Bő három éve teljesen megváltozott az életem. Mikor anya lettem. Mindig is készültem rá, valahogy mindig is éreztem azokat a tyúkanyó géneket. Amikben a simogató, aggódó szereteten kívül benne volt a süti illat ígérete is. Így nem tagadom, meghatódtam, mikor nemisbéka engem is megkeresett felkérésével. Hogy segítsünk! Segítsünk egy tálca sütivel olyan anyukáknak, akiknek nem minden napjuk nevetős, akik előző életüket hátrahagyva babáikkal a Lea Anyaotthonban találtak menedéket. A történetek szívbemarkolóak, a cél nemes.
De a feladat nehezebbnek tűnt, mint elsőre gondoltam. Sokat töprengtem, mi legyen az én Segítsütim... Aztán szinte véletlen került az utamba a cukrásztankönyv . Benne pedig TS egyik kedvence, a Moszkauer, avagy a narancsgrillázs lepény.

Szeretném, ha valaki megkóstolná. Hogyan teheti? A megjegyzés menüt használva licitálhat, április 2-án egészen éjfélig. A süti kikiáltási ára 1000 ft. Remélem ízleni fog!

Narancsgrillázs lepény (Moszkauer)

200 g pirított mogyoró és mandula vegyesen, durvára őrölve
100 g pirított mogyoró és mandula durvára darabolva
300 g kristálycukor
100 g + 1 ek vaj
20 g liszt
150 g cukrozott narancshéj
200 ml tejszín
100 g 70%-os olvasztott étcsoki

A vajat a cukorral, aprított narancshéjjal, darabos magvakkal és a tejszínnel egy edénybe tesszük és fakanállal állandóan keverve felforraljuk. Miután levettük a tűzről, hozzákeverjük a lisztet, valamint a mogyoró és mandulaőrleményt. Ezután a tésztát kissé lehűtjük és teáskanál segítségével bő három ujjnyi távolságra dió nagyságú halmocskákat adagolunk. Ezeket vízbe mártott kanállal kissé szétlapítjuk és 180 C-on kb. 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük. Még langyos állapotban egy lapát segítségével felszedegetjük, fejjel lefelé rácsra tesszük és ha kihűlt, olvasztott 70%-os csokival bevonjuk.

Kamilla. Kamilla??? Igen, kamilla. No, azért óvatosan adtam be én ezt TS-nek. Kamillát nem igazán használjuk ugyanis itthon másként csupán mint enyhe gyulladáscsökkentőt, fertőtlenítőt. Mindig van itthon, de eszembe nem jutott eddig főzni vele. Szóval, múlt szombaton palóc leves készült és e mellé készült ez a körtés lepény, amolyan szemöldökfelvonós jóváhagyást követően. Abban maradtunk TS-sel, hogy dupla adag krémet készítek. Egy adagot vaníliával, a másikba teszek kamillát. Aztán végül háromféle krém lett, a harmadikba kandírozott narancshéj került. Meg kell valjam a kamillás győzött, nagyon jól illet a vilmoskörtétől zamatos sütihez! Azt nagyon-nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam kiszaladni a kertbe néhány szál friss kamilláért... Receptet innen lestem.

Hozzávalók a körtés lepényhez:
20 g friss élesztő
50 ml tej
1/4 csésze cukor
1 1/2 tk vaníliakivonat
1 1/2 csésze liszt
2 tojás
100 g vaj nagy csipet só
2 szép vilmoskörte
kevés citromlé
3 ek cukor

Az élesztőt a kevés tejben fellazítom. A cukrot puha vajjal és a vaníliakivonattal habosra keverem, hozzáadom a tojásokat, majd a tejes élesztőt. Beleszitálom a lisztet, a csipet sót és jó simára dagasztom (elég ragaód, vajas a tészta). Egy kb. 30 centis kerek lepényformát kivajazok és belesimítom a tésztát. Letakarva másfél órán át kelesztem. A körtéket vékony szeletekre vágom és a másfél óra kelesztést követően szépen belenyomkodom a tésztába. További fél órát kelesztem, hogy a tészta szépen körbeölelje a körteszeleteket. A sütőt felmelegítem 180 C-ra, a lepény tetejét megszórom cukorral (szerintem ez nem is hiányozna annyira, legközelebb kihagyom) és kb. negyven percig sütöm. A tészta teteje nagyon gyorsan megpirul, a megégést elkerülendő letakarva sütöm tovább.

A kamillás angolkrémhez:
150 ml habtejszín
150 ml tej
4 filter kamillatea
3 tojás sárgája
3 ek cukor

A tejszínt összekevertem a tejjel és felforrósítottam. Beletettem a kamillateát, mérsékelt hőn úgy tíz percig szotyogtattam, majd letakarva állni hagytam kb. egy óráig. Mikor kihült a tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral. A kamillás tejszínt újra felmelegítettem, egy merőkanálnyit simára kevertem a habos tojássárgájával, majd az egészet visszatettem a tűzhelyre és közepesen sűrű krémmé főztem. A kamilla íze egyáltalán nem tolakodó, mégis van a sima sodóban egy kis plusz! Langyosan volt talán a legfinomabb!

Lassan, hogy egyre inkább közelít a tavaszi finomságok begyűjtésének ideje igyekszem én is kiüríteni a fagyasztót. Most egy nagy zacskó besztercei szilva és egy dobozka húsleves volt soron. Először arra gondoltam, hogy a szilvából levest, vagy fagyit készítek, aztán húsos ételben végezte végül. Egyikünk sem bánta!

Hozzávalók:
1 kg fagyasztott szilva
2 közepes csirkemell felkockázva
1 liter húsleves
1 nagy fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek friss metélt kakukkfű
só, fehérbors
kevés olivaolaj


A felkockázott csirkemellet minimális olajon megpirítom, majd félreteszem. A lilahagymát felkockázom és megpárolom az olajon, hozzáadom a finomra reszelt fokhagymát, majd felöntöm húslevessel. Ebbe teszem a szilvát és főzöm, míg a szilva el nem kezd összeszottyadni és a szaft sűrűsödni. Ekkor teszem vissza a húskockákat, sózom, fehérborsot adok hozzá, no meg jó sok friss kakukkfüvet. Addig főzöm, míg a mártás jól be nem sűrüsödik és a hús finom omlós nem lesz. Fokhagymás jázminrizzsel tálalom.

Múltkor mondott a tesóm egy jó padlizsán receptet, nem ment ki a fejemből, vettem hát padlizsánt, de kicsivel többet, mint amennyit arra szántam volna. No meg túrót is vettem, elég sokat, amit csak el kéne használni. Túrós csusza legyen ma, jött az egyszerű megoldás, csakhogy: nincs csuszatészta (nem is kell!) és olyan jó lenne valamivel megbolondítani a sima sós verziót. Hát sikerült! A túróba került feta, meg egy csomó kakukkfű. Ment még bele fokhagyma, elég sok és persze bacon. Aztán beletöltöttem a padlizsánba. Hogy tetszik?

Hozzávalók:
3 db kisebb padlizsán
500 g túró
100 g feta
50 ml tejszín
1 csokor kakukkfű
100 g bacon
3 gerezd fokhagyma
kb. 300 g kagylótészta
só
kevés olivaolaj

A padlizsánokat hosszában elfeleztem, belsejét késsel-kanállal kiszedtem. A kagylótésztát kifőztem. A túrót kikevertem a fetával és a tejszínnel. Belezúztam három gerezd fokhagymát és belemetéltem egy jó csomó kakukkfüvet. Összekevertem a tésztával, majd belekevertem a csíkokra vágott bacont. A padlizsánokat megtöltöttem a túrós tésztával, picit meglocsoltam extra szűz olivaolajjal és jó forró sütőben pirosra sütöttem.

A sós után jöjjön az édes palacsinta, ahol nem is a tölteléken van a lényeg, hanem a karamellszószon, amivel megbolondítottam. Ismét a véletlen kreálmánya, nyilván nem az egyetlen vagyok, akinek a konyhájában már előfordult. Nekünk csajoknak nagyon ízlett, TS pedig amolyan szótlan, mimikájával mindent eláruló elismeréssel nyilatkozott róla.

Hozzávalók:
200 g cukor
2 ek víz
2 nagy mandarin leve és húsa

A cukrot a kevés vízzel kevergetés nélkül karamellizáltam, majd mikor mély barna lett belefacsartam két nagy mandarin (igazándiból tangerin) levét és húsát. Az illatorgia leírhatatlan, az íz pedig igazán különleges. Tömény édes ugye, ugyanakkor a citrus íz, illat egyértelműen kiemelkedik. Kb. 1.5 dl lehet a végeredmény.

Ezzel a szósszal locsoltam meg a palacsintákat, amibe citrommal, vaníliával és kifilézett, felkockázott mandarinnal kevert túró került.

Még a múlt hét vége felé vettem egy jó kilónyi tölteni való gombát. Felét megettük még aznap baconnel, fenyőmaggal, újhagymával, ricottával töltve, a másik fele már nagyon várt a sorára. Viszont Kicsicsajnak palacsintát ígértem tegnap, ami nála szigorúan kakaós, na jó meg újabban néha túrós. Készítettem hát egy semleges ízű palacsintatésztát, ezúttal graham lisztből, amiből lenyúltam öt darabot a gombáshoz, párat feltekertem neki és még egy finom édes verzió is készült.

Hozzávalók:
5 szép nagy csiperkegomba
kb. 300 g friss spenót
2 gerezd fokhagyma
só, bors
vaj
néhány ek krémes feta
5 db palacsinta
5 db paprikakarika (nálam zöld, erős)
olivaolaj

Kiszedem a gombák tönkjeit, majd megsózom, borsozom és egy picit elősütöm egy teflonserpenyőben. A spenótot ezután egy evőkanálnyi vajon két gerezd szeletelt fokhagymával megfonnyasztom, picit sózom. Minden palacsinta közepére teszek egy-egy gombafejet, bele spenótot, a tetejére pedig krémes fetát. Batyura formázom és a batyuk nyakát egy-egy paprika karikával rögzítem. Meglocsolom pici olivaolajjal és forró sütőben kb. 15 perc alatt ropogósra sütöm.

Egy éve készült:
Áfonyás fánk karamellizált naranccsal

Hétfőn lesétáltunk Aprótalpúval a budafoki piacra. Egy laza kis zöldség és husibeszerző út, gondoltam én. Esetleg házitej, régen csináltam már friss sajtot (valahogy nekem ez is tavaszi-nyári dolog).
Még felemás volt a piac. A virágosok már tavaszi illatban ücsörögtek és végül is a zöldségesnél is elég sok volt a friss, tavaszi ez meg az. Mondjuk retek, nagy mennyiségben, ropogós, zöld paprika (ki tudja honnan), meg eper, messziről érkezve, óriási méretben, még nagyobb árban. A vége persze az lett, hogy jóóól megpakoltam a babakocsi alját minden finomsággal és biza épp elég volt megmászni a hegyet.

Ekkor vettem egy gumócska édesköményt is. Nem rajongunk érte különösebben, néha-néha teszek azért egy kísérletet. Most paradicsommal és kakukkfűvel sült és a tetejére parmezán került. Nem is volt rossz ebédem!

Hozzávalók:
1 édeskömény
3 kisebb paradicsom
durva szemű só
fehérbors
friss kakukkfű
kb. 1 ek reszelt parmezán
olivaolaj

Az édesköményt vastagabb szeletekre vágtam és egy sütőtál aljába pakoltam. Rá a szeletelt paradicsomot. Megsóztam, kevés borsot szórtam rá, meglocsoltam pici olivaolajjal és bőven megszórtam friss kakukkfűvel. Lefedve 20 percig sütöttem 180 C-on. Végül megszórtam parmezánnal és visszatettem a sütőbe úgy 10-15 percre. Egyszemélyes ebéd kerekedett belőle.

Főleg zöldbabbal. Két napja készült, hirtelen felindulásból, vacsorára. Azután, hogy elcsacsogtuk K-vel a délutánt, időről-időre felsóhajtva mit főzzünk vacsorára. Neki félig meddig már megvolt fejben a receptje, én viszont teljesen tanácstalan voltam - jó, az igazat megvallva nem volt semmi kedvem főzni. Aztán elhangzott az a bűvös pár szó, hogy citromos csirkemell (ami most nézem pulykamell igazándiból) és már be is indultak a fogaskerekek. Kevesebb, mint fél óra múlva Kicsicsaj már falatozott is.

Hozzávalók:
1 nagyobb csirkemell filézve, csíkokra vágva
2 tojás
2 ek kukoricaliszt
1 csokor friss koriander
1 citrom reszelt héja
2 citrom leve
citromos chili
só
kb. 200 g wok zöldség
kb. 200 g egész zöldbab
1 zöld kaliforniai paprika
2 sonkahagyma
2 gerezd fokhagyma
napraforgó olaj bőségesen

A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét habverővel félkemény habbá vertem. Hozzákevertem 2 ek kukoricalisztet, majd a tojások sárgáját. Beleaprítottam a friss koriandert, belereszeltem a citromhéjat. Citromlevet adtam hozzá, sót és citromos chilit. Ebbe a masszába forgattam bele a húscsíkokat és kb. 20 percet állni hagytam. Amíg érett a husi 2 sonkahagymát hosszában negyedeltem, a fokhagymagerezdeket hosszabb darabokra vágtam, felcsíkoztam a paprikát és hagytam kiolvadni a mirelit zöldségeket. A wokban kb. 3 ujjnyi olajat melegítettem, a husit kisebb adagokban aranyszínűre sütöttem, papírtörölközön lecsepegtettem. Mikor elkészült az olaj nagy részét kiöntöttem és hirtelen megsütöttem a zöldségeket, sóztam, citromos chilivel megbolondítottam, végül visszatettem a husit és ezzel is pirítottam még egy picit.

Ismét egy clafoutis, de kissé szokatlan kinézetben, csokisan. Nagyon csokisan. Málnával. Vagy ribizlivel, ha épp málna nincs. Napok óta készültem elkészíteni, de azt hittem nincs itthon málna. Aztán mégiscsak találtam egy adagot a fagyasztóban. El tudom képzelni friss málnával mennyire finom lehet. Merthogy így sem volt rossz. Na jó, van még belőle... TS-nek még jut :-)

Hozzávalók:
400 g málna
1 ek cukor
3 tojás
60 g vaj
1/2 bögre barna cukor
1/3 bögre liszt
4 púpos tk holland kakaópor
1 bögre tej
1 nagy csipet só
10 dkg 70 %-os étcsoki

Az összeállítás percek alatt megvan, ezért érdemes a sütő előmelegítésével kezdeni, 200 C-on kell majd. Ezután kivajazok egy sütőtálat (20 cm x 25 cm kb.). A málna nálam mirelit málna volt, ezt a kivajazott tál aljába öntöttem, majd megszórtam egy kanálnyi cukorral. A tojásokat habverővel jó habosra kevertem abarna cukorral (a recept sötét nádcukrot ír, nekem csak sima nádcukrom volt itthon), hozzáadtam az olvasztott vajat. A lisztet elkevertem a csipetnyi sóval és a kakaóporral és ezt is hozzákevertem, végül a tejjel lazítottam. 200 C-on, alsó-felső fokozaton 35 percig sült. Míg sült az étcsokit kicsi kockákra vágtam, majd még azon forrón a clafouti tetejére szórtam. Elvileg hat adagnyi lesz belőle, de komoly függőséget okoz, szóval túl sok vendéget ne hívjunk rá :-)! Igazándiból nem túl édes, markánsan csokis süti, aminek igazán jót tesz a málna savanykássága. Alig győztem kivárni, hogy ehetővé hüljön! A recept a Gourmet márciusi számából származik.

