Megérkezett...

Számos gasztronómiai aktualitása is lehetne az elmúlt pár napnak (mesélhetnék a 2in1 lét utolsó napjaiban elfogyasztott fagyimennyiségről, a semmiből jelentkező elementáris müzli szenvedélyemről, a kórházi antigasztroélményeimről), bár ezek inkább tűnnének megmosolyogtatónak, mint valós gasztro bejegyzésnek, de nem is ez a lényeg. A mindennapok legeslegfontosabb étke e hét szerda óta a tejci lett nálunk (abszolút saját alapanyagból megbízható gyártástechnológiával :-)), amit lassan négy napos kisfiúnk fogyaszt igen jó étvággyal. A kislegényt Dávid Ábelnek hívják, 56 centivel és 3800 grammal látta meg a napvilágot. Dádi jelenlegi étvágya alapján azt hiszem joggal pályázhat a kiscsaládunk címzetes haspókja megtisztelő titulusra, de ez így van rendjén.

Túlesve az első napok-hetek eufóriáján lassan majd visszatérek a konyhába is, persze finomságok addig is készülnek, no meg fotók is és nem csak apró babakezekről, lábakról, csücsöri szájról!

Addig is mindenkinek jó nyaralást, könnyű vacsorákat, sok-sok fagyit!

P.S.:
1. Anyukám húslevese mindig igen finom, de valahogy friss babásként, ha lehet még ezerszer finomabb!

2. A meggyes pite, friss savanykás meggyből mindig is nagy kedvencem volt, ugye nem meglepő, hogy ezt kértem Anyutól tegnap? Kár, hogy már el is fogyott...

Hasonló alapanyagokból