Mindez meglehetősen egyszerűen, gyorsan, nyársacskák formájában prezentálva és nem utolsó sorban a Magvas gondolatoknak megfelelően magvakkal bolondítva. Mégpedig pirított, tört tökmaggal. Miért ezzel? Nem is tudom, mert finom. Csak ennyi. Lehetett volna lenmag, fenyőmag, napraforgó, dió. Általában van belőlük itthon. Főként kenyérbe sütöm bele őket, alkalmasint valamilyen sütiben végzik, esetleg valami rakottas koronái. Talán pont azért, mert ennyire mindennapos vendégek nálunk, kicsit bajban is voltam mi a legyen a vkf-es ételem. Szerettem volna valami ritkábban fogyasztott ropogtatnivalót felhasználni, mégpedig macadam diót, egy desszertben, aztán nem lett a macadam dió beszerzésből semmi. Már-már feladni készültem az ehavi fordulót. Pedig készült finom diós-spenótpesztós húsos táska, de hét a spenót pesztóról már volt szó. Aztán a véletlen - no meg egy nyugodt szombat délelőtt a segítségemre sietett. A mostani recept - tegnapi ebédem - eléggé ad hoc született, semmi recept bújkálás, semmi ötletelés, s valóban bő fél óra múlva el is készült és egyszerűségében tökéletes. Szeretem az ilyet, no!Hozzávalók 2 főre:
4 szelet tőkehalfilé
8 szelet bacon
200 g kukoricadara
2 ek olivaolaj
2 ek tejszín
1 marék tökmag pirítva
1 tk chili
1 tk durva szemű só

A kukoricadarát sós, négyszeres mennyiségű vízben megfőzöm, a végén 2 ek tejszínnel krémesítem, majd beolajozott deszkára borítom. Mikor megszilárdult nagyobb kockákra vágom. A tökmagot serpenyőben megpirítom, majd mozsárban némi durva só és chili kíséretében összetöröm. A felkockázott polentát megforgatom ebben a keverékben.
A halfilét hosszában két részre vágom, majd a szeleteket egy-egy bacon szeletre fektetem és feltekerem. A tökmagos polentával váltakozva nyársakra húzom. Meglocsolom egy kevés olivaolajjal, majd sütőben 15 perc alatt ropogósra sütöm.

Arra gondoltam, hogy gombában tálalom a polentát. Amibe hagymát tettem, háromfélét is. Aztán arra is gondoltam, hogy az egészet sonkába kellene bugyolálni. Végül a sorrend borult egy kicsit, merthogy olyan hajszálvékony házisonka szeleteket kaptunk, amiket szépen bele is lehetett hajtogatni a gombába. Erre jött a polenta, majd rá egy kis sajt. Persze polenta kicsit több lett, de plusz köretként lecsúszott.

Hozzávalók:
8 db nagy csiperkegomba
8 vékony szelet füstölt sonka (vagy bacon)
1 bögre kukoricadara
2 szál újhagyma
1 marék póréhagyma karika
2 gerezd fokhagyma
100 g gouda
só, bors
kevés olivaolaj

A polentához a darát kb. négyzseres mennyiségű forró vízbe csurgatom, sózom és hozzáadom a vékonyra szelt hagymákat. Állandóan kevergetve készre főzöm. Inkább kicsit lágyabb maradjon, hogy könnyebb legyen szétadagolni. A gombákat bebugyolálom a sonkába. Gyakorlatilag körbetekerem vele és a felül lelógó részt visszahajtogatom a gombába. Minden így előkészített "tálkába" polentát kanalazok, majd megszórom reszelt goudával és borsot őrlök rá. Jó forró sütőben 20 perc alatt készre sütöm. Gyors vacsi? Igen, az!

Pár napja készítettem ezt a darálthúsos polentás egybensült fogást vacsorára. A darálthús olajbogyóval és félig szárított paradicsommal készült, jó sok fokhagyma kíséretében, majd kapott egy polenta paplant és irány a sütő. Egy óra alatt elkészült, végül is akár gyors vacsinak is mondható!

Hozzávalók:
250 g polenta
négyszeres mennyiségű húsleves
3 ek tejszín
500 g darált hús
1 doboz zöld olajbogyó
4 kisebb gerezd fokhagyma
három kanál metélt szárított paradicsom
fél szál póréhagyma
só, fehérbors
rozmaring
olivaolaj

A húslevest felforralom, folyamatos keverés mellett belecsorgatom a polntát és sűrűre főzöm, a végén belekeverek egy kevés tejszínt. A darálthúst kevés olajon megpirítom, rádobom a felkarikázott pórét és a zúzott fokhagymát. Hozzáadom a lecsöpögtetett szárított paradicsomot és az olajbogyót. Sóval, fehér borssal és friss rozmaringgal ízesítem. A húsos ragut egy sütőtálban egyenletesen eloszlatom, rásimítom a polentát, majd forró sütőben 20-25 percet sütöm.
Fotó a blogger képfeltöltő hibájának köszönhetően majd később!

Na kéem, accsol a laptopom. Egészen úri módon teszi, csak hosszas inzultálás után hajlandó r betűt írni. így ha a fűszeként használt rozmaring ozmainggá válik és kémes krémeset írnék senki ne lepődjön meg.

Egy gyors, húsmentes vacsi. Polenta, örök kedvenc, tejben főzve, zöld fűszerekkel, mozarellával, fokhagymával, sok zöldséggel. Isteni!
Hozzávalók:
250 g kukoricadara
1 l tej
2 gerezd fokhagyma
kb. 500 g vegyes zöldség (nálam újhagyma, zöldbab, sárgarépa, gomba)
2 mozarella golyó
só, bors
kakukkfű
olivaolaj

A tejet felforralom, mad lassan belecsorgatom a polentát és belereszelek két gerezd fokhagymát. Folyamatosan kevergetve készre főzöm, a legvégén sózom és beletépkedek egy mozarellagombócot. Amíg fő a zöldség is elkészül. Ehhez a hagymát felkarikázom, a zöldbabot kisebb daabokra vágom, a pici gombákat felezem, nagyobbakat negyedelem. A sárgarépát felkockázom. Olivaolajon megpárolom őket, sózom, borsozom, kevés kakukkfüvet szórok rá. Egy tűzálló tálba öntöm az elkészült zöldséget, rászelem a másik mozarellagolyót, majd ráöntöm a polentát. Tetejét megszórom még kakukkfűvel és 200 C-on 10-15 perc alatt pirosra sütöm.

Pihentünk egy picit. 10 napig élveztük szüleim vendégszeretetét, ők meg élvezték az unokázást. Közben nagynéniztünk, nagybácsiztunk, unokatesóztunk, s volt, hogy öt három éven aluli zajongott egyszerre a kertben. Jártunk a Gemencben, kisvasutaztunk is igazi gőzmozdonnyal húzott vonattal. Kicsicsaj nagyon élvezte, az Apróbbik meg kenguruban hol rajtam, hol apukáján fityegve aludta végig élete első gőzmozdonyos útját.

No meg jókat ettünk. Halászlét például, Apukám főztjét. Roppant mód elfogult vagyok ezzel az étellel kapcsolatban. Nálam Apukám tolnai-bajai halászléje a No.1., no meg Anyukám házi gyufatésztéja (most már tényleg megírom azt a bejegyzést is...). Faltunk még kvecsakalácsot, borsószeletet, lecsót, pogácsát, palacsintát, csupa olyan dolgot, amit nagyon-nagyon szeretek. Én magam a főzést nem vittem túlzásba, fagyikat gyártottam, no meg kipróbáltuk Maci pide receptjét (nagyon ízlett, felvettük a családi repertoárba). Aztán hazatérve kissé nehezen indult be a főzőcskézés, amolyan alkotói válságba estem, vagy nem sikerült az étek, vagy nem volt kedvem főzni. De lassan helyreáll a rend...

Tegnapi vacsoránk volt ez a - TS szerint feljegyzésre igencsak méltó - nyúlsült, itt hát a helye. A házinyuszit ismét húgoméktól kaptuk. A belsőségekből és az apróbb darabokból gombás vadas készült. A gerincet eltettem, talán megint kifilézem majd, még nem tudom. A combokat pedig bepácoltam. A pác meglehetősen egyszerű volt: olaj, chili és friss görög bazsalikom no meg egy kevés rozmaring keveréke. Ebben érleltem őket két napig, aztán friss zöldfűszereket rádobva, alaposan megsózva, kevés olajat aláöntve, hozzáadva két igencsak szép gerezd fokhagymát és negyedelt hagymát ment a sütőbe 170 C-ra 2 órára. Lefedve. Majd hozzáadtam úgy 10 dekányi sherry balzsamecetben eltett zöld olajbogyót és lefedve sütöttem még 30 percig. Az omlósra sült húst alig kellett pirítani a legvégén és már lehetett is tálalni a fokhagymás-parmezános sült polentával.Hozzávalók:
1 nyúl combjai
2 dl olivaolaj meg egy kevés a sütéshez
1 ek chili
3-3 ág rozmaring és görög bazsalikom
1 közepes fej hagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
10 dkg balzsamecetes sós zöld olajbogyó
só

Kint zuhog a hó. Most épp az ég helyett a tetőről. De legalább olvadt és sütött egy picit a nap. Látni ugyan nem nagyon láttam, valahogy olyan volt, mintha egy pohár tejben imbolyogna egy eltévedt úszóklasszis szentjánosbogár... de a tudat. Nem baj, jó színeset főztem - ma is, amolyan télűzőként, napcsalogatóként. Ez az ízkavalkád, igazi nyári ebéd kerekedett!

2 személyre:
15 dkg kukoricadara
1 ek olivaolaj
4-5 bazsalikom levél
2-3 ek parmezán
10 kisebb barnacsiperke
fél rúd póréhagyma
2 kisebb paradicsom
1 szál angolzeller
2 ág szurokfű
10 dkg zöldbab
néhány vékony szelet sonka
pár szál snidling

A kukoricadarát fél liter sós, olivaolajos forró vízbe szórom, majd rendszeresen kevergetve sűrű polentát főzök belőle. Mielőtt elkészülne a bazsalikom leveleket vékony csíkokra vágom, majd hozzákeverem. Egy kisebb négyszögletes kerámia tálat vékonyan kiolajozok, majd belesimítom a kukoricakását. Parmezánt reszelek a tetejére és sütőben, grillfokozaton pirosra sütöm. Eközben a gombákat mérettől függően negyedelem, vagy felezem. A pórét és az angolzellert kb. 1 centis karikákra vágom, a paradicsomot nagyobb darabokra szelem. A zöldségeket sózom, borsozom, megszórom friss szurokfűvel, meglocsolom egy kevés olajjal, majd kisteljesítményű grillfokozaton 15 percig pirítom. Az egész zöldbabokat lobogó vízben pár percig főzöm, majd rögtön hideg vízbe szedem, így szép zöld marad. 4-5 zöldbabot egy-egy szelet sonkába tekerek, egy-egy szál snidlnggel átkötöm és a tekercseket a grillezett zöldség tetejére teszem és további 8 percig sütöm.

