Két nap kvázi konyhaszünetre ítéltettem némi fogászati beavatkozás miatt. Nem mondom, rágós cupáknak nem esnék neki most sem, de lassan kezd visszatérni a (konyha)életkedvem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy tegnap este BL döntőt inkább hallgatva, mint nézve ráakadtam erre a rágcsára és iziben meg is sütöttem ezt a klasszikus meccsnézős sörmellévalót. A második félidőben TS már bőven lakmározott belőle. Jó kis sós, csípős, a cukortól itt-ott leheletnyit édes keksz lett belőle. Épp egy fotóadagnyit mentettem meg.

Hozzávalók 3 tepsinyi rágcsához:
3/4 csésze teljes kiörlésű liszt
3/4 csésze sima liszt
1/2 csésze kukoricaliszt
2 tk sütőpor
2 tk nádcukor
4 tk zöldbors durvára törve
1/2 tk só
120 g vaj
1/2 csésze natúr joghurt
1/4 csésze víz
1 tojás
durva szemű só

A szárazanyagokat a bors felével összekeverem, majd összemorzsolom a vajjal, egészen míg morzsás nem lesz. Hozzáadom a joghurtot és a vizet és sima tésztává gyúrom. Lisztezett felületen párszor jól átgyurkálom, majd öt darabra vágom és hűtőbe teszem 10 percre. A gombócokat lisztezett felületen jó vékonyra nyújtom (2-3 mm), megkenem tojással, megszórom a maradék borstöret és durva só keverékével, majd kedvem szerint csíkokra, darabokra vágom. Én a nagyját kb. 10 cm x 2 cm szalagokra daraboltam, de pár szalagot hosszabban hagyva vajjal lekent fakanálra tekertem. 180 C-ra előmelegített sütőben 15-20 percet sültek (igazándiból attól függően mennyire sikerült vékonyra nyújtanom). Egyszerre, alsó felső sütőfokozat mellett két tepsi is sült, fél időben megcseréltem őket.

Már szépen sorakoznak a finomságok dobozokban, zsírpapírlapok között erre-arra a konyhában és a hűtőben. Az egyik igazán jól sikerült süti ez a mogyorós, aszalt sárgabarackos keksz. Ha jól emlékszem anyukám egyik főzős újságában leltem (a Kiskegyed Konyhája sorozatból vagy az idei karácsonyi, vagy adventi).

Hozzávalók:
150 g aszalt sárgabarack
100 g darált mogyoró
200 g liszt
50 g cukor
125 g vaj
2 ek tejföl
kb. 200 g étcsoki a bevonáshoz

A mogyorót még a darálás előtt megpirítottam. A sárgabarackot kevés cukorral finomra daráltam. A barack nagy részét összekevertem a mogyoróval, a liszttel és a cukorral, majd hozzákevertem a puha vajat és a tejfölt. Gombóccá formáztam, majd éjszakára (min. 2 órára) hűtőbe teszem.
Másnap 4-5 mm vastagra nyújtom, csillagformával szaggatom, majd sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom őket. 200 C-ra előmelegített sütőben 10 percet sütöm. Miután teljesen kihűlt étcsokiba mártom és megszórom a maradék sárgabarack darálékkal. Recept szerint 45 db lesz belőlel, valószínűleg akörül lett nálunk is, csak mindig jöttek, sündörögtek, kicsi és nagy mancsok sütit kértek. Azért sikerült időben dobozolni :-)

A szalakáli, az a jó büdös ammóniaszagú, már nem is tudom mióta hevert egy kis kosár alján a kamraszekrényben. Pedig nem véletlenül vándorolt anno a bevásárlókosárba. Mamámnak voltak olyan sütijei, amibe kellett. Ezek közül az ötlapos kávékrémes sütit hú de nagyon szerettük. Gyanítom ennek szántam én ezt a pici adag szalakálit. A múltkorjában viszont az interneten jártamban-keltemben találkoztam ezzel a sós keksz recepttel. Persze nem volt hozzá minden itthon, de ami volt, abból ez kerekedett, akarom mondani fodrozódott. Végül is nem is volt olyan büdös sütés közben...

Hozzávalók:
30 dkg liszt
30 dkg kukoricaliszt
15 dkg margarin
15 dkg pizzamozarella
1 ek parmezán
1 tojás
1 dl tejföl
1 tasak szalakáli (1.5 dkg dr Oetkertől)
1 tk só
a tetejére durva só, chilipor, szezámmag

A szalakálit 1 dl vízben feloldottam, majd összekevertem a liszttel, tojással, egy teáskanálnyi sóval és a reszelő durva fokán lereszelt margarinnal és mozarellával. Hozzákevertem a tejfölt is és teljesen simává gyúrtam. Kisebb adagokban (csak úgy kézzel gombóckákat leszakítva) nagyon vékonyra nyújtottam, őgy húsz centi hosszú és két-három centi széles szalagokra vágtam és vajjal kikent tepsire gyűrtem őket. 200 C-on jó ropogósra sütöttem őket. így készült az alapváltozat. Egy részét viszont nyújtás közben megszórtam durva sóval, másik részét chilivel, majd egy további adagot szezámmaggal. Egy jó nagy tálnyi lett belőle, de sitty-sutty elfogyott. Nekem a chilis lett a kedvencem.