Kapros, joghurtos uborkaleves és magvas sós stangli - hogy a sókat is pótoljuk



Ebben a szervezetet próbáló kánikulában a folyamatos folyadékpótláson kívűl a sók, ásványi anyagok pótlásáról is rendszeresen gondoskodni kell. Többnyire a szervezet teljesen egyértelmű jelzéseket ad, mondjuk úgy, hogy sós ízeket kívánunk meg. Valahogy így játunk mi is, TS már napok óta kutakodott valami sós rágcsa után, én pedig tegnap este vetettem rá majdnem magam a hűtőben tanyázó fetasajtra. Aztán kitaláltuk, hogy milyen jó lenne sósperecet, vagy sós rudat sütni, magvacskákkal a tetején.

A tészta receptje a nálunk szinte állandóan terítékre kerülő olajbogyós kenyérke. A tésztaalakítás ezúttal szép hosszú kukacok formájában jelent meg, sajna KicsiCsaj már elaludt mire a formázáshoz értünk, pedig nagy gyakorlata van a tésztakukacok gyártásában. A tetejükre mindenféle magvacskák kerültek (tökmag, napraforgómag, lenmag). 220 C-on sültek úgy 15 percig, majd TS óvatosan megkente őket jó sós vízzel és kaptak még kb. 10 percet. A nagyja még tegnap este ill. ma délelőtt elfogyott, de a maradék pár rudacska és a lepotyogó magvacskák igen jó szolgálatot tettek a mai ebéd garnierungjaként.
A melegre való tekintettel, hideg, joghurtos, kapros uborkalevest készítettünk. Ehhez 1 kigyóuborkát meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem. Hozzáaprítottam 2 kisebb gerezd fokhagymát, majd kb. egy teáskanálnyi finomra metélt kaprot. Felöntöttem 500 ml natúr joghurttal és az egészet botmixerrel finomra turmixoltam. Picit sűrű lett, így kapott kb. 1.5 dl hideg vizet, no meg ízlés szerint sót.

Hasonló alapanyagokból

0 megjegyzés:

Copyright @ 2007-2009 lilahangya