A pisztráng nálunk amolyan családi ünneplős eledel. Megismerkedésünk hajnalán TS kápráztatott el egy tökéletes citromos rozmaringos sült pisztránggal. Ugyanez készült három éve december 24-én estére, no meg azóta többször is. Azon a decemberi napon ünnepi vacsorának szántuk, de késői ebéd lett belőle, merthogy kicsi lányunk estére időzítette a születését. Aztán arra gondoltunk, legyen ez amolyan állandó karácsonyi fogás, mint szüleimnél a töltött káposzta, vagy más családoknál a halászlé és a bejgli. De elvetettük inkább, nem akarván, hogy KicsiCsaj ideje korán (legkésőbb kamaszkorára) herótot kapjon ettől a számomra érzelmileg igencsak fontos ételtől. Mit csináljak, bármikor ha pisztrángot eszünk nem tud nem eszembe jutni az a nap...Ezúttal csak vajjal és fokhagymával tömködtem meg a besózott pisztrángok hasát és melléjük apró barna csiperkét és koktélparadicsomot daraboltam, no meg bőven meghintettem kakukkfűvel. Mikor a hal elkészült óvatosan tányérra szedtem, a gombás ragut pedig tejszínnel lágyítottam, borssal és friss petrezselyemmel ízesítettem.
1 megjegyzés:
Megértelek, én is ilyesmit készítek karácsonykor (is), konyakos töltelékkel, vagy aszúmártásban. Nagyon szép ez itt amit kreáltál!
Megjegyzés küldése