Már javában gyüjtögetem a fagyiötleteket nyárra. Biztosan lesz megint egy ütős gyümölcsös kedvenc, meg persze valami klasszikus a gyerekeknek, pálcikára való. Biztosan lesznek még új, fajsúlyosabb fagyik is. Mondjuk olyasmi, mint ez. Ezt a fagyit a véletlen szülte. Jó áron kaptam aszalt datolyát. Sáfrány és narancs pedig volt itthon. Ez most egy dupla adag lett, igazi,

Hozzávalók kb. 2 literhez
1.5 dl rizs
kb. 1,2 liter tej
1 tasak (0.01 g) sáfrány
4 ek. nádcukor
1 csiptenyi só
2 narancs héja reszelve
0.5 l habtejszín
1 nagy marék aszalt datolya
1 kk. narancsvirágvíz

A rizst hatszoros mennyiségű tejben a nádcukorral és a sáfránnyal puhára főzöm. Mikor megfőtt a maradék tejjel turmixolom. Belereszelem két narancs héját, hozzáadom a narancsvirágvizet. Habbá verem a tejszínt, beleforgatom a rizses masszába, végül beleaprítom a datolyát. Mikor meghült irány a fagyigép, vagy a fagyasztó.

Csak kicsike palacsinta? - kérdezte Dádi délután, némi elégedetlenséggel a hangjában.
Kapunk hozzá lekvárt? - folytatta Ajna.
Nem, szerintem, nem kell hozzá semmi. Kóstoljátok meg! -mondtam erre én.
Csendes majszolás, Dádi erősen dorombol (tényleg, szinte úgy, ahogy egy macska. Mindig csak akkor, ha ízlik neki valami). Én már mosolygok, de nem szólok semmit.
Majd végül, két kör eltüntetése után hallom a várva várt mondatot:
Anya, ez nagyon finom!
Mi van benne? - kérdi Ajna
Alma - mondom én - meg marcipán.
Marcipáááááááááán? - kérdik egyszerre mindketten, majd újult erővel tömik magukba az újabb csak-kicsike-palacsintát.

Almás, marcipános palacsinta

Hozzávalók:
3 tojás
1 ek nádcukor
1 kis pohár joghurt
5 dkg marcipánmassza
1 savanykás alma
1 citrom héja reszelve
kb. 5 dkg olvasztott vaj
kb. 20 dkg liszt
1 kk. sütőpor
egy csipetnyi só
tej
sütéshez vaj

A három tojást habverővel krémesre keverem a cukorral, vajjal, a joghurttal és a citromhéjjal. Hozzáadok egy kevés sütőport és annyi lisztet, hogy kevert tészta sűrűségű masszát kapjak. A reszelő finom fokán belereszelek egy almát és kb. 5 dkg marcipánt. Tejjel annyira higítom, hogy sűrű palacsinta massza legyen. Forró palacsintasütőben vajjal megsütöm. Az alma miatt elég lágy a tészta, fordításkor érdemes vigyázni.

A piskótatekercs menő dolog nálunk, nem tudom hány rúddal kéne sütnöm ahhoz, hogy ne tűnjön el egy nap alatt. Ez most a már unásig ismert túrós, epres változat, picit feltúrbózva és másként csomagolva.

Hozzávalók:
A piskótához
4 tojás
4 ek. liszt
4 ek. porcukor
1 tk. sütőpor
1 ek vaj olvasztva
1 citrom héja reszelve
1 ek. csokicsepp

A töltelékhez
0.5 kg túró
3-4 ek. tejföl
porcukor (ízlés szerint, nálam 2 ek)
1 meyer citrom héja és leve
1 tk. narancsvirágvíz (opcionális)
6-8 szem eper
4-5 kanál eperlekvár

A tojásokat nem választom szét, hanem a cukorral világos, habos krémmé verem. Beleszitálom a sütőporral elkevert lisztet, óvatosan beleforgatom. Belecsorgatom az olvasztott vajat, majd mehet bele a csokicsepp és a citromhéj. Sütőpapírral bélelt nagy tepsibe öntöm, majd irány a sütő (10 perc, 180 C). Amint megsült lehúzom a sütőpapírt (én elfelejtettem, picit csúnya lett a piskóta felülete tőle) és konyharuha segítségével feltekerem.

A töltelékhez összekeverem a túrót, tejfölt, cukrot, narancsvirágvizet és a meyer citromlevét, héját. A kihűlt piskótát vékonyan, egyenletesen megkenem eperlekvárral. A túrós tölteléket a piskóta közepébe halmozom egy sávban, a közepébe eperszemeket teszek majd feltekerem úgy, hogy a piskóta csak körbeölelje a krémet. Pár óra hűtő, esetleg fél óra fagyasztó és már szelhetjük, ehetjük.

Iskolásként nagyon szerettem az ökörszemet. Ezt a kerek, túrós töltelékű kalácskát ma is bármikor, bárhol... aztán persze kesergek néha azon, hogy érzem a grízt a túró helyett, vagy épp a főtt krumpli íze jön át a citromos túrón. Otthon mégsem sütött anyukám soha, valahogy túrósbatyura voltunk ráállva, vagy épp a túrós lepényre. Múltkoriban a Saveuron láttam meg ennek az epres kalácskának a receptjét. S mintha túrós is lett volna a képen, épp olyan, mint az a bizonyos ökörszem. Másnap vettem hamar epret és sitty-sutty meg is sütöttem. A tészta nem egészen ugyanaz, mint ott, klasszikus vajas kelt tészta, amin még változtattam az volt, hogy a szórómorzsát mandula őrleménnyel csináltam, ja meg az epret kevés fahéjjal főztem meg. A fotóalanyokon kevesebb van belőle, bezzeg a második tepsire jutott bőven, eperből is, mandulás morzsából is. Nagyon jó, másnap is, reggelire is, uzsonnára is. Ismétlés lesz, más friss gyümölccsel is!

Hozzávalók 2 nagy tepsihez:
A töltelékhez:
fél kg eper
2-3 ek barnacukor
1 kk őrölt fahéj
fél lime leve

A szóráshoz:
100 g őröt mandula
2 ek vaj
kb. 2 ek barna cukor

A tésztához:
kb. 3,5 bögre liszt
3 ek cukor
25 g élesztő
0,75 bögre langyos tej
6 +2 ek olvasztott vaj
1 tojás
fél citrom héja reszelve
csipetnyi só

Az élesztőt kevés liszttel a lanygos tejben felfuttatom. A vajat felolvasztom, habosra keverem a cukorral és a tojással, citromhéjjal, majd hozzákeverem a felfuttatott élesztőt. Apránként beledagasztom a lisztet. Mikor már elválik a táltól a tészta megkenem egy evőkanálnyi vajjal, majd meleg helyen letakarva kb. egy óráig kelni hagyom. Mikor megkelt nagyjából húsz gombócot formázok belőle, tenyérrel picit ellapítom, tepsire pakolom őket és megkenem egy kevés vajjal.
Míg a tészta kel az eperből, cukorból, fahéjból és lime léből pár perc alatt dzsem állagúra főzöm. Nem kell szétfőzni, nagyon finom a darabos eper a kalácskán! A mandulaőrleményt elkeverem a cukorral és a vajjal, amíg morzsás nem lesz. Ha túlságosan összeállna kevés mandulamorzsát adhatunk még hozzá. Ha duplájára keltek a gombóckák egy teáskanál segítségével mélyedést nyomok mindegyik közepébe. Megtöltöm az eperrel, és körben megszórom a mandulamorzsával. 170 C-on kb. 20 percig sült.

Negyedik alkalommal kezdődik a licitálás. Negyedik alkalommal segítünk. Korábban gyermekeiket egyedül nevelő anyáknak, koraszülött babák első napjait könnyebbé tevő kórházi osztályoknak és most a Down-szindrómás gyerkőcök fejlesztését, beilleszkedését segítő Down Egyesületnek. Nehéz munkát végeznek. De elnézve Szirka és a többiek örökké derűsnek tűnő arcát szerintem remekül végzik a dolgukat. Ebben a négy napban Te, Ti is segíthettek. Nincs más tennivalótok, mint egyedül, vagy épp baráti társasággal kiszemelni egy ígéretes sütit, rátapadni a képernyőre és licitálni a Segítsüti oldalán. A licitálás menetéről és a tennivalókról részletesen itt olvashattok.
A kínálatot én most egy gyömbéres-csokis chiffon flan tortával bővítem. Remélem tetszeni fog!

Gyömbéres, csokis chiffon torta lime flannal

Hozzávalók egy kb. 20 cm-s tortaformához

A flanhoz:

0.5 csésze cukor
1 ek víz
3 tojás
3 tojás sárgája
0.5 csésze porcukor
1 csésze sűrű tejszín
1.5 csésze tej

1tk vaníliakivonat
2 lime

A fél csészényi cukrot a vízzel kevergetés nélkül mérsékelt hőn aranybarnára karamellizálom és azonnal a tortaforma aljába öntöm. A tejszínt a tejjel forrásig melegítem, majd beleteszem a lime lehámozott héját és ezzel hagyom langyosra hűlni. A tojásokat a porcukorral jó habosra keverem, apránként beleszűröm a tejes keveréket, simára kev erem, végén belekeverem az egyik lime levét és a vaníliakivonatot is. Óvatosan a tortaformába szűröm, ügyelve, hogy ne legyen habos és a massza nagyjából a forma feléig érjen.

A csokis-gyömbéres chiffon tésztához:
0.75 csésze liszt
0.5 csésze olvasztott étcsokoládé
0.5 csésze sötét barnacukor
4 tojás
0.25 csésze étolaj
2 tk frissen reszelt gyömbér
1 tk sütőpor
csipetnyi só
1 tk vaníliakivonat

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját simára keverem az étolajjal, cukorral, olvasztott csokival, vaníliával és a reszelt gyömbérrel. A lisztet elkeverem a sóval, egy csapott teáskanálnyi sütőporral és apránként a tojásos masszához keverem. Végül beleforgatom a keményre vert tojáshabot. Egy kanál segítségével óvatosan a flanra rétegezem, nem kell megijedni, a csokis rész a tetején fog úszni! Nem töltöm tele, még emelkedni fog sülés közben. A formát egy nagyobb sütőtálba, vagy tepsibe teszem és vízfürdőben 160 C-on kb. 40 percig sütöm. Mikor meghűlt pár órára (vagy egy éjszakára) hűtőbe teszem. Tálalás előtt pár másodpercre forró vízbe állítom, majd tányérra borítom. Tetejére kevés limehéjat reszelek.

Pavlovát sütni, rá kellett jönnöm, nem nagy faxni... Nyilván nem mondtam ezzel újat, annak aki már sütött és nyilván lehetne jobban, szebben, színesebben, de elsőre nem rossz ... sőt... Mondjuk, azt hittem, nem tudom miért, hogy fehéresebb lesz a színe, meg talán, hogy vékonyabb lesz a kérge. Valószínűleg lesz még ismétlés csokisan, meg gyümölcsösen, kicsiben vagy még magasabbra púpozva.
Megenni pedig igazán nem tartott túl sokáig, vidám volt nézni ki mit evett belőle igazán szívesen. Volt az egyik oldal (Dádi és én), aki a gyümölcsöt legelte volna le tejszínhab nélkül, aztán volt a másik oldal (TS és Ajna), akik ették tejszínhabostól, roppanós édes-krémes tojáshabostól, mindenestől, ahogy jött. Nem mondom, én is benyomtam két szelettel - csak a gyümölcs kedvéért :). Mégis, mindezek ellenére, újra rá kellett jönnöm nekem ez túl édes műfaj. Szóval Pavlovák, habcsókok, macaronok mi továbbra sem leszünk túl jó barátok! Receptként Nigella Christmas Pavlovájának receptjét használtam.

Hozzávalók egy malomkeréknyihez (no nem, csak úgy 30 cm átmérőjű lett):
6 tojás fehérje
1 csipet só
1 bögre cukor
1 tk vanília
2 tk erdei gyümölcsös balzsamecet
1 csapott ek keményítő
kevés reszelt csoki (mondjuk a felhalmozott mikuláskészlet csökkentésére)
tetejére vaníliás tejszínhab és gyümölcs

A sütőt előmelegítem 170 fokra. A fehérjét egy csipet sóval fél keményre verem, majd kanalanként beleteszem a cukrot és ezzel szép fényesre verem a habot. A végén belekeverem a keményítőt és a balzsamecetet, majd beleforgatom a reszelt csokit. Egy sütőpapírral bélelt tepsire borítom és kör alakban elsimítom. 150 fokra mérséklem a sütőt és 1,5 órán át sütöm. Mikor kihűlt vaníliás, enyhén cukrozott tejszínhabbal és friss vagy épp mirelit gyümölccsel bőven megpakolva tálalom.

Nálunk a nyári gyümölcsök megjelenése együtt jár valahogy a gyümölcsös lepények megszaporodásával. Jöhet nyári alma, barack, cseresznye, málna, vagy friss meggy, aztán szilva és ezek mindenféle kombinációja, megbolondítva mandulával, mákkal, vagy épp marcipánnal. Lehet leveles tésztás vagy kelt lepény még inkább, nálam bármikor biztos befutó!

Most amolyan felvezetésként egy zöldalmás, tőzegáfonyás lepény készült, focaccia tésztából marcipánnal. Kedvcsinálóként a fagyis gyűjtemény mellett egy gyümölcsös lepény gyűjteményt találhattok Lilahangya facebookos oldalán.

Hozzávalók egy 30 cm átmérőjű lepényhez:
20 g élesztő
1 ek barna cukor
250 g liszt
4 ek olivaolaj
csipet só
víz

Tetejére:
1 zöldalma
1 ek tőzegáfonya
kb. 30 g marcipán
kb. 30 g vaj
1 tojás

Az élesztőt a cukorral egy kevés vízben felfuttatom, majd a liszttel, olajjal és kevés vízzel rugalmas tésztát dagasztok belőle. Letakarva duplájára kelesztem. Az áfonyát beáztatom egy kevés vízbe (rumba). Egy 30 centi átmérjő sütőtálat kivajazok, majd a tésztát olajos kézzel belenyújtom úgy, hogy pereme legyen. Egy zöldalmát, negyedelek, a magházat kivágom, majd héjastól jó vékony szeletekre vágom. Kirakom vele a lepényt, közé szórom az áfonyát és marcipánt forgácsolok rá. A lepény szélét megkenem tojással, végül megszórom kis darabkákra vágott vajjal és 175 C-on kb. 35 perc alatt megsütöm.

Recept nem is igazán kell hozzá! Végy egy adag epret, vagdalt darabokra, szórd meg pici cukorral, keverj hozzá egy teáskanálnyi vaníliskivonatot és egy kanálnyi metélt citromfüvet. Piríts meg egy marék szeletelt mandulát és törj pici darabokra egy tábla fehércsokit. Aztán még forrón, palacsinta sütés közben töltsd meg, hajtosgasd batyura! Eperrel és mandulaforgáccsal tálald. Még van eper, érdemes kipróbálni!

Ma szünnap van az oviban. Így a szöszi és én itthon maradtunk. Szerencsére egyik ovis barátnője lecsapott az alkalomra, így Kicsicsaj náluk töltötte a délelőttöt. Míg ők játszottak én legalább tudtam dolgozni, no meg ebédet készíteni. Cukkini krémlevest és palacsintát. Húsvéti csokinyuszi felhasználós banános-csokis palacsintát. Csakhogy az a temérdek marcipán a hűtőben csak nem hagyott nyugodni... Így a csoki-banán duó mellé került marcipán-szeder duó is, ugyanúgy belesütve, megolvadva, enyhén savanykásan, de a marcipántól épp eléggé édesen. Jajajajaj, de finom!Hozzávalók:
egy jó maréknyi szeder
négy-öt evőkanálnyi marcipán forgács
néhány palacsinta

A mirelit szedret hagyom picit felolvadni, a marcipánt pedig krumplihámozó segítségével forgácsolom. Mindent magam mellé készíték a tűzhelyhez, merthogy a trükk csupán annyi, hogy a marcipán és a szeder a palacsinta sütése közben, megfordítás után kerül a palacsintára. Picit hagyjuk megolvadni a marcipánt, aztán ráhajtogatjuk a tésztát, a jó melegben a marcipán tovább olvad, a szeder pici levet ereszt és már kész is!

Chouquette, ez a pici cukros fánkocska a mi képviselőfánkunk, vagy a profiterol francia testvére, csak épp szórócukorral sütve. Gyakorlatilag ugyanúgy készül, mint a korábban sütött fánkocskák, de az a cukor a tetején, oldalán, alján... az tud valamit. Mondjuk karamellizálódni és épp ettől olyan, de olyan...! Pláne, ha még gyömbéres lében felfőzött sárgabarack is kerül mellé, no meg egy adag jó tömény csokimousse...

Hozzávalók kb. 25 darabhoz:
0.25 bögre tej
0.25 bögre víz
3.5 ek puha vaj
1.5 tk cukor
0.5 tk só
0.75 bögre liszt
2 nagy tojás
0.5 bögre szórócukor
kb. 300 g sárgabarack (nálam anyukámtól kapott fagyasztott)
kis darab gyömbér
1 ek narancsvirágméz

A sütőt előmelegítem 205C-ra. A tejet a vízzel, vajjal, cukorral és sóval felforralom, gyors mozdulatokkal belekeverem a lisztet, majd leveszem a tűzről. Pár perc múlva egyenként belekeverem a tojásokat és az egészet simára keverem. Teáskanállal kis gombócokat formázok, majd ezeket szórócukorba mártom és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, érdemes jó lazán, szépen megnőnek. Kb. 20 perc alatt pirosra sütöm. Míg sül, a sárgabarackot jó sűrű sziruposra főzöm a mézzel és a reszelt gyömbérrel. Miután elkészültek a fánkocskák félbevágom őket és megtöltöm fél szem sárgabarackkal, meglocsolom egy kevés sziruppal is. Ha alá még egy adag burtáltömény csomikousse is jut, akkor az már tényleg tömör gyönyör! :)

Ma Kicsicsaj azt hiszem eléggé kiüthette magát az oviban. Nem tudom igazán mi történt, merthogy ilyenkor odáig sem jutunk el, hogy mesélni kezdjen.Talán ma is játszottak gordonremsziset a konyhában és baj volt a személyzettel, vagy csak simán nem aludta ki magát. (Néha úgy meglesném, hogy egy ilyen játék hogy történik: Valaki épp oroszlánmellsültet készít, mint egyik nap ő, vagy épp kiosztja amúgy GR módra az egész bandát, esetleg elsorolja a majonéz hozzávalóit, vagy épp bezárja a konyhát, nem tudom... ) A lényeg a lényeg, ma fáradtan, sírósan jött haza. Egy pohár kakaó és egy szelet csokis-meggyes mandulássüti igazán jót tett! Persze azért segítsége is akadt!


Hozzávalók:
4 tojás
300 g rétesliszt
200 g mandulaőrlemény
500 ml tejföl
200 ml olaj
200 g nádcukor
1 cs sütőpor
2 tk vaníliakivonat
1 narancs héja reszelve
1 citrom héja reszelve
150 g étcsoki pici kockákra vágva
400 g magozott meggy

A tejfölt a tojásokkal és a cukorral habosra keverem. Hozzákeverem a sütőporral elkevert réteslisztet, a mandulaőrleményt, majd az olajat. Beleforgatom a vaníliát és a citrushéjakat. A meggyet - nálam mirelit meggy - lecsöpögtetem, a csokit pici kockákra vágom, végül mindkettőt óvatosan beleforgatom a masszába. Egy koszorúformát, vagy épp tortaformát alaposan kikenek, zsemlemorzsával megszórom. Belesimítom a masszát és 170 C-on kb. 45 percig (ill. tűpróbáig) sütöm.

A brownie jó, nagyon jó, szeretjük is, de valahogy mégsem sütöm sokszor. Pláne nem keverve, alakítgatva a recepteket. Alkalmasint egy-egy "eltévelyedés" belefér és be kell vallanom egy szelet túrós, áfonyás brownie egy fárasztó nap után... soha rosszabbat! A receptet, minimális módosításokkal innen vettem.

Hozzávalók:
100 g vaj
300 g cukor
60 g liszt
4 tojás
1 csipet só
10 ek kakaópor
100 g pirított, tört mogyoró
400 g krémes túró
2 ek keményítő
300 g áfonya

A puha vajat habosra keverem 200 g cukorral és a csipetnyi sóval. Egyenként belekeverek 3 tojást, majd az elkevert kakaó-liszt keveréket. Végül belekeverem a durvára tört mogyorót. Egy másik tálban összekeverem a túrót a negyedik tojással és a maradék cukorral. Beleforgatom az áfonyát is. Egy kisebb tepsit kibélelek sütőpapírral, majd beleöntöm a kakaós masszát, rá az áfonyás, túrós masszát. Egy fakanál nyelével óvatosan márványosra keverem, majd 175 C-os sütőben 35 percig sütöm.

Egy hétig pihentünk, azóta dolgozunk bőszen, a kicsik pedig kedden kezdenek oviban, bölcsiben. Mindenféle ovis-bölcsis elintézendő dolgok mellett jutott ma idő erre a kuglófra. Finom, puha, szaftos sütemény, amolyan klasszikus délutáni süti-kávé süti. Van egy leheletnyi extra benne, mégpedig, hogy kókusztejjel készül. A kókusz íze alig érezhető, pont jó így. De jó is lesz majd pár hónap múlva egy nagy bögre forró tejekávé mellé! Addig viszont fagyasztott gyümölcs, hideg gyümölcssaláta, almaszósz vagy épp fagyi lehet a párja. A kicsik adagját maciformákban sütöttem. A receptet Sylvia oldalán találtam, s ajánlom nézzetek kicsit körül nála, igazán jók a receptek és szépek a fotók.

Hozzávalók 6 db kicsi kuglófhoz:
1.5 bögre liszt (nálam rétes és simaliszt felesben)
1 bögre cukor (nálamban felesben nád- és kristálycukor)
kb. 160 ml kókusztej
2 alma
fél citrom leve
1 tojás
8 ek puha vaj
0.5 bögre ricotta
1 tk sütőpor
csipetnyi só

A kuglófformákat kivajazom, lisztezem. Az almákat meghámozom, lereszelem, összekeverem a citromlével. A vajat habosra keverem a cukorral, hozzáadom a tojást, kókusztejet és a ricottát. A lisztet, sütőport és a sót összekeverem és a vajas keverékhez szitálom. Végül beleforgatom a reszelt almát. A formákat háromnegyedig megtöltöm és 175 C-os sütőben 35 percig sütöm. Mikor megsült rácsra borítva hűtöm le.

Most pár napig a szedret is szederrel esszük. Télre is menekítettem belőle, fagyi is lett jócskán, került a hétvégén a túrómousseba is, no meg előtte pár nappal ebbe a pikk-pakk elkészíthető sült grapefruit pudingba is. A recept nagyjából megegyezik a citrompudingéval, csak mindenből egy picivel kevesebb került bele, no meg a citrom helyett grapefruit. Állagra egy picit más, nem annyira krémes, az alja szilárd puding szerű, a teteje már-már piskóta.

Hozzávalók:
100 g porcukor
2 tojás szétválasztva
1 grapefruit héja reszelve
fél citrom héja reszelve
60 ml grapefruitlé (kb. fél grapefruit)
30 g liszt
180 ml tej
1 csipet só
pár szem szeder
margarin a kikenéshez

A sütőt előmelegítem 180 C-ra. Pici szufléformákat, vagy hőálló bögréket kivajazok, majd egy magasabb falú tepsibe állítom őket. Én hat darabot kentem ki. A tojásokat szétválasztom, a fehérjét a sóval habbá verem. A sárgáját a cukorral simára keverem, belereszelem a grapefruit és a citrom héját. Hozzáadom a grapefruit levét, beleszitálom a lisztet, majd tejjel simára keverem. Végül beleforgatom a tojáshabot. A masszát szétosztom a tálkák között, csak kétharmadig töltögetem meg őket, végül mindegyikbe beleszórok pár szem szedret. Az előmelegített sütőben 30 percig sütöm. Langyosan tálalom. Friss szedret, kevés mentát, esetleg vaníliafagyit adok még hozzá.

Hétvégén piskótatekercset rendelt tőlem TS, azt a klasszikus lekvárosat. Én viszont túrósat ettem volna. Nem vesztünk össze. Készült hagyományos piskótatekercs is, anyukám sárgabarack lekvárjával, no meg túrós verzió is, kicsit megbolondítva, fejre állítva, megtekerve, szóval köze nem lett a piskótatekercshez. Az ötlet innen származik.

Hozzávalók:
3 tojás
3 ek liszt
3 ek cukor
csipet só
késhegynyi sütőpor
1 kk fahéj
1 ek fehércsoki forgács
6 lap zselatin
500 g krémes túró
250 g joghurt
2 tk vaníliakivonat
1 lime leve
1 citrom reszelt héja
4 ek cukor
1 bögre szeder

A tojásokat szétválasztom, a fehérjét a sóval kemény habbá verem. A sárgáját a cukorral habosra keverem, hozzáadom a fahéjat, az átszitált lisztet, végül a fehércsoki forgácsot. Gyors mozdulatokkal belekeverem a hab harmadát, majd óvatosan beleforgatom a többit. Sütőpapírral kibélelek egy 25cm x 25 cm sütőtálat és ebbe öntöm a piskótamasszát. 175 C-on kb. 20 perc alatt megsütöm. Mikor megsült, sütőrácson hűtöm, végül kb. 4-5 centi széles csíkokra vágom.
Míg a piskóta sül a zselatint kevés forró vízben feloldom. A túrókrémet összekeverem a joghurttal, belereszelem a citrom héját, cukorral édesítem (ha nem elég édes ízlés szerint adjunk még hozzá cukrot), majd belekeverem a lime levét és a feloldott zselatint. A legvégén óvatosan belekeverek egy bögrényi friss szedret.
Egy kb. 30 cm x 10 cm-s szögletes kenyérformát vékonyan kikenek olajjal, majd kibélelem folpackkal. A túrókrémet és a piskóta darabokat felváltva rétegezve a formába töltöm , majd egy éjszakára a hűtőbe teszem.

A fehércsokiban nekem pont a csoki csokisága hiányzik. Nem igazán tudom értékelni a tömény édességét, hiányzik a földes kesernyésség belőle. Azért nem mondhatom azt, hogy nem szeretem kipróbálni ebben-abban, merthogy van a családunkban valaki, sőt úgy tűnik többen is, akiknek igencsak fogára való. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy TS-ről és Kicsicsajról van szó? Azt hiszem órákat vehettek Gombóc Artúrtól és egész jól haladnak a csokihódolat mélységes elsajátításában. TS-nek készítettem ezt a fagyit, de mondanom sem kell, akadt egy kis kotnyeles főkóstolóm is. Persze addig-addig kóstolgattuk, míg a tányérra került adagocska jól megolvadt. Ribizliszemeket kevertem a kész fagyiba, de mellé is csipegettünk bőven, igazán jót tett neki, szerintem :)!

Hozzávalók kb. 5 dl-hez:
250 ml tejszín
250 ml tej
2 tk keményítő
100 g fehércsoki
3 ek cukor
1 marék ribizli

A tejet és a tejszínt a cukorral forrásig melegítettem, majd beletördeltem a fehércsokit és teljes oldódásig kevergettem. A keményítőt pici meleg keverékben feloldottam, majd hozzákevertem. Jó hidegre hűtöttem, aztán irány a fagyigép.

Péntek este egy kedves, rég látott vendégünk volt vacsorára, Marnie. A kánikulára való tekintettel elég sokat molyoltam rajta, hogy mi legyen a menü. Ne legyen sem túl fűszeres, sem túl nehéz, sem forró, sem degeszre tömős. De legyen kicsit Lilahangyás, hiszen ha nem is beszél magyarul (bár tegnap Kicsicsajjal egész jól elfecserésztek), a saját bevallása szerint a képek miatt is vissza-visszatérő hangyavendég. Végül grill nyársacskák és néhány féle saláta mellett tettem le a voksom, frissen sütött kenyérrudacskákkal. Jó választás volt, mindannyiunknak ízlett, a desszert nem különben. A desszert, amolyan ismeretlen-ismerős kombináció tegnap debütált és iziben fel is vettük a vendégvárós desszertek közé! :) A flan ismét kókusztejes flan lett, ezúttal kevesebb kókusztejjel és több limelével, limehéjjal, a tortácská alját képező chiffon torta pedig nagyon diszkréten kávés és jó csokis. 10 szuffléformára lett elég, így ma még egy kis repeta is belefért! Bár első pillantásra talán annak tűnik, de nem egy macerás desszert, a karamellt leszámítva húsz, huszonöt perc alatt összerakható. S ami a legjobb benne egy nappal előbb is elkészíthető, a kakaós tészta finom, puha és szaftos marad másnap is. Érdemes egész tortaként is készíteni, friss gyümölccsel vagy valamilyen gyümölcskompóttal tálalva egyszerűen zseniális.

Hozzávalók:
A flanhoz:
0.5 csésze cukor
0.25 csésze víz
3 tojás
2 tojás sárgája
0.5 csésze porcukor
1 csésze kókusztej
1.5 csésze tej
1 lime

A fél csészényi cukrot a vízzel kevergetés nélkül mérsékelt hőn aranybarnára karamellizálom (kb. 40 per0ig tartott), majd azonnal szétosztom a kis szufléformák aljába.
A kókusztejet a tejjel forráig melegítem, majd beleteszem a lime lehámozott héját és ezzel hagyom langyosra hűlni. A tojásokat a porcukorral jó habosra keverem, apránként beleszűröm a kókusztejes keveréket, simára keverem, végén belekeverem a lime levét is. Óvatosan a szufflétálkákba szűröm, ügyelve, hogy ne legyen habos és a massza a tálkák kb. feléig érjen.
A kakaós-kávés chiffon tésztához:
0.7 csésze liszt
0.3 csésze holland kakaópor
0.7 csésze cukor
4 tojás
0.25 csésze étolaj
0.25 csésze espresso
1 kk sütőpor
csipetnyi só
1 tk vaníliakivonat

A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverem, egy másikban pedig a tojás sárgákat, étolajat, kávét és a vaníliát. A lisztes keveréket apránként a tojásos masszához adagolom, simára keverem, végül hozzákeverem a keményre felvert tojásfehérje habot. Egy kanál segítségével óvatosan a flanra rétegezem, nem kell megijedni, a tetején fog úszni! A tálkákat nem töltöm tele, hiszen a sütis rész emelkedni fog sülés közben. A tálkákat egy nagyobb sütőtálba, vagy tepsibe teszem és vízfürdőben 160 C-on kb. 40 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e, majd mikor meghült pár órára (vagy egy éjszakára) hűtőbe teszem. Tálalás előtt pár másodpercre forró vízbe állítom a tálkákat, majd tányérra borítom. Kedv és ízlés szerint gyümölccsel vagy anélkül tálalom.

A hetem a citrom-mák- meggy trió bűvöletében telt. Pedig hivatalosan nem szeretem a mákot. Jó, mondjuk hozzá tartozik, hogy nem álltak halmokban a mákkupacok, egy-egy kanálnyi került ebbe is abba is, ráadásul egészben, nem darálva. Viszont ez az egy-egy roppanó mákszemcse és az intenzívnek legkevésbé sem mondható mák íz nagyon tetszett. Elsőként ezt a gyümölcsös kelt lepényt készítettem - azt hiszem lassanként kiderül, hogy kelt tészta függő vagyok! Jó sok meggy és nektarin került rá. A tésztája pedig Maci pide tésztájának édesített, ízesített változata.

Hozzávalók:
500 g liszt
20 g friss élesztő
5 ek joghurt
1 tk só
2 ek cukor
2 ek mák (nem darált!)
2 citrom héja
100 ml olvasztott vaj + a kenéshez
2-3 mokkáscsészényi langyos víz

Tetejére
1 bögre magozott meggy
4-5 szem nektarin vagy őszibarack
2 ek cukor
1 csapott tk fahéj
1 tojás

A tésztához valókból nem túl kemény tésztát dagasztok, majd letakarva duplájára kelesztem. Amíg kel kivajazok egy 30 cm átmérőjű kerek sütőtálat. A meggyet kimagozom, a nektarinokat pedig ujjnyi vastag cikkekre vágom. Mikor a tészta megkelt a sütőtálba simítom (beolajozott kézzel könnyebb!) úgy, hogy kicsi peremet is készítek a tésztából. Kirakom a meggyel és a nektarinnal, picit belenyomkodom őket és további 20 percig kelesztem, majd közvetlen sütés előtt a peremét lekenem tojással, a gyümölcsöt pedig bőven megszórom fahéjas cukorral. 180 C-ra (alsó-felső fokozat) felfűtött sütőben kb. 40 percig sütöm. Ha a széle kezdene nagyon megpirulni alufóliával letakarom.

Egy ideje ott csücsül két doboz fagyi a fagyasztóban. De a rossz idő miatt nem hogy fagyit nem kívántam, fotózni sem volt kedvem (fényviszonyok meg pláne...)! Nem úgy TS, akit olykor győzködnöm kellett, hogy hiába nincs más fagyi, ebből (még) nem ehet, mert még nem volt érkezésem fotózni.

Az egyik ez a gyönyörű hófehér akácvirág sorbet, ami inkább illatos, mint markánsan ízes, bár az a gyerekkori emlék, amikor a Laposról hazafelé baktatva majszoltuk az édes közepű akácot nagyon benne van! Az alapot, az akácvirág szörpöt még az akác- és bodzavirágzás sűrűjében készítettem, aztán ahelyett, hogy megittuk volna még egy kis citromlével ízesítve lefagyasztottam. Ahogy láttam mintha másodvirágzás lenne a környék akácfáin, lehet, hogy még egy szörpre való virág összegyűlik! Azt már jó előre kitaláltam, hogy barackkal fogom tálalni, jó érett barackkal. Tegnap viszont vihar ide, vihar oda örömömben előkaptam! Mire kisütött a nap a barack nektarinná változott, sőt még egy kis fahéjas karamelles ízt is kapott, mi pedig Kicsicsajjal jól befaltunk egy-egy gombócos barackot. S még milőtt aggódnátok TS-nek is maradt, hát persze :)

Hadd küldjem ezt a receptet mindenkinek (no meg külön Anának!), aki szavazott ránk a Goldenblogon és mindenkinek, aki olvas bennünket, bekukkant hozzánk! Köszönöm!

Hozzávalók az akácvirág szörphöz:
20 fürt virág
1 kg cukor
2-3 citromkarika

Vettem egy két literes csatos üveget, ebbe beleszuszakoltam az alaposan megmosott és lehetőség szerint bogártalanított virágfürtöket és a citromkarikákat. Rászórtam a kilónyi cukrot, felöntöttem vízzel, majd négy-öt napra a hűtőben felejtettem, alkalmanként összeráztam.

A sorbethez:
1 liter akácvirág szörp
1 citrom leve
fél lime leve

A szörphöz hozzáfacsartam a citrom és a fél lime levét, majd fagyisdobozba tettem és fagyasztottam. Tálalás előtt fél órával elővettem, villával felkapargattam, hogy finom kristályos legyen. Ha esetleg valakinek nagyon édes lenne így, akkor higítsa pici vízzel.

A grillezett nektarinhoz:
személyenként egy szem érett, magvaváló nektarin
2 ek cukor
1 csapott tk fahéj
1 ek vaj
pici lime lé
lime héj

A nektarinokat félbevágtam, magokat kiszedtem, és vágott felével a fahéjas cukorba nyomkodtam. Vajat serpenyőben megolvasztottam, majd a nektarinokat cukros felükkel lefelé beletéve pár perc alatt karamellizáltam. Tányérra szedtem, egy-egy csepp limehéjjal meglocsoltam, limehéjjal díszítettem és egy gombócnyi sörbetet tettem mellé.

Nálunk a május és június a szülinapok és névnapok hónapja. De nem is ezzel kezdem, hanem azzal, hogy tegnap éjjel megszületett Zs. húgom kislánya, Sára! Ezért egész reggel fülig ér a szám :) Minden szépet, jót kívánok nekik!!!

Tekintettel az elkövetkező szülinapi dömpingre május közepén fel is került egy vidám szülinapi felirat az ablakunkba és még marad pár napig, hiszen nagy nap lesz a héten... Szóval végig ünnepeltük az elmúlt pár hetet itthon is és a nagyszülőkkel is, Kicsicsaj igen gyakorlott szülinapigyertya bérfuvóvá lépett elő és meg is jegyezte, hogy neki is kellene egy szülinap így a nyárra, merthogy Karácsony olyan messze van...
így esett, hogy idén TS-nek is és nekem is három szülinapi tortánk volt. TS első tortája egy kávés, mascarponés torta, receptjével még adós vagyok. Az én első tortám pedig nem is igazán torta. De mivel állandóan leszavazom Anyukám krémes, vajas tortáit idén úgy döntött a kedvenc kuglófom avanzsál elő szülinapi tortává. Mondanom sem kell tökéletes döntés volt, és igazán remekül sikerült. Még jó, hogy kettőt sütött (egyet TS-nek is), merthogy az elsőt helyben befaltuk. Nem tudom képes leszek-e valaha is annyira magas és könnyű kuglófot sütni.
Aztán kaptam egy semmi faxni, de elég finom csokitortát a helyi cukrászdából. Most hétvégén pedig egy palacsinta tortát készítettem. Egy kiló túróval, azt hiszem már nem hangzik rosszul :)
A rceptet erre leltem, aztán némi átalakításon ment keresztül (dupla mennyiségű túró, sokkal több gyümölcs), mindannyiónk megelégedésére.

Hozzávalók egy 16 szeletes tortához

Töltelékhez:
1000 g krémes túró
300 ml tejszín
500 g friss gyümölcs vegyesen (pl. eper, málna, ribizli, nektarin, szilva)
10 ek porcukor
4 tk vaníliakivonat
1 lime és egy citrom reszelt héja
fél citrom leve
12 zselatinlap
friss menta
porcukor

A palacsintákhoz:
100 g liszt
140 ml tej
3 tojás
csipet só
1 tk cukor
3 ek vaj
1 ek olaj

A palacsinta tésztának valókat összekeverem, majd egy evőkanálnyi olajon 7 db palacsintát sütök. Félreteszem őket teljesen lehülni. (Nekem ez a palacsinta tészta kicst gumis volt, szerintem legközelebb a bevált saját palacsintatésztámból fogom sütni).

A krémhez a zselatinlapokat kevés meleg vízben feloldom. A gyümölcsöket megmosom, pár szemet minden féléből félreteszek, a többit felkockázom. A hideg tejszínből kemény habot verek. Összekeverem a túrót a porcukorral, a citrusok héjával és a fél citrom levével. A túróból két kanálnyit simára keverek a feloldott zselatinnal, majd hozzákeverem a többi túróhoz. Óvatosan beleforgatom a tejszínhabot, majd beleszórom a gyümölcsöket és kb. egy órára hűtőbe teszem.
Egy 25 centis kapcsos tortaforma alját kibélelem egy palacsintával. Ha kicsit kisebb a palacsinta, mint a forma, sebaj, elég túrókrém jön rá. Egy adag gyümölcsös krémet rétegzek rá, majd jön egy újabb palacsinta. Itt-ott újjal kicsit megnyomkodom, hogy ne legyen annyira egyenletes, vízszintes stb, de ha valaki szép szabályos sávokat szeretne látni, akkor ettől el is tekinthet! Addig adagolom, míg el nem fogy, tetejére egy palacsinta kerüljön. Minimum 5-6 órára hűtőbe teszem, hogy jól megdermedjen és szépen le lehessen választani a tortakarimát. Tálalásnál a felső réteget meghintem kevés porcukorral, majd gyümölccsel és mentával díszítem.