Csaaapom télen, nyáron

Már negyedike van, ideje felébredni, mindenkinek boldog új évet kívánni, klaviatúrát magamhoz ragadni és mindenféle, még tavaly év végén készült finomság receptjeit megosztani Veletek. No meg persze mesélni, ezt-azt.

Az ez-az most első sorban KicsiCsajról fog szólni, még ha közvetve is, aki amolyan telelésen és immunerősítő kúrán Mamázik-Papázik a szüleimnél. Már csak azért is, hogy ne rögtön az első héten dőljön ki a friss bölcsis vírusoktól. Még Karácsonykor maradt ott, holnap megyünk érte, de már nagyon-nagyon hiányzik. Ő szótárában csaapom a paradicsom, kapaccsó a savanyúkáposzta, szaaam a szalámi és sajtóka a sajt. Mióta nincs itthon, kihasználva hogy végre lehet, szinte húsmentesen főztünk. Be kell valljam, én személy szerint nagyon élveztem. A hűtő zöldséges és mirelit zöld részét szinte teljesen kiürítettük. Készült gombás, paradicsomos lepény, spárgás májas quiche, spárgával töltött gomba, spenótos fetás tészta, mozarellás paradicsomos rétes. No meg irdatlan mennyiségű narancsot és mandarint is ettünk lelkifurdalás nélkül, hiszen ki enné egyébként jó ízűen, amikor kuncsorgó szemecskék és tátogató száj ellenére azt kell mondania gyerkőcének, hogy te nem ehetsz belőle, mert beteg leszel tőle (citrusallergiája van). Persze, azért volt szilveszteri mázas malacsült és újévi füstölt combos lencseleves is. De receptek majd később...
így szépen elfogyott a több fürtnyi paradicsom is, ami szinte állandó konyhai résztvevő, sajnos évszaktól függetlenül. Miért sajnos? Mert bevallom, bármennyire kényelmes is úgy érzem, nem igazán jó ez így. Pár hónapja beszélgettünk TS-sel valami zöldségféle érési idejéről, no meg a háztáji csirkékről, hogy mikor kerültek otthon előszőr az asztalunkra egy-egy éven belül. Meglepődtem magam is, amikor még ha szülinapokhoz és mindenféle jeles napokhoz kötve is, szépen fel tudtam sorolni, hogy melyik zöldségfélét mikor vetik, palántázzák, mikor kerül a fóliába, mikor szabad földbe és melyik gyümölcsfa virágzik legelőbb, mit mikortól lehet eszegetni. Mikor érkeznek a kiscsibék, majd a kiskacsák és mikor készül az első raguleves, no meg az első tejfölös csirke, kacsasült. Mikor vágják le az utolsó két kakast és sorolhatnám még. Szóval valahogy hiányzik a hiperszupermarketekből a családi háztáji és kert adta természetes tudás.

Mert mi van most? Jobb esetben a piacon szembejönnek az évszakok. Kicsit összemosódva ugyan, de egész jól elkülönül a tavaszi, nyári, őszi, téli választék. Igaz, azért vagy jó másfél hónappal korábban örülhetünk a zsenge tavaszi zöldségféléknek, mint a kertben. Arról nem is beszélve, hogy most is összefutunk málnával, eperrel, igaz luxusáron. Az áruházak pultjain meg mondhatni non-stop kánaán van. Persze paradicsom is terem egész évben és hála pl. a Gabojsza által is említett spanyol importnak, jobbára megtalálom a kedvelt ízű, illatú fürtös fajtát. így, ha epret nem is veszünk (komoly lelki traumát okozva ezzel magamnak, pláne most, amikor társbérlővel osztozom a saját étvágyamon), paradicsom és zsenge újhagyma mindig hazagurul velünk a piacról. Kicsicsaj pedig évszaktól függetlenül boldogan eszegeti a csaaapomot. Leginkább a leves magjait. A keményebb húsát némi rábeszélés árán, a héját pedig többnyire visszaküldi a feladónak :). Én pedig örülök, hogy ezt legalább megeszi, mert mint említettem párszor húsevő a szentem és ezzel párhuzamosan zöldségkerülő. S hogy mi lesz a tudással? Azt hiszem gondom lesz rá, hogy sűrűn teleljen, tavaszoljon, nyaraljon, őszöljön a Mamáéknál, így ha másban nem is, abban felfedezze az évszakok változását, hogy biza annál a nyár végi lédús paradicsomnál semilyen import paradicsom nem jobb ízű és szebb színű! Sem télen, sem nyáron...

Hasonló alapanyagokból