Micsoda jó kis hétvégénk volt! Végre igazi tavaszi napsütéssel, vidám családozással, unokahaddal, boldog Mamával, Papával. Családi ünneplés, remekbe szabott szüli-névnapi-sikeres-államvizsgás ebéddel, őzpörkölttel, vörösboros csokis sütivel és svéd almatortával (Z. és Zs. jóvoltából) és egy jó kis kirándulással! Otthon voltunk. Jó sok fotó készült kancákról, hetyke kiscsikókról, sugdolózó szamarakról, tavasz első virágairól, szamaragoló Kicsicsajról, nézelődő Aprótalpúról. Jól esett a lelkünknek!

Egy jó kis variáció köretre, ha már tényleg színes ételekre vágyunk, ha már unalmas a krumplipüré (az soha nem unalmas!!!), vagy épp valaki nem szereti a rizst. Főtt, arany ropogósra sütött krumpli, roppanósra párolt brokkoli és sajtos bechamel mártás, ja meg egy kis piros húsú paprika. Szép színes, no meg finom, nagyon finom!

Hozzávalók:
1 kg burgonya
400 g brokkoli
2 kápia paprika
40 g vaj
40 g liszt
750 ml zöldségalaplé
100 ml tejszín
2 ek krémsajt
só, fehér bors
szerecsendió
fél csokor petrezselyem

A krumplit héjában, sós vízben megfőzöm, majd meghámozom, nagyobb darabokra vágom. A brokkolit kevés szódabikarbónás vízben 3-4 percig főzöm. A kápia paprikákat felszelem és vékony csíkokra vágom. A lisztet a vajon megpirítom, majd habverővel folyamatosan kevergetve felöntöm a felforrósított zöldségalaplével. Hozzáadom a tejszínt, sűrűsödésig keverem, belekeverek két kanálnyi tejszínes krémsajtot, ha még kell picit sózom, szerecsendiót reszelek hozzá, meg egy kis fehér borsot adok és kész is. Egy serpenyőben olivaolajon aranybarnára sütöm a krumplit, óvatosan hozzáforgatom a brokkolit (nem összetörni!), majd meghintem a kápia paprikával és friss petrezselyemmel. Tálaláskor meglocsolom a bechamellel. Önmagában is remek húsmentes vacsora. Mi kukoricalisztbe forgatott, citromos chilivel fűszerezett sült csirkemell darabkákkal ettük. A receptet a Lecker honlapján leltem.

A múltkorijában készült diós, spenótos pesto utolsó, kb. két deciliternyi adagját használtam el. Remélem hamarosan friss spenótból újra elkészíthetem, nekem-nekünk ugyanis nagyon bejött! Ezúttal darált husit sütöttem meg vele és töltöttem feta sajt kíséretében leveles tésztába. A végeredmény, meglepő módon picit májra emlékeztető íz lett, szerintem leginkább a pestoban levő diónak köszönhetően.

Hozzávalók:
1 csomag készre nyújtott levelestészta
400 g darált pulykacomb
200 ml spenót pesto
50 g fetasajt
1 tojás
lenmag vagy fekete szezámmag
só

A kész tésztalapot 6 részre vágom, majd még sodrófával picit tovább nyújtom, nekem 6 db 20 cm x 20 cm-s lapom lett végül. A pulykacombot zsiradék nélkül hirtelen megpirítom, majd hozzáöntöm a spenót pestot és a húst ezzel együtt sütöm készre, végül megsózom (túl sok só nem kell, hiszen a feta elég sós, no meg a pesto ízei domináljanak inkább). Picit hülni hagyom, majd elosztom a tésztákon úgy, hogy azokat majd félbe tudjam hajtani. A fetasajtot rámorzsolom a húsos ragura, tojással megkenem a tészta legszélét, majd mint egy tarisznyát ráhajtom a tészta másik felét. Jól összenyomkodom, hogy lehetőleg ne follyon ki, majd lekenem tojással és megszórom lenmaggal. Forró sütőben (200 C, alsó-felső fokozat) 20-25 perc alatt pirosra sütöm. Hat adag lesz belőle. Ugye gyors vacsinak is elmegy?

Azt kell mondjam, szinte tökéletes! Nem harsogóan citromízű, mégis pont annyira savanykás, amennyire én szeretem. A teteje már-már piskótaszerű, aranyszínűre sült, középen és alul pedig pompásan krémes. Egy-egy tálkányi adag pont elég is egyszerre, azért később vissza-vissza kell kukkantani egy újabb adagért! Csak ajánlani tudom! Egyetlen dolog lenne, amit legközelebb másként próbálnék ki, ez pedig a cukor mennyisége lenne. Talán a felére is lecsökkenteném, de ez tényleg már csak ízlés kérdése! Ja és pillanatok alatt összeállítható! A recept az Olive magazin 2008. aprilisi számában jelent meg.


Hozzávalók:
50 g vaj
200 g porcukor
3 tojás szétválasztva
1 citrom héja reszelve
100 ml citromlé (kb. 3 db)
50 g liszt
250 ml tej

A szobahőmérsékletre felengedett vajat a porcukorral és a citromhéjjal jó habosra kevertem, majd egyenként belekevertem a tojások sárgáját. Mikor jól kifehéredett hozzáadtam a citromlevet. Majd beleszitáltam a lisztet, összeforgattam, majd hozzáadtam a tejet. Végül óvatosan belekevertem a félkemény habbá vert tojásfehérjét. Pici szufflé formákba és csészékbe öntöttem (6 darabba fért el) és vízfürdőben 180 C-on kb. 30 percig sütöttem. A recept 45-50 perc sütést írt, de azt gondolom annyi idő alatt már csak citromos piskóta lett volna a végeredmény, így pont tökéletes volt. Kevés friss mentával tálalom, de legközelebb azt hiszem bele is teszek egy kevés aprított mentát, el nem ronthatja, ugye?

Ismét Spätzle, de most hagyma nélkül, meg egyáltalán kicsit olyan napsütés után vágyakozósan. A tésztába jó sok reszelt fokhagyma került, rá pedig kevés tejszínnel összeturmixolt mozzarella, többek közt. Gyorsan elkészül és még gyorsabban el is fogy.

Hozzávalók:
400 g liszt
4 tojás
tej
só
3 kisebb gerezd fokhagyma
2 nagy gombóc mozzarella
4 ek tejszín
10 dkg bacon
3 maréknyi rukola
1 kisebb bögrényi szeletelt fekete olajbogyó
bors

A lisztből a tojásokkal, pici sóval és a tejjel laza nokedlitésztát készítettem, majd belereszeltem 3 gerezd fokhagymát. Lobogó vízbe szaggattam, mikor feljött a felszínre leszűrtem és egy tűzálló tálba szedtem. 2 gombóc mozzarellát darabokra tépkedtem és kevés tejszínnel együtt simára turmixoltam. A rukolát finomra metéltem és összekevertem a mozzarellával. A bacont vékony csíkokra vágtam, az olajbogyót felszeleteltem. A kész nokedlit összekeverem a rukolás sajttal, majd a bacont és az olajbogyót keverem bele. Végül borsot őrlök rá és forró sütőben pirosra sütöm.

Egy éve készült:
Kapros, cukkinis, csirkés palacsinta

Szeretjük az ananászt. Ennek ellenére sokszor bizony hetekig csak ül a hűtőben sorsára várva. Ez a mostani nem fagyiban végezte, ahogy eredetileg terveztem, hanem kacsacomb kísérője lett mazsolás rizs társaságában. A kacsacombot pedig édes chiliszósszal sütöttem meg. Meglepetésemre nem lett túl csípős, talán mehetett volna még egy-két kanálnyi, csak az ereje kedvéért. S hogy összességében édes lett-e az étel? Egyáltalán nem. Az édes íz a kacsahúson nem is érződött, az ananász és a mazsola édeskés íze pedig egyáltalán nem volt tolakodó.

Hozzávalók 2 főre:
2 db kacsacomb
fél liter húsleves (akár leveskockából is)
3 ek édes chiliszósz
1 ananász
5 dkg vaj
1 bögre jázminrizs
1 gerezd fokhagyma
50 g mazsola
1 ek olivaolaj

A kacsacombokat megtisztítom, majd egy kisebb tűzálló tálba teszem. A húslevest felforralom, belekeverek 3 ek chiliszószt, majd beforralom úgy a kétharmadára. Mikor elkészült a forró levest a húsra öntöm és lefedve forró sütőben 2 órán át sütöm. A legvégén 10 percet rápirítok, hogy szép színe legyen. Míg sül elkészítem a rizst és közvetlenül tálalás előtt az ananászt. A rizshez egy gerezd fokhagymát szeletekre vágok és egy evőkanálnyi olivaolajon illatosra sütöm. Hozzákeverem a mazsolát és enyhén karamellizálom. Hozzáadom a rizst, pár percig kevergetve pirítom, majd felöntöm 2 bögre vízzel, sózom és lefedve készre főzöm. Az ananászt meghámozom, kb. egy centi vastag szeletekre vágom. Egy teflon serpenyőben vajat olvasztok, majd az ananászszeleteket mindkét oldalukon grillezem.

Mindez meglehetősen egyszerűen, gyorsan, nyársacskák formájában prezentálva és nem utolsó sorban a Magvas gondolatoknak megfelelően magvakkal bolondítva. Mégpedig pirított, tört tökmaggal. Miért ezzel? Nem is tudom, mert finom. Csak ennyi. Lehetett volna lenmag, fenyőmag, napraforgó, dió. Általában van belőlük itthon. Főként kenyérbe sütöm bele őket, alkalmasint valamilyen sütiben végzik, esetleg valami rakottas koronái. Talán pont azért, mert ennyire mindennapos vendégek nálunk, kicsit bajban is voltam mi a legyen a vkf-es ételem. Szerettem volna valami ritkábban fogyasztott ropogtatnivalót felhasználni, mégpedig macadam diót, egy desszertben, aztán nem lett a macadam dió beszerzésből semmi. Már-már feladni készültem az ehavi fordulót. Pedig készült finom diós-spenótpesztós húsos táska, de hét a spenót pesztóról már volt szó. Aztán a véletlen - no meg egy nyugodt szombat délelőtt a segítségemre sietett. A mostani recept - tegnapi ebédem - eléggé ad hoc született, semmi recept bújkálás, semmi ötletelés, s valóban bő fél óra múlva el is készült és egyszerűségében tökéletes. Szeretem az ilyet, no!Hozzávalók 2 főre:
4 szelet tőkehalfilé
8 szelet bacon
200 g kukoricadara
2 ek olivaolaj
2 ek tejszín
1 marék tökmag pirítva
1 tk chili
1 tk durva szemű só

A kukoricadarát sós, négyszeres mennyiségű vízben megfőzöm, a végén 2 ek tejszínnel krémesítem, majd beolajozott deszkára borítom. Mikor megszilárdult nagyobb kockákra vágom. A tökmagot serpenyőben megpirítom, majd mozsárban némi durva só és chili kíséretében összetöröm. A felkockázott polentát megforgatom ebben a keverékben.
A halfilét hosszában két részre vágom, majd a szeleteket egy-egy bacon szeletre fektetem és feltekerem. A tökmagos polentával váltakozva nyársakra húzom. Meglocsolom egy kevés olivaolajjal, majd sütőben 15 perc alatt ropogósra sütöm.