Pestiños. Ezen a néven találtam ezt a desszertet Pepita Aris könyvében. Megtetszett, volt is hozzá minden itthon, kipróbáltam. Most pedig elkezdtem utánaolvasgatni egy kicsit mi is ez a pestiños. Mint kiderult, egy a churrohoz hasonlóan olajban sült, hajtogatott fánkocska. A tésztája ánizsos, esetleg fahéjat és narancshéjat is tartalmaz. A szirup, amivel nyakon öntik méz és ánizslikőr keveréke. Jól hangzik, ugye? A könyvben szereplő változat sütőben sül, tésztája gyakorlatilag olyasmi, mint a képviselőfánk tésztája - sok ánizzsal. Nálam csillagánizzsal és Zocoval.
Hozzávalók:
225 g liszt
60 ml napraforgóolaj
1 ek ánizs enyhén összetörve (nálam 10 csillagánizs)
3 ek cukor
250 ml víz
4 ek ánizslikőr (pl. Zoco)
3 tojás
A sziruphoz:
4 ek méz
4 ek ánizslikőr
Egy pici szószos lábosban felmelegítettem az olajat, majd beledobtam a csillagánizst. Mikor már illatozni kezdett kihalásztam őket. Az olajat egy nagyobb lábosba öntöttem és hozzáadtam a cukrot, a vizet és a Zoco keverékét. Néhány percre visszatettem forrni, majd ismét lehúzva hozzáadtam a lisztet. Fakanállal addig kevertem, míg a massza el nem vált az edény falától, végül egyesével beledolgoztam a tojásokat. Egy viszonylag lágy, de nem folyékony tésztát kaptam. A sütőt előmelegítettem 200 C-ra. Két teáskanál segítségével diónyi tésztahalmