Napokban kerestem ciabatta receptet, találtam is, többet is, ki is próbáltam ezt, ízlik is, mindannyiunknak, bár nekem túl élesztős, minden esetre ez volt az eddigi legidőigényesebb kenyérsütésem. A receptet annyiban módosítottam, hogy teljes kiörlésű lisztet használtam a tésztához, de a kovász fehérliszttel készült. No meg kicsit eltoltam a tej-víz arányt.
Tehát a kovászhoz:
5 g friss élesztő
350 g sima liszt
250 ml langyos víz
Az élesztőt a sütés előtti délután 10 percig a vízben állni hagytam (túl sok minden nem történt, szegény élesztő gombák egy falat cukrot nem kaptak, inkább csak fellazult a friss élesztő). Ezután összekevertem a liszttel és úgy 15 órára a pulton felejtettem. A recept min. 12 órát ír.

A tésztához:
10 g friss élesztő
100 ml langyos tej
200 ml langyos víz
2 ek olivaolaj
1 ek só
550 g teljes kiörlésű búzaliszt

Másnap reggel a tésztához 10 g friss élesztőt felfuttattam 100 ml langyos tejben, majd minden hozzávalóval és a kovásszal jó ruganyos tésztát dagasztottam. Ez úgy 10 perc dagasztást jelentett nagyjából. Ekkor csinos kis labdát formáltam belőle, olajos kézzel megsimogattam, majd letakarva kelni hagytam kb. 1.5 órán át. Miután szépen megkelt négyfelé vágtam és kicsit átgyúrva hosszúkás formájúvá alakítottam őket. Nálunk valahogy fogyasztás technikailag a zsemle méret jobban bejött, így több kenyérke méretet is kipróbáltam. A formázás után letakarva még 2 óráig pihentettem, majd 220 C-os sütőben 25-30 percig sütöttem. Sülés közben elég erős élesztős illat terjengett az egész lakásban. A legkisebbtől a legnagyobbig mindegyiknek elég volt ez az idő, az aljuk szép kopogós lett és a kicsik sem sültek túl. A héjuk nagyon jó ropogós.

Pompás párosításnak bizonyult a szilva sörbet és a frissen készült házi ricotta házassága. Előző üde gyümölcsössége remekül harmonizált a ricotta nem túl karakteres, mégis jellegzetes ízével. Pedig, mondanom sem kell, a véletlen műve...
A hétvégén vettünk egy kis házitejet és kecskesajtot a piacon, gondoltam kipróbálom a házipraktikákat és ricotta sajtot készítek belőle, az eheti menühöz úgyis kelleni fog. Fagyisor pedig a tegnapi grapefruit mellett bővült egy főzött szilvafagyival. íme a recept:

Kb. 15-20 szem szép nagyszemű szilva
3 dl víz
6 ek cukor
3 ek citromlé
2 ek szilvapálinka

A magozott, feldarabolt szilvát 1 dl vízben puhára főztem. Eközben a maradék vízzel a szokásos módon szirupot készítek, majd a végén hozzáadom a pálinkát. A szilvát simára turmixolom a sziruppal, majd az egészet egy finom szűrőn átszűröm. Alapos hűtés után mehet a fagyigéppe.
A tálalás során aztán a sajt és a fagyi felét is megettük... van ez így.

Dolce Vita bűnlajstromát olvasva történt ma velem, hogy egyre erősebben fészkelte fejembe magát a szintúgy bűnös gondolat nekem ma chipset kell ennem. No, ez azért olyan termék, amiért még Kicsicsajt várva sem zavartam volna el a párom a boltba... Viszont a KELL ma olyan erős, hogy sürgedelmes kattogásba kezdett agyam és szerencsére eszembe jutott a házi tortilla chips. Merthogy a bűn tárgya nem akármi, hanem a nachos, a kukorica tortilla chips. Már többször készítettem, hol több, hol kevesebb sikerrel. Először persze - új seprű jól seper - remekül sikerült. Másodjára kissé elbízva magam, az én nachosom nem lett finom levegős, könnyű ropogós háromszög, hanem egy fogtörő, üveges "mackósajt"... Ahogy tapasztalom van néhány dolog, amire érdemes készítés közben odafigyelni:
1. Nekem soha nem sikerült még csak kukoricalisztből jól nyújtható tésztát készíteni. Mindig valahogy morzsolódós, kezelhetetlen lett. Ezért most 5:6 arányban használok búza réteslisztet és kukorica lisztet.
2. Ahhoz, hogy tényleg könnyű, levegős legyen az kell, hogy a tészta sülés közben felhólyagosodjon. Ez viszont tényleg csak akkor megy, ha nagyon vékonyra nyújtjuk (1 mm).
3. Az olajnak forrónak kell lennie, viszont pillanatok alatt megég a chips... úgyhogy annyira mégse legyen forró.
4. Fűszerezni leginkább nyújtás közben érdemes, ezzel egy kicsit bele is nyomkodjuk a fűszert.

Most egy fél adagot készítettem, két főre szerintem elég nasiszer. Hogy lelkiismeretem könnyebb legyen tonhalas vegyes salátát vacsiztam mellé :-)

5 dkg rétesliszt
6 dkg kukoricaliszt
75 ml meleg víz
fél tk só
fűszerezéshez én most chilit használtam

Egy széles pengéjű késsel összedolgozom a hozzávalókat, majd gombócot formázok belőle és letakarva 20 percet pihentetem. Ezután alaposan belisztezett felületen 1mm vastagságúra nyújtom. Kb. 4 cm-s csíkokra vágom, majd a csíkokat háromszögekre szabdalom. Forró olajban sütöm. Sózni már nem igazán kell, bár ízlés dolga.

Tudom, kint esik és elég hűvös is az idő és én már megint hideg nyalattal posztolok... De mit tegyek, ha hét eleje, akkor ezen a nyáron ez egyenlő a fagyigyártással. Múlt héten mindenféle tojásalapú verziót próbáltam ki, most legyen a szirupos változatoké a főszerep. Hétvégén rendelést is kaptam, grapefruit legyen az egyik. Találtam is egy receptet. Kicsit aggódva, de annál nagyobb kíváncsisággal próbáltam ki, ui. egy olyan fűszer van benne, aminek az illatát karácsonyi díszeken is csak módjával viselem el: a csillagánizs. Be kell valljam, ennyire kellemes csalódás már igen régen ért. Az ánizs alig érezhető, mégis ... Nagyon finom, próbáljátok ki!
1/3 csésze víz
6 ek cukor
2 szem csillagánizs
1 szép nagy piros grapefruit leve és húsa

A cukorból az ánizzsal szirupot főztem. Miután a cukor teljesen felolvadt az ánizst eltávolítom, majd a levet lehűtöm. Eközben kifacsarom a grapefruitot, levét a sziruphoz keverem és a húsát is belekaparom. Fagyasztás közben villával többször átkverem (ezt én most nem vártam ki a fotóhoz, hanem fagyigépben fagyasztottam), majd pl. a grapefruit héjába visszatöltve tálalom.

Hétvégén vettünk a piacon finom érett lucullus paradicsomot, először aszalni akartam, de aztán kezembe vettem Tessa Kiros Twelve c. könyvét és paradicsombefőtt lett belőle, fokhagymával, bazsalikommal. Illetve én még megbolondítottam egy kis szárított porcini gombával. Nem csináltam sokat, ha beválik, akkor majd jövőre nagyüzemben teszem el :-)

Egy kg paradicsomot pár percre forró vízbe mártottam, majd meghámoztam. Megtisztítottam kb. 10-12 gerezd fokhagymát, megmostam kb. ugyanennyi bazsalikomlevelet, odakészítettem a szárított gombát, majd jött a befőttes üvegek megtöltése. Utána szorosan lezártam őket, majd egy fazék forró vízbe állítva kb. 20 percig forraltam. Az üvegeket a fazékban hagytam kihűlni, s ha kihültek mennek a kamrapolcra. Ja, sót nem tettem bele, de biztosan úgyis rendben van. Vizet pedig nem kell beletenni, épp elegendő levet ereszt. Remélem finom lesz.