Balzsamecetes sült eper parfé rozmaringgal



Hétvégén vettünk egy rekesz epret, úgy hat kilónyit, gyönyörű, illatos eprekkel. Még szombaton neki is álltam, hogy feldolgozzam, s így ilyen-olyan formában epres habzsidőzsi volt a hétvégén, mindannyiunk nagy örömére. Mivel a hideg, savanykás ízek igen-igen jól esnek mostanság, nem volt kérdés, hogy eperleves és epersorbet is készül. De az én kedvesem a tejszínalapú fagyik nagy imádója, így gondoltam kedveskedem neki egy eperparféval is. S ha már így esett, kipróbáltam milyen is az a balzsamecetes sült eper. Recepteket nem nézegettem, csak a magam kedvére tettem hozzá ezt-azt.

1 liter parféhoz:
fél kg eper
néhány ek. nádcukor
kb. 1 tk erdeigyümölcsös balzsamecet
3 dl tejszín
4 ek porcukor
3 rozmaringlevélke

A sült eperhez a megmosott, felezett epreket egy hőálló tálba tettem, majd a tetejét egyenletesen megszórtam nádcukorral. Közepes hőmérsékletű (180 C) sütőbe tettem és negyven percet sütöttem. Mikor elkőszült meglocsoltam pár csepp erdei gyümölcsös balzsamecettel és hagytam kihűlni.Eközben a hideg habtejszínt a porcukorral kemény habbá vertem és hűtőbe tettem. A sült epret a képződött levével együtt turmixoltam, kb. negyedét a tejszínhabba forgattam. Egy üvegtál (nálam ez most egy kisebb szögletes kenyérforma volt) aljára pár szem szeletelt epret tettem, majd ráöntöttem az eperpüré felét. Erre rétegeztem óvatosan az epres tejszínhabot, majd kevésbé óvatosan a tetejére kanalaztam a maradék pürét. A püré itt-ott besüllyedt a tejszínhabba, erre még egy bambuszpálcás keveréssel rá is segítettem. Aztán irány a fagyasztó és türelem. Tálalás előtt a tálat meleg vízbe állítottam, majd a parfét egy tálra fordítottam. Tegnap csak a'la nature ettük, ma viszont a fotózáshoz egy agyament ötlettől vezérelve néhány levélke rozmaringot metéltem rá és pár csepp balzsamecetet is kapott. Az összhatás? Mennyei!!!

Hasonló alapanyagokból

2 megjegyzés:

Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek írta...

Ezek szerint még egyben vagy! :-)

Lilahangya írta...

Oh, igen, remelem mar tenyleg csak par nap...

Copyright @ 2007-2009 lilahangya