig sütöttem. A végén leöntöttem fél deci barackpálinkával és flambíroztam. Mikor elkészült félretettem a szaftjával együtt, majd egy újabb kanálnyi vajon hirtelen megpirítottam a nagyobb kockákra vágott almát és a szilvát egy ágacska rozmaring kíséretében. Mikor pirulni kezdett hozzáadtam két teáskanálnyi mézet, karamellizáltam egy kicsit, majd a pálinka maradékával ezt is flambíroztam.
A megmosott és szárazra törölt pulykacombot megsóztam, rászedtem egy adag gyümölcsöt, tetejére a májat, majd összetekertem és fogpiszkálóval összetűztem. A maradék gyümölcsöt egy kisebb lefedhető tűzállótálba öntöttem, rátettem a pulykacombot, megsóztam, meghintettem friss kakukkfűvel, végül leöntöttem a máj, ill a gyümölcsök szaftjával. 160C-on lefedve 2.5 órán át sütöttem, majd további 30 percig pirítottam.

A csirkemájat ezúttal új ízekkel szerettem volna házasítani, így hiába is kacsintgatott rám a majoranna, a választásom a friss rozmaringra esett és ha már szilva szezon van, hát a ringlószilvára. Egy tűzálló tálba elrendezgettem a megtisztított, félbevágott májacskákat, ide-oda ringlónegyedeket tettem, kapott egy kevés rózsaborsot és pár ágacska friss, illatos rozmaringot és egy kevés olivaolajat. Fél óra alatt szép pirosra sült.

Hozzá sajtos puffancsot készítettem. Persze kicsit módosítottam a receptet.
0,25 l tej
8 dkg vajkrém
16 dkg liszt
10 dkg sajt (edami)
3 db tojás
só, hempergetéshez parmezán

A tejet a sóval felforraltam, majd belekevertem a vajat, mikor az felolvadt, belekevertem a lisztet is. Egyenként hozzáadtam a tojásokat, habverővel teljesen simára kevertem, kicsit hűlni hagytam. Mikor már kézzel kidolgozhatóvá vált hozzákevertem 10 dkg reszelt sajtot. Vizes kézzel kis golyókat formáztam, reszelt parmezánban meghempergettem. 160 C-on kb. 20 percig sültek.

Avagy sült csirkemáj és sajtos krumplipüré... majdnem. Merthogy a krumplipürét kicsit "tésztásítottam", a fél kilónyi nyersanyagra számítva 2-3 evőkanál liszttel és úgy 20 dkg reszelt sajttal és egy tojással. S hogy miért tettem mindezt? Mert beszereztem életem első muffinsütőjét és persze azonnal a "megbecstelenítésen" járt az eszem. Muffin azóta sem készült még benne, merthogy tartozom azzal a vallomással, hogy nem vagyok muffinrajongó :-)))))) Flanhoz viszont nem volt rossz. Ja, a csirkemáj pedig friss majorannával körbetekergetve, kevés porcinivel körbeölelgetve és némi -gombás-fűszeres olajjal meghintve, sütőben készült. Majd kisebb kockákra vágva a burgonyamasszába rejtetett.

Tegnap egyéb elfoglaltságaink miatt az összes konyhatudományom egy görögsaláta elkészítéséig terjedt. Ma pótoltam egy kicsit. Tegnap este, amikor közvélemény kutatást tartottam a "mit főzzek holnap?" témakörben, a csirkemáj nyert. Viszonylag gyakran készítem, majorannásan sütve serpenyőben, vagy valamilyen zöldséggel összesütve, esetleg valamilyen tésztás raguban. Ezúttal a sütőre esett a választásom és a hűtőben lapuló feketeerdei sonkára.

Az elkészítés roppant egyszerű, egy májlebenyt tekerek egy szelet sonkába. A tekerés közben elrejtek egy bazsalikom levelet és egy szelet szárított porcini gombát is, majd egymás mellé szorosan leteszem őket egy hőálló tálba. Sütőben kicsit letakarva átjárják egymást az ízek, gomba megpuhul, máj átsül, majd jön némi pirulás és már készen is állnak az én madárkáim. Viszont nem volt elegendő sonka itthon, így a maradékot friss majorannával tekertem körbe. Végre egyszer előnyét is látom a gyorsítón nevelt, fénnyel felnyurgított áruházi fűszernövények kinézetének. Mellé egy kis krumplipüré és némi friss majoranna került.