Nem középkori konyhába kerültünk, csak épp a Gyűrűk Urát nézzük és nekem Samuról nagyon sokszor a nyulacskából főzött étek jut eszembe, tudjátok a füves, kolompéros.
Egy pár kacsacomb szegődött mellénk múltkorjában a piacon, tegnap meg egy szép, termetes vargánya. Épp miután hazaértünk olvastam Zsuzsa vargányás írását, megszavaztuk, hogy ezúttal nem vágódtunk át (tavaly egyszer sikerült belefutnunk az egyik árus csalfa utcájába, kerüljük azóta is). Olvastunk ilyen-olyan receptet, aztán kitaláltuk, hogy a miénk milyen is legyen. A prezentálást Napom végezte ma, nekem amolyan hátradőlős napom volt (meg virágátültetős, ablakpucolós, elfáradós), csak az esti nagy süti és fagyiműszakot értem el, de erről holnap.

íme a recept:
1 pár kacsacomb
1 dl konyak
fél fej vöröshagyma
10 dkg vargánya
szurokfű
só, bors
250 g kukorica dara
750 ml tej
só
1 ek olivaolaj
A kacsacombot tisztítás után a bőrös oldalán beirdalta, besózta, majd serpenyőben pirosra sütötte. 1 dl konyakkal flambírozta, majd római tálba tette. 1.5 dl vízet öntött rá és 170 C-on sütötte 1 órán át. A hagymát kacsazsíron üvegesre párolta, rádobta a gombát, sózta, borsozta és fedő alatt pár perc alatt félpuhára párolta. Az egy óra leteltével a gombás ragút a kacsára öntötte, majd néhány ág friss szurokfű kíséretében további egy óráig lefedve sütötte.
Eközben a polentához a tejet felforralta, belecsorgatta a darát, sózta, egy kanál olajjal gazdagította és kb. 20 percig főzte. Mikor elkészült olajjal kikent formába öntötte és a tetejét is megkente olajjal.

Ha Olaszhon és szemolina, úgy gondolom a durum szemolináról lenne szó. Na, ez az, ami nem volt itthon. Volt helyette hazai búzadara és kukoricadara. A süti pedig, ami megsütődni vágyott ma délután a szemolina puding lett volna Tessa Kiros egyik receptje nyomán. Viszont a fejemben valahogy úgy maradt meg a recept emléke, hogy kukoricadarával készül, amolyan édes, lazított polenta. A különbség a háromféle őrleményben a fentebb említett eredeten kívül többek között szemcseméretben van, ami persze más duzzadási készséget is takar. A durum szemolina szemcsemérete 0.15-0.85 mm, az étkezési búzadara 0.45 - 1.25 mm, míg a kukoricadara 0.40 - 0.80 mm közötti. És akkor még nem is beszéltünk a finomra, közepesre, durvára őrőlt változatokról. Persze, nem akarok most hosszas fejtegetésekbe kezdeni, hogy mennyi ideig is kell főzni, ha különböző arányban keverem őket... A lényeg annyi, hogy polenta sem volt elég, így kb. a negyede búzadara lett. De a végeredmény rendben volt és nekem ez annyit mond igazán, hogy ez a gríz puding mind kukoricadarával, mind sima búzadarával remekül működik. íme a recept:
120 g kukoricadara
40 g búzadara (a könyvben 150 g finomra őrölt szemolina szerepel)
1 l tej
1 csipet só
250 ml víz
100 g barnacukor (eredetileg 150 g finomőrlésű cukor szerepel)
50 g vaj
4 tojás sárgája és fehérje külön-külön
1 nagy citrom reszelt héja
4 ek Zwack kajszi pálinka (a recept portóit ír)
2 szem érett nektarin, sárgabarack lenne az igazi szerintem (a receptben mazsola)
kevés extra vaj és zsemlemorzsa a forma kikenéséhez

A tejet a vízzel felforraltam, majd belecsorgattam a darákat. Mikor szotyogni kezdett belekevertem a cukrot, sót, vajat és belereszeltem egy szép nagy citrom héját. Viszonylag sűrű puliszkát főztem belőle, majd levettem a tűzről. Némi hülés után gyorsan belekevertem a négy tojássárgáját és két nektarint apró kockákra aprítva. Végül beleforgattam a kemény habbá vert tojásfehérjét és a kivajazott, kimorzsázott hőálló tálba öntöttem. 180 C-on 40 percig sütöttem. Az eredmény? Egy enyhén citromos ízű, nem túl édes viszonylag lágy süti, finom nektarindarabkákkal. Tessa Kiros csokoládészószt kínál hozzá, de szerintem egy barackpálinkával felfőzött házi sárgabaracklekvárral sem lehet kutya :-)

íme a kedvenc zöldségeim: Cukkini, paradicsom, póréhangya, gomba és padlizsán... aktuálisan, merthogy a borsó nélkül sem élet az élet, spenót nélkül pedig egy lépést sem. De most az első sor aktualitásaira koncentrálva kreáltam a mai ebédet. A polentát enyhén fokhagymásan készítettem, inkább tejben, mint vízben főzve. Aztán jött a nagy gondolkodás, okkkééé, legyenek ők, de milyen formában? Keverjem a polentába és süssem meg egyben, vagy kanalazzam csak úgy simán mellé, esetleg grillezzem a zöldséget és a végén dobjam rá a kockákra vágott polentát? Aztán lehuppantam a kanapéra és lőn világsság, eszembe jutott a fánkszaggató... a többi meg adta magát.

A polentához:
20 dkg kukoricadara
4 dl tej
2 dl víz
1 gerezd fokhagyma
só, olivaolaj

A vizes tejet felforraltam, beleszórtam a sót, majd belecsorgattam a darát és úgy jó 20 percnyi folytonos kevergetés mellett készre duzzasztottam. Már majdnem kész volt, amikor eszembe jutott a fokhagyma, apróra vágtam és beleforgattam. Egy tűzálló tálat (de jó akár egy tálca is, vagy egy nagyobb olajozott deszka) kiolajoztam és beleöntöttem a polentát. Hagytam szépen kihűlni, megszilárdulni. Eközben a zöldségragú is elkészült.

Egy kisebb póréhagyma fele
Egy kisebb padlizsán fele
Egy szép vékony cukkini
20 dkg barna csiperke
Egy nagy paradicsom kimagozva
só, bors, olivaolaj
1 nagy mozarella golyó
néhány parmezánforgács
kakukkfű, bazsalikom

A pórét felkarikáztam, a többit kisebb kockákra vágtam. A gombát szárazon megpirítottam (Ti is szeretitek az így sülő gomba illatát?), majd egy kis olivaolajat aláöntve hozzádobtam a pórét. Mikor ez úgy félig meddig üveges volt mehetett rá a padlizsán és a cukkini. Nagyon kevés olajat kaptak, így inkább grilleződtek, mint párolódtak. Mikor elkészült sóztam, borsoztam és csak ekkor kevertem hozzá a paradicsomot. A zöldségek finom roppanósak maradtak így és nagyon finom intenzív íze lett a ragunak.
... és egy kis játék:
A megszilárdult polentát egy tálcára borítottam és a fánkszaggatóval csinos kis korongokat szaggattam, ezeket egy kiolajozott tepsibe sorjáztam. Volt itthon egy friss mozarella golyó és van még parmezán is. Előbbit úgy 3-4 mm-es szeletekre vágtam, utóbbiból forgácsokat vágtam le. Minden korongra került egy adag zöldség és a tetejére vagy mozarella vagy parmezán no meg... Meg kell valljam abban a pillanatban igen sokat adtam volna egy csokor friss kakukkfűért. Szinte éreztem az illatát és annyira harmonikus lett volna a friss kakukkfű a csini kis korongjaim tetején. De nem volt itthon, maradt hát a szárított és egy kevés friss bazsalikom ide-oda. Aztán irány a sütő, 200 C, előmelegítve, csak 8 perc.