Eredetileg egy töltött, rántott kagyló receptet szerettünk volna elkészíteni a VKF-re, de nem kaptunk kagylót a hétvégén! Lehetett volna egy csomó finomabbnál-finomabb halhoz is nyúlni, de hát ezek a tintahalak ott hevertek a jégen és beindult a fantáziánk... Pedig komolyan mondom, ha választani kell, a sorrend kagyló, rák, hal, tintahal, polip lenne a "tengerészek" közül. A szombati tintahal (a mintahal) zsákmányt felosztottuk magunk között TS-sel. Én kértem 2, azaz kettő darab csinos kis fejlábút, tisztítva, merthogy mire főzni kezdtünk egész jó kis előétel képe körvonalazódott ki a fejemben. Úgy gondoltam ez is legyen a VKF pályázatunk része. Legyen benne rizstészta, de sülve, legyen színes zöldséges, mert az jó, legyen csípős, egy picit, no meg savanykás és édes is legyen. A hozzávalók két főre? íme:2 db kicsi tisztított tintahal
1 bögrényi cukorborsó hüvely
2-3 ek mirelit zöldség (kaliforniai paprika, sárgarépa, olajbogyó, hagyma)
kevés rizsliszt
kb. 60 g rizstészta
őrölt chili
1 lime
édes chiliszósz
Az ötletet, miszerint legyen csinos kis madárfészekben csücsülő sült tintahal a vacsink a Gourmet 2000. decemberi számának egyik receptje adta. Ahogy TS is írta, némi időkalkulálásra, meg tervezésre, szervezére és gyorsaságra volt szükség, hogy -annyira- ne hűljön el az étel, mire asztalhoz ülünk. Én is a tintahalat tartom a legkritikusabbnak, melegen az igazi, így kezdtem a tésztával, folytattam a zöldségekkel és a tintahal maradt frissen a végére.
A rizstészta, amit használtam a Nagycsarnok Ázsia boltjából származik, 300 g-os, olyan metélt szélességű üvegtészta. Na ebből a csomagból bányásztam ki nagyjából az egy nyolcadnyi mennyiséget, majd leforráztam lobogó vízzel és letakarva kb. 15-20 percig hagytam. Miután megpuhult leszűrtem és kevés chilis olajjal meglocsoltam, még egy kevés chilit is őröltem rá, no meg egy lehelletnyi sót. Kb. 1 ujjnyi napraforgó olajat forrósítottam egy kicsi serpenyőben, majd két kb. 8 cm átmérőjű tészta kupacot sütöttem benne ropogósra. A kisült "madárfészkeket" szűrőpapíron lecsöpögtettem. Eközben a zöldborsóhüvelyt és a többi zöldséget nagyon kevés zsiradékon megpároltam, épp csak annyira, hogy már ehető legyen, de még ropogós is maradjon.TS addigra a tintahalakat megtisztította és felkarikázta. Kb. 2 evőkanálnyi rizsliszthez hozzáreszeltem egy lime héját és még pár tekerésnyi chilit is őrőltem. Ebben a fűszeres lisztben forgattam meg a tintahalat, majd a rizstésztához használt olajban szép ropogós pirosra sütöttem. Már csak a tálalás volt hátra: egy tésztafészek, rá egy adag zöldség, tetejére egy adag sült tintahal. Az egészet meglocsoltam kevés vízzel higított és felmelegített édes chiliszósszal, majd pár csepp limelével.
Majd elfelejtettem, egy Hauer pincészettől származó 2005-ös kékfrankos roset kortyolgattunk tintahalaink mellé. Nem írom, hogy frenetikus összhatás lett volna, de jól esett. így utólag azt éreztem, hogy egy karakteresebb és kevésbe szénsavas rose vagy egy könnyedebb, a lime-hoz és az édeskés chiliszószhoz, no meg a valamelyest mediterrán jellegű fokhagymás tintahalhoz egyaránt passzoló száraz fehérbor jobban illett volna.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése