VKF! - Édes chiliszósz



Ilyen cím olvastán akár még több befutó is lehetne, hogy ki is vagyok Én, de ha regélek a kedvenc konyhámról, ha másnak még nem is Nekem (és nekem) már elég világos...

Ha meg kell neveznem a kedvenc konyhámat, az elso helyeken egészen biztos az indonéz és a thai konyha szerepel. Mindketto viszonylag késoi felfedezés, ám annál nagyobb szerelem. Az indonéz az abszolút dobogós
, de fozni még gyakorolnom kell. A thai konyhában viszont már egész jó vagyok, ami annak köszönheto, hogy több thai fozotanfolyamot is elvégeztem itt-ott amott. Szerintem valami egészen zseniális, hogy micsoda brilliánsan összetett, izgalmas, ugyanakkor kiegyensúlyozott ízvilágot képesek produkálni a legkontrasztosabb hozzávalókból. Az egész konyha alapja a négy fo íz, a sós, csípos, édes és savanyú harmóniája. A sós ízt a halszósz (nam pla), ill. a szójaszósz, a csíposet a chilik, az édeset a kókusztej, vagy a cukor, a savanyút pedig a lime (zöldcitrom) adja. Ezeket pedig egy sor fantasztikus fuszer egészíti ki, például a galanga gyökér, a citromfu és a kaffir lime levél.

S ha már thai és mindenféle sós-csípős-édes-savanyú miért ne kerekedhetne belőle egy egész, tökéletes harmóniában? Az édes chiliszósz, mely egy tradícionális édes, kissé gyümölcsös szósz némi citrusos felhanggal és nem kevés chilipaprikával. A dél-amerikaiaknak köszönhetően a chili hosszas és egész világot bejáró vándorútja során a 16. század környékén a thai konyhát is meghódította. A thai konyha tíznél több chilifajtát használ, melyek nem csak a csípősségükben, de méretükben, színükben is különbözőek. Mára a belőle készült szósz a 'nam prik' szinte valamennyi étkezés szerves részét képezi. Kitűnő kísérője a tavaszi tekercsnek, sültcsirkének és bármely hideg sültnek, ugyanakkor a nyugati vagy az ausztrál konyha BBQ-in is gyakori vendég. (Hogy azért a saját bőrömben is maradjak egy kicsit, az én (nem Én) első édes chiliszósszal történt találkozásom alkalmával fűszeres, cikkere vágott sült krumplit mártogattam előbb jó sűrű ausztrál tejfölbe aztán ebbe a chiliszószba... ezt még a jövő héten elkészítem azért...)
De visszatérve a chilikre, tudtátok, hogy a paprika csípősségét egy nemzetközi számmal fejezik ki, a Scoville-számmal? A Magyarországon kapható zöldpaprika scoville-száma kb. 1500-2000, a tulipánpaprika és macskapöcse paprika ezen értéke úgy 50000 körüli, max. 300000- ehhez képest a híres habanero értéke 500000 scoville-számot is elérhet. A jelenlegi abszolút csúcstartó pedig egy északkelet-indiai "kígyópaprika". Ennek scoville-száma 1.5 millió (!) feletti.
Erősségére jellemző, hogy a vele való fűszerezés módja gyakorlatilag a paprika hozzáérintését jelenti az ételhez. No, maradva csak a piacon aktuálisan fellelhető "macskap." névvel hirdetett paprikánál több receptet összegyúrva az alábbi receptet használtam a chiliszósz elkészítéséhez:

5 db macskap. paprika
1 db édes piros húsú paprika
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
125 ml fehérborecet
300 ml cukor
1 ek só
fél lime leve

A paprikákat csak csumátlanítottam, egyszer élünk alapon a magját nem szedtem ki :-) Ha kevésbé erőset szeretnétek célszerű magtalanítani. Ez utóbbi munkát pedig célszerű (labor) gumikesztyűben végezni, és/vagy szigorúan elkerülni a szembe nyúlkálást még kézmosás után is. A szilárd hozzávalókat botmixerrel turmixoltam, majd a fehérborecettel és a sóval, cukorral főztem, úgy 4-5 órán át, egészen addig, amíg dzsem sűrűségű nem lett. A limelevet csak a vége felé tettem bele. Ennyi parikából kb. fél liter chiliszósz lett.

És hogy mivel kóstoltam és kóstoltattam meg ezt az édes chiliszószt? Meglepődik valaki, ha azt írom, hogy vaníliafagyival? Hogy milyen? Fantasztikus páros! A jéghideg vaníliafagyi az első percben lágyan elfedi az igencsak tüzesre sikeredett chiliszósz forróságát, de mikor letelik az egy perc...



Hasonló alapanyagokból

13 megjegyzés:

Mamma írta...

No, akkor kezdem hátulról:
Kedves Hangya, én nálad már nem lepődök meg semmin! A te kreációd elbújhat az én kecskesajtfagyim mögött azzal a kis semmi édes karamelles paradicsommal! Ugyan, kérem, az bagatell!
Én nemcsak simán elképzeltem a vaníliafagyidat a chiliszósszal, de meg is lépem, ahogy csak tudom! Ha tetszik az uramnak, ha nem:-)) (ő már Rossamela uborka- meg sóskafagyijánál feladta:-), nekem igen.

Fogalmam sincs, hogy lehet-e tippelni, de nekem egyértelműen C&V!

Lilahangya írta...

Mamma, koszonom, majd feltetlen ird meg, hogy izlik-e? Egyebkent pedig igen, ChV az!

chili&vanilia írta...

Hmm, ez istenien hangzik és gyönyörű! nem is értem, hogyhogy nem kóstoltam még ebben a párosításban. Pótolandó. Köszönöm szépen!

Lilahangya írta...

Chili, nagyon szivesen! Orulok, hogy tetszik!

Rossamela írta...

De jó írás!
Régóta akarom kipróbálni a vaníliafagyit chilivel, de valahogy sosincs itthon vaníliafagyi :).
Egy karika ananász, egy gombóc vaníliafagyi, a fagyira pedig egy csipet chilipor - ezt olvastam valahol, de ezt a szószt is el kell készítenem. De mikor lesz nekem erre 4-5 órám?

allia írta...

Kedves Lilahangya! Kb mennyire eltartható ez a csodaszósz? A végeredmény mekkora üvegben fér el? És fontos, hogy fehérborecet legyen, a vörös nem jó? Köszi előre is a választ!

Lilahangya írta...

Szia allia,

hutoben nagyjabol egy evig hasznalgattam szepen aprankent az elozo adagot. Nem volt semmi baja a vegen sem. A mostani adag (amit tavaly augusztusban főztem) még majdnem teljes, ebből is apránként használok erre-arra. Kb. egy fel literes csatosuvegnyi es egy v. ket bebieteles uvegecske lett belole. Ha nagyobbak lesznek a gyerekek valszeg nalunk gyorsabban elfogyna, bar attol is fugg mennyire fozod erosre. En tavaly keszitettem egy utos es egy kevesbe utos valtozatot is. Borecet: sztem vorosborecettel is teljesen jo, en eddig feherrel foztem, de nem latok semmi indokot arra, hogy ne lehetne vorosborecetet, vagy sherry ecetet hasznalni!

allia írta...

Lilahangya, még egy kérdésem van: milyen erős lángon illik főzni, hogy dzsem sűrűségű legyen? Én még csak hagyományos lekvárt főztem... :-) Ott lehet hagyni kislángon, vagy odakap?

Lilahangya írta...

Ugy emlekszem, hogy nagyon sokaig foztem, negy - ot oran at, mersekelt langon, olyan mezes surusegure. Ahogy surusodott egyre tobbszor kevergetve. Olyan suru, mint egy lekvar soha nem lett, igy azert az a veszely nem fenyegetett, hogy lesuljon!

Névtelen írta...

Kedves Lilahangya!
Imádni-való recept, holnap elkészítem.
Azon tűnődöm a cukrot vajon mivel helyettesítsem. Alapvetően mézet használok helyette, itt viszont nem tudom hogy viselkedne, szerinted?
Vagy akkor marad a szőlőcukor.
Köszi
M

Lilahangya írta...

Szia M, nyugodtan probald ki mezzel! emlekeim szerint en is csinaltam mar mezzel is, cukorral+mezzel vegyesen is. Nem hiszem, hogy elrontana!

bálint írta...

Kedves Lilahagyma..

2 Apró kérdésem lenne, kishazánkban itt Magyarországon találok-e ilyen mecskapöcse paprikát piacon? Ha nem milyen alternatívát tudsz ajánlani.
Második, a 300 ml cukrot hogy mérted ki? ilyen fél literes mérőedénybe 300 ml-ig tölötted?

előre is köszi:
bálint

Lilahangya írta...

Szia Bálint, igen kapható, én is piacon vettem úgy emlékszem. lehet hogy macskapöcse helyett kutyapöcse néven találod:). Ha nem találsz így sem, ha jól tudom a gyufapaprika is ugyanazt a fajtát takarja. Meg esetleg van a tulipánpaprika, szerintem abból is érdemes kipróbálni, az is tud baromi erős lenni.
A cukrot egy bögrével mértem ki (2,5 dl-s bögrével).

Copyright @ 2007-2009 lilahangya