Kakaós- vaníliás kifli

Épp kenyeret dagasztottam be (jobban mondva focacciat, hol a Kaldenekker György féle rozmaringos olajbogyósat, hol pedig Dolcevita finom focaccia receptjét váltogatom), amikor csörgött a telefonom. Az anyukám volt, rohamosan közelegve a szülés időpontjához mostanság szinte naponta beszélünk egymással. Nos, most is megtárgyaltuk, hogy gömbölyded állapotomban nem történt változás, egyelőre pompás, szimmetrikus görögdinnyével rendelkezem, aztán jött a szokásos kérdés "Eszel kislányom?", majd szinte minden átmenet nélkül egy recept, amit feltétlen ki kell próbálnom, mert csudakönnyű, csudafinom. S ha már dagasztottam és a sütőt felfűtöttem végül is miért ne? Kétszínű kifliként emlegette, s egy újságból olvasta fel nekem, de hogy melyikből azt nem tudom.

Saját konyhám aktuális körülményeire adaptálva így szól a recept, 32 db csinos kis kiflire:

70 dkg liszt
5 dl tej
4.5 ek cukor
1 ek méz
3 tk vaníliakivonat
1.5 dl olvasztott vaj
5 dkg élesztő
2 ek holland kakaópor
1 csipet só
ízlés szerint mazsola, fahéj

Az élesztőt az egy evőkanálnyi mézzel 4 dl langyos tejben felfuttattam. A lisztet összekevertem 4 ek cukorral és egy csipetnyi sóval, majd a 1.5 dl olvasztott vajjal egyetemben az élesztőhöz adtam és alaposan összekevertem, dagasztottam. A két evőkanálnyi cukrozatlan kakaóport feloldottam fél deci meleg tejben, majd a tészta felébe dagasztottam. A másik feléhez a vaníliakivonatot dagasztottam. Mikor szép sima lett a tészta, négy részre vágtam és csinos kis cipókat formáztam belőlük. Hogy szép réteges legyen a kifli egy vaníliás gombócra került egy kakaós gombóc és együtt nyújtottam ki őket úgy 25 cm átmérőjű körré. A köröket nyolcadoltam, majd a cikkelyekből csinos kifliket tekertem. Némelyikbe kevés mazsolát és fahéjat is szórtam.
Sütőpapírral bélelt tepsikbe tettem őket jó lazán, nehogy összekeljenek. Az eredeti recept szerint mindössze 20 percet kell kelnie, nálam ez kicsit több lett, de nem ártott meg neki. 180 C-on sütöttem. Mikor majdnem kész volt fél evőkanál cukor és fél dl tej keverékével megkenegettem és további öt percig sütöttem. Délutáni tejeskávé mellé jó néhány lecsúszott, de Kicsicsaj is eltüntetett kettőt-hármat uszonnára. Ami különösen tetszett, hogy egyáltalán nem édes!

Hasonló alapanyagokból