Ma feltettem a kérdést úgy két órával az ebédidő előtt Jóuramnak, hogy édes vagy sós legyen az ebéd? Sós volt a válasz... Lélekben túrógombócra gyúrtam, de persze valami hústartalmú leveskével kiegészítve, merthogy ma az egész család együtt ebédelt. Gyors ötletmódosítás, legyen hát sós palacsinta, wokban sült szezámos hússal és fafülegombás-cukorborsós-sárgarépás-gyömbéres-bambuszrügyes-borsós-karfiolos-kínai keles zöldséggel töltve. A palacsinta ezúttal nagyjából fele fehér rozsliszt és fele rétesliszt keverékéből, sóval és egy kevés borssal készült. A husi pedig szezámos keményítős-tojásfehérjés mázban sült. Kísérőnek némi fokhagymás joghurt, no meg édes chili szósz jutott és legnagyobb örömömre mindenkinek ízlett.A hozzávalók:
8 db vékony, sós palacsinta
1 kisebb csirkemell
fél kínai kel
1 zacsi wokzöldség (pl. Frosta Asian style)
2 tojás fehérje
1 ek kukorica keményítő
fél ek szezámmag
só, bors
A csirkemellet kb 1 cm vastag szeletekre vágtam, majd a szeleteket vékony csíkokra (úgy 1 cm x 4 cm). 2 tojás fehérjét összekevertem a keményítővel és a szezámmaggal. Ebbe beleforgattam a húst és félretettem, amíg előkészítettem a zöldségeket. A kínai kelt ujjnyi széles darabokra metéltem. A wokot felforrósítottam, csirkemellet kevés olajon pirosra sütöttem, sóztam, majd félretettem. A maradék olajon a zöldségeket hirtelen megsütöttem, visszadobtam a húst is és pár percig együtt sültek. Még forrón a már elkészített palacsintákba töltöttem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése