Recept nem is igazán kell hozzá! Végy egy adag epret, vagdalt darabokra, szórd meg pici cukorral, keverj hozzá egy teáskanálnyi vaníliskivonatot és egy kanálnyi metélt citromfüvet. Piríts meg egy marék szeletelt mandulát és törj pici darabokra egy tábla fehércsokit. Aztán még forrón, palacsinta sütés közben töltsd meg, hajtosgasd batyura! Eperrel és mandulaforgáccsal tálald. Még van eper, érdemes kipróbálni!

A napokban kókusztejes ricottás sütit sütöttem, egymás után kétszer is és megmaradt kb. 2 dl kókusztej. Fagyinak kevés lett volna, sokat főzöcskézni meg nekem sincs most kedvem. Ma egy igazi gyors ebédnek valóhoz használtam el. Pangasiust bundáztam kókusztejes- currys tésztába és pár perc alatt forró olajban ropogósra sütöttem. Szezámos sárgarépa salátával együtt kb. harminc perc alatt el is készül.

Hozzávalók:
2 db tenyérnyi pangasius filé
kb. 1-1.5 bögre liszt
200 ml kókusztej
3-4 tk currypor (nálunk a gyerekek miatt nem túl csípős)
1 tk sütőpor
só
ásványvíz
olaj

A salátához:
8 közepes sárgarépa
250 ml tejföl
250 ml natúrjoghurt
1 ek méz
1 ek fekete szezámmag
1 ek frissen metélt petrezselyem
só

A halat szárazra törölgetem és kb. kéttujjnyi darabokra vágom. A lisztet, a curryporral és a sütőporral együtt egy tálba szitálom, hozzáadom a kókusztejet, a sót és simára keverem. Ha kell szénsavas ásványvízzel lazítom. A jó sűrű masszába mártogatom a haldarabokat és forró olajban pár perc alatt aranybarnára sütöm. Papírtörlőn lecsöpögtetem.
Amíg sülnek a haldarabkák a reszelő durva fokán gyorsan lereszelem a sárgarépát. A tejfölt és joghurtot egy tálban összekeverem. Mézzel és pici sóval ízesítem, belekeverem a szezámmagot. Beleforgatom a reszelt sárgarépát és a petrezselymet.

Pénteken végre befejeztem egy újabb nagy munkát, így a hétvége nyugis pihenéssel, rengeteg alvással és főzéssel telt. Vasárnap délelőtt egy fél hangyaboly eltűnt a lakásból, uszodába mentek én meg otthon maradtam a már csak hivatalosan beteg Aprótalpúval. Jut eszembe Aprótalpú. Hihetetlen tempóban indult meg a beszélőkéje, pár hét leforgása alatt annyit fejlődött, hogy mára gyakorlatilag mindent el tud magyarázni. Többnyire értjük is a most már pár szavas rövid kis mondatokat. Igazi pasi lévén az éhenhalás elleni szótára alakult ki szerintem a leghamarabb. A teeciii, husssi, saaat, süti, még kész, nem kéed és a kikász a kiemelten használt szavak között található evés környékén. Kitalálni, gondolom nem nehéz, hogy melyik mit jelent.

Szóval, amíg Kicsicsaj az uszodában cápásat játszott TS-sel, én némi segédlettel a vasárnapi ebédet készítettem. Ami valahogy fejben nem igazán akart összeállni reggel, jó ideig szemeztem a kiterített grillezni való csirkével, aztán az ad hoc kísérlet egész jól sült el, akarom mondani meg. Sikerült egy hihetetlenül omlós, ugyanakkor ropogós bőrű és roppanós szárnyvégű csirkét sütnöm (eddig még soha nem sikerült igazán jól, meg aztán nálunk az egész csirke sütése, grillezése TS önként vállalt missziója). Mellé pedig ez a köret készült. Fokhagymával pirított zöldbab, hirtelen megsütött bébikukorica és limehéjjal pirított bulgur. Aminek pedig az egész hétvégén a legjobban örültem, az a napsütés volt, amiben végre fotózni tudtam. És most még az sem érdekelt igazán, hogy a napfény telibecsapta a tányért!

Hozzávalók:
1 bögre bulgur
2 bögre húsleves
3 gerezd fokhagyma
1 babérlevél
1 lime héja és leve
kb. 300 g ceruzabab
1 doboz bébikukorica
1 marék tökmag
olivaolaj
só

A bulgurt kevés olajon egy gerezd, szeletekre vágott fokhagymával átforgatom, majd két bögre húslevessel és egy babérlevéllel megfőzöm. Eközben a másik két gerezd fokhagymát összezúzom, elkeverem néhány kanál olajjal és ezzel alaposan összekeverem a zöldbabot. Wokban megpirítom a tökmagot, félreteszem. Ugyancsak hirtelen megpirítom a zöldbabot, nem baj ha roppanós marad, sózom, majd ezt is félreteszem. A maradék zsiradékon pedig megpirítom a bébikukoricákat is és ezt is félreteszem. Végül egy kanálnyi olajat teszek a wokba és beledobom egy lime csíkokra vágott héját, még mielőtt megégne beleöntöm a főtt bulgurt és jó alaposan átpirítom. A legvégén meglocsolom limelével és a zöldségekkel és a pirított tökmagga tálalom. Annak az édes chiliszószban ragacsos-ropogósra sült csirkének nagyon-nagyon jó párja lett.

Pár hónapja, amikor egy csomóan sörösdobozra csavarodva sütötték a kürtőskalácsot jutott eszembe, hogy akár kenyeret is lehetne így sütni. Ami jól nézne ki, az biztos, de megtölteni trükkös dolog lenne, márpedig egyre ez járt a fejemben. Aztán a minap találtam egy jó kis blogot, ezzel a képpel, ez az!!! Csakhogy nem volt hozzá sütőformám. Eszembe jutott viszont az a papírtölcsér, amit egy hobby boltban vettünk és egy ideje csak a sorsára várt. Már csak egy adag kenyér tészta és egy kis alufólia kellett hozzá. No meg a belevaló!

Hozzávalók 3 db kenyértölcsérhez:
3 csésze kenyérliszt (BL80)
fél csésze grahamliszt
20 g élesztő
1 ek méz
1 ek olivaolaj
2 tk só
kb. másfél csésze víz
olaj vagy vaj

A hozzávalókból sima, rugalmas tésztát dagasztok, majd letakarva duplájára kelesztem. Mikor megkelt, lisztezett felületen alaposan átgyúrom, majd háromfelé vágom. Körülbelül egy méter hosszú, hüvelykujj vastagságú kukacokat sodrok belőlük. A papírtölcsért bevonom alufóliával, majd lekenem olajjal. A kukacokat a tölcsér csücskétől kezdve rátekerem. Egy konyharuhával lefedve még 20-25 percet pihentetem, majd megkenem tojás fehérével és megszórom fekete szezámmaggal, vagy lenmaggal, esetleg mákkal. 200 C-on 25 percig sütöm. Mikor elkészült óvatosan kihúzom a tölcsért, pár perc hülés után már mehet is rá a következő tésztakukac. Persze, ha több tölcsér van, egyszerre egyszerűbb. A tölcsérek kb. 8 cm átmérőjűek és 30 centi hosszúak. Az ötlet pedig annyira tetszik, hogy már az édes kalácstésztás, gyümölccsel töltött verzión jár az eszem...

Pár napja mandulás, szilvás rakott palacsintát készítettem és megmaradt jó néhány evőkanálnyi darált mandula. Hát persze, hogy fagyi lett belőle! Sajnos csak fél adag lett (a recept duplázva!), seperc alatt eltűnt, szóval ismétlés következik. Véletlenül épp volt egy adag frissen sült csokis, mandulás keksz, naná, hogy jól megettük vele!

Mandulafagyi (kb. 7 dl-hez):
350 ml sűrített tej (7.5%)
200 ml tejszín
150 ml tej
8 ek darált mandula
6 ek barnacukor
3 csepp keserűmandula aroma

A sűrített tejet és a tejet a cukorral forrásig melegítem, hozzáadom a darált mandulát, majd 10-15 percig alacsony hőn szotyogtatom. A legvégén hozzáadom a keserűmandula aromát, majd teljesen lehűtöm. Aztán a fagyigép kegyeire bízom.


Csokis keksz mandulával

Tudom-tudom, mindenkinek megvan A Csokiskeksz receptje, valószínűleg ez sem különbözik sokban a több recepttől. Nálunk ez lett a befutó, olyannyira, hogy ezt szoktam különböző módon felturbózni (pl. kihagyom a mandulát, helyette gyömbért reszelek bele, vagy épp darált, aszalt gyümölcsöt, stb.).

Hozzávalók kb. 20 db-hoz:
150 g 70%-os étcsoki
20 g vaj olvasztva
2 ek liszt
1 ek darált mandula
késhegynyi sütőpor
csipet só
1 tojás
fél tk vaníliakivonat
60 g barnacukor
pár szem mandula

A csokit a vajjal vízfürdőn megolvasztom. Összekeverem a lisztet, mandulaőrleményt, cukrot, sütőport és a sót. Hozzáadom a tojást, vaníliát és az olvasztott csokit. Jó simára keverem, majd sütőpapírral bélelt tepsire teáskanálnyi halmokat rakok. Belenyomkodok egy-egy szem mandulát. 180 C-on 12 percig sütöm. A tepsin hagyom kihülni.

David Lebovitz április elsejei bejegyzése volt ez a fagyi. Noha répatortát életemben eddig csupán egyszer ettem, sütni pedig még nem sütöttem ez a fagyi iziben levett a lábamról, s még akkor is kísérletezgettem volna vele, ha a mester épp tréfának szánja. Merthogy színes, meg ropogós és kandírozott sárgarépa van benne. Bizony, kandírozott sárgarépa. Nem ettem még kandírozott sárgarépát, viszont imádom a picit különlegesebb fagyikat, meg egyáltalán szeretek fagyikat gyártani, ami azt hiszem a blog fagyitermésén is látszik. Olyannyira nem hagyott nyugtot ez a fagyi, hogy a legközelebbi sárgarépa beszerzés egy része kandírozva végezte. Aztán persze moszkauert sütöttem kedves nyerteseimnek (a találkáról hamarosan referálok), no meg Húsvéti családi tojáskergetésbe is beszálltam pár sütivel. Mire hazajöttünk hatoldali kajaundorunk lett, gyerkőcök újfent lebetegedtek, s még egy sürgedelmes munkám is akadt, így eltelt pár nap, mire újra befészkelte magát a fejembe a sárgarépatorta fagyi ötlete.
Igaz, pekán nem volt itthon, de volt mogyoró és a sajtkrémes alapot is lecseréltem joghurtos-krémes vaníliaalapra. De a végeredmény így is fenomenális. Próbáljátok ki! Megéri...

Hozzávalók kb. 1 literhez:

A fűszeres mogyoróhoz
1 csésze mogyoró
1 ek vaj
2 ek nádcukor
1 tk őrölt fahéj
1 kk őrölt szegfűszeg
1 nagy csipet só

Egy teflon serpenyőben felolvasztom a vajat, beledobom a mogyorót, jól átkeverem, majd rászórom a cukrot, sót és a fűszereket. Alaposan összekeverem, majd hagyom egy kicsit karamellizálódni. Mikor már istenien illatos, no meg kellően karamelles lekapcsolom, s hagyom teljesen kihülni. Ha kihült, mozsárban durvára töröm. Nekem maradt meg belőle. Elmentettem egy újabb adag fagyihoz, részben finomra darálva, részben durvára törve, de szívem szerint elrágcsáltam volna az egészet, annyira finom!

A kandírozott sárgarépához
3 kisebb sárgarépa
500 ml víz
2 ek méz
8 ek cukor

A sárgarépát meghámozom, majd jó vékony hasábokra vágom. A cukrot a mézzel felfőzöm, majd beleteszem a répát és azzal együtt mérsékelt hőn kb. 30 percig szotyogtatom. Ekkor szűrőlapáttal kiszedegetem a répát és zsírpapíron leszárítom. Mikor teljesen megszáradt a szükséges mennyiséget felkockázom, a többit csavaros üvegbe teszem.

A vörösáfonyához
1 maréknyi vörösáfonya
annyi konyak, hogy ellepje

A fagyikészítés előtti nap áztatom be az áfonyát, így bőven van ideje minden csepp alkoholt magába szívni.

Fagyialaphoz
6 tojás sárgája
10 ek cukor
400 ml habtejszín
300 ml tej
200 ml natúr joghurt
2 tk vaníliakivonat
1 csipet só

A tejszínt a tejjel, sóval, vaníliával felforralom. A tojások sárgáját fehéredésig keverem a cukorral. Egy merőkanálnyi felforralt tejszínnel higítom, majd az egészet a maradék folyadékhoz keverve sűrű krémmé főzöm, kihűtöm végül hozzákeverem a pohár joghurtot és egy éjszakára hűtőbe teszem.

A setup pedig pofon egyszerű. A fagyialapot a fagyigép kegyeire bízom. Mikor elkészült egy dobozba kanalazom és ekkor szórom bele a mogyoró, az áfonya ill. a sárgarépa nagyobb részét. Óvatosan összekeverem. A maradék pedig mehet a tetejére. Hűtőben még pár óráig fagyasztom, aztán lehet szelni, kanalazni, gombócozni, kinek hogy tetszik...

Csinos kis süti, még Karácsonyra sütöttem belőle szilvás változatot, aszalt szilvával, rumos szilvalekvárral, kissé karácsonyi fűszerezéssel. Most inkább valami üdébb változatra vágytam. Igaz, az eredeti recept ananászra igazítja az ízeket, de én egy kevés tokajiba áztatott aszalt sárgabarack mellett tettem le a voksom.

Hozzávalók:
4 tojás
1 tk vaníliakivonat
200 g cukor
egy csipet só
200 g mogyoró
150 g aszalt sárgabarck
2 citrom reszelt héja
250 g liszt
1 tk sütőpor
1 kk reszelt szerecsendió
kb. 200 g sárgabarack lekvár
200 ml Tokaji aszú
130 g étcsoki

A sárgabarackot előző este beáztatom az aszúba. Másnap leszűröm (az aszút még használni fogom), pár szemet félreteszek a tetejére, a többit finomra metélem. A mogyorót száraz serpenyőben megpirítom, majd finomra őrlöm. A tojásokat fehéredésig keverem a cukorral, vaníliával, sóval. Hozzákeverem a mogyoróőrleményt, a finomra vágott sárgabarackot és belereszelem két citrom héját. A lisztet összekeverem a sütőoporral és a reszelt szerecsendióval és ezt is a masszához keverem. Pár evőkanálnyi aszút keverek még bele, majd az egészet egy közepes méretű (30 cm x 40 cm), sütőpapírral bélelt tepsibe kenem. Előmelegített 170 C-os sütőben kb. 20 perc alatt megsütöm. Miután megsült, pár percet pihentetem, majd rácsra borítom és teljesen kihűtöm. Míg hül a sárgabaracklekvárt felfőzöm a maradék aszúval, majd hagyom picit hűlni. A sütit kettévágom, megkenem a lekvárral, majd egy órán pihentetem. Ezután egy jó éles késsel kb. 3 cm x 3 cm-s kockákra vágom, majd egyenként olvasztott étcsokit csorgatok rá és a tetejére pár darabka aszalt barackot teszek.

Cápaharcsa filét szerettem volna készíteni. Még tavaly előtt kiírtam a kis szakácskönyvembe ChV dupla cukkinis halfiléjét. Végül csak a cukkini pesto maradt belőle ötletadónak, s egészen más született. Azért egyszer majd az is sorra kerül...

Hozzávalók 4 fő részére:
4 szelet cápaharcsa filé
4 jó nagy szelet főtt sonka
2 zsenge cukkini
2 marék fenyőmag pirítva
1 gerezd fokhagyma
néhány ág kakukkfű és rozmaring
1 ek parmezán
kb. 300 g gnocchi (nnálam most kész gnocchi)
100 ml tejszín
só, fehérbors
extraszűz olivaolaj

A cukkini pestohoz a megmosott cukkinit felkockáztam, a fenyőmagot megpirítottam, felét félretettem, durvára daraboltam a fokhagymát, felaprítottam a rozmaringot és a kakukkfű levélkéit lehúztam a száráról. Az egészet olivaolaj és a parmezán társaságában pépesítettem. A halfiléket megmostam, papírtörlővel letörölgettem. Egy deszkára leterítettem egy-egy szelet sonkát, ráfektettem a halat, majd ezt jól megkentem a cukkini pestoval. Viszonylag szorosan feltekertem, tűzálló tálba tettem. Meglocsoltam kevés olivaolajjal és forró sütőben pirosra sütöttem. Amíg sült elkészítettem a gnocchit. Egy nagyobb lábasba vizet tettem fel forrni, egy nagy serpenyőbe pedig beleöntöttem 100 ml tejszínt. A tejszínbe belekevertem a megmaradt cukkini pestot (kb. -2-3 evőkanálnyi lehetett), majd beleszedtem a kifőtt gnocchit. Végül megszórtam a fenyőmag másik felével.

Bő három éve teljesen megváltozott az életem. Mikor anya lettem. Mindig is készültem rá, valahogy mindig is éreztem azokat a tyúkanyó géneket. Amikben a simogató, aggódó szereteten kívül benne volt a süti illat ígérete is. Így nem tagadom, meghatódtam, mikor nemisbéka engem is megkeresett felkérésével. Hogy segítsünk! Segítsünk egy tálca sütivel olyan anyukáknak, akiknek nem minden napjuk nevetős, akik előző életüket hátrahagyva babáikkal a Lea Anyaotthonban találtak menedéket. A történetek szívbemarkolóak, a cél nemes.
De a feladat nehezebbnek tűnt, mint elsőre gondoltam. Sokat töprengtem, mi legyen az én Segítsütim... Aztán szinte véletlen került az utamba a cukrásztankönyv . Benne pedig TS egyik kedvence, a Moszkauer, avagy a narancsgrillázs lepény.

Szeretném, ha valaki megkóstolná. Hogyan teheti? A megjegyzés menüt használva licitálhat, április 2-án egészen éjfélig. A süti kikiáltási ára 1000 ft. Remélem ízleni fog!

Narancsgrillázs lepény (Moszkauer)

200 g pirított mogyoró és mandula vegyesen, durvára őrölve
100 g pirított mogyoró és mandula durvára darabolva
300 g kristálycukor
100 g + 1 ek vaj
20 g liszt
150 g cukrozott narancshéj
200 ml tejszín
100 g 70%-os olvasztott étcsoki

A vajat a cukorral, aprított narancshéjjal, darabos magvakkal és a tejszínnel egy edénybe tesszük és fakanállal állandóan keverve felforraljuk. Miután levettük a tűzről, hozzákeverjük a lisztet, valamint a mogyoró és mandulaőrleményt. Ezután a tésztát kissé lehűtjük és teáskanál segítségével bő három ujjnyi távolságra dió nagyságú halmocskákat adagolunk. Ezeket vízbe mártott kanállal kissé szétlapítjuk és 180 C-on kb. 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük. Még langyos állapotban egy lapát segítségével felszedegetjük, fejjel lefelé rácsra tesszük és ha kihűlt, olvasztott 70%-os csokival bevonjuk.

Mindez meglehetősen egyszerűen, gyorsan, nyársacskák formájában prezentálva és nem utolsó sorban a Magvas gondolatoknak megfelelően magvakkal bolondítva. Mégpedig pirított, tört tökmaggal. Miért ezzel? Nem is tudom, mert finom. Csak ennyi. Lehetett volna lenmag, fenyőmag, napraforgó, dió. Általában van belőlük itthon. Főként kenyérbe sütöm bele őket, alkalmasint valamilyen sütiben végzik, esetleg valami rakottas koronái. Talán pont azért, mert ennyire mindennapos vendégek nálunk, kicsit bajban is voltam mi a legyen a vkf-es ételem. Szerettem volna valami ritkábban fogyasztott ropogtatnivalót felhasználni, mégpedig macadam diót, egy desszertben, aztán nem lett a macadam dió beszerzésből semmi. Már-már feladni készültem az ehavi fordulót. Pedig készült finom diós-spenótpesztós húsos táska, de hét a spenót pesztóról már volt szó. Aztán a véletlen - no meg egy nyugodt szombat délelőtt a segítségemre sietett. A mostani recept - tegnapi ebédem - eléggé ad hoc született, semmi recept bújkálás, semmi ötletelés, s valóban bő fél óra múlva el is készült és egyszerűségében tökéletes. Szeretem az ilyet, no!Hozzávalók 2 főre:
4 szelet tőkehalfilé
8 szelet bacon
200 g kukoricadara
2 ek olivaolaj
2 ek tejszín
1 marék tökmag pirítva
1 tk chili
1 tk durva szemű só

A kukoricadarát sós, négyszeres mennyiségű vízben megfőzöm, a végén 2 ek tejszínnel krémesítem, majd beolajozott deszkára borítom. Mikor megszilárdult nagyobb kockákra vágom. A tökmagot serpenyőben megpirítom, majd mozsárban némi durva só és chili kíséretében összetöröm. A felkockázott polentát megforgatom ebben a keverékben.
A halfilét hosszában két részre vágom, majd a szeleteket egy-egy bacon szeletre fektetem és feltekerem. A tökmagos polentával váltakozva nyársakra húzom. Meglocsolom egy kevés olivaolajjal, majd sütőben 15 perc alatt ropogósra sütöm.

Fél négy elmúlt és nem tudom mi legyen ma vacsorára, illetve holnapra TS-nek ebédre. Tegnap is így jártam, csakhogy jött a mentőötlet és eszembe jutott, hogy pide legyen. Pide, ahogy Maci készíti. Merthogy nem variálok rajta soha. Nagyon ízlik a tésztája, igazán szeretem recept. Csakhogy nincs itthon darálthús... Akkor legyen fetás pide. De kell bele egy kis szín is. Mondjuk lila és zöld, azaz lilahagyma és petrezselyem? Ez lett. Finom volt, elfogyott. De mi legyen ma???

Hozzávalók:
1 adag pide tészta (ld. Maci receptjét és a készítés leírását)
40 dkg fetasajt
1 nagyobb fej lilahagyma
2 tojás
4 ek tejszín
1 csokor petrezselyem
tetejére 1 tojás
kevés lenmag

A fetát nagylyukú reszelőn lereszelem, összekeverem a tojásokkal és a tejszínnel. A lilahagymát finom kockákra vágom, a petrezselymet durván aprítom, az egészet összekeverem. A tölteléket elosztom a hosszúkásra kinyújtott tésztákon, majd a szélét ráhajtom. Megkenem tojással, megszórom lenmaggal (jobb lett volna fekete szezámmag, de nem volt) és 200 C-on alső-felső fokozaton 25 percig sütöm. Ahogy Maci is írja, melegen, langyosan, hidegen... mindenhogy finom!

Már szépen sorakoznak a finomságok dobozokban, zsírpapírlapok között erre-arra a konyhában és a hűtőben. Az egyik igazán jól sikerült süti ez a mogyorós, aszalt sárgabarackos keksz. Ha jól emlékszem anyukám egyik főzős újságában leltem (a Kiskegyed Konyhája sorozatból vagy az idei karácsonyi, vagy adventi).

Hozzávalók:
150 g aszalt sárgabarack
100 g darált mogyoró
200 g liszt
50 g cukor
125 g vaj
2 ek tejföl
kb. 200 g étcsoki a bevonáshoz

A mogyorót még a darálás előtt megpirítottam. A sárgabarackot kevés cukorral finomra daráltam. A barack nagy részét összekevertem a mogyoróval, a liszttel és a cukorral, majd hozzákevertem a puha vajat és a tejfölt. Gombóccá formáztam, majd éjszakára (min. 2 órára) hűtőbe teszem.
Másnap 4-5 mm vastagra nyújtom, csillagformával szaggatom, majd sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom őket. 200 C-ra előmelegített sütőben 10 percet sütöm. Miután teljesen kihűlt étcsokiba mártom és megszórom a maradék sárgabarack darálékkal. Recept szerint 45 db lesz belőlel, valószínűleg akörül lett nálunk is, csak mindig jöttek, sündörögtek, kicsi és nagy mancsok sütit kértek. Azért sikerült időben dobozolni :-)

Mégpedig nagyon csokis. Benne kisebb nagyobb étcsokidarabok és manduladarabkák. Úgyis mondhatnám csokifüggőknek és egyáltalán, átmeneti rosszkedvben szenvedőknek amolyan kedvderítő. Ja és nem lehet egynél megállni. Amit még majd érdemes lesz kipróbálni az esetleg egy kis mazsola, vagy más savanykás aszalt gyümölcs, mondjuk rumba áztatva? Eredeti recept pekándióra hangolva itt lelhető.

Hozzávalók:
200 g étcsoki
100 g vaj
50 g barnacukor
85 g cukor
1 ek vanília
1 tojás
100 g liszt
1 tk szódabikarbóna
1 marék mandulatüske

A csoki felét vízfürdőn felolvasztottam, a másik felét pici darabkákra vágtam. A felolvadt csokiba belekevertem a cukrot, vaníliát és a vajat. Mikor picit meghült belekevertem a tojást, majd a szódabikarbónával kevert lisztet. Végül beleforgattam a maradék csoki nagy részét és a mandula nagy részét. Sütőpapírral bélelt tepsire teáskanállal kis halmokat tettem, rá még egy kevés mandula és csokidarabka, majd 180 C-on 12 percig sütöttem. 30 darab lett belőle.



Egy éve készült:
Lemon-poppy seed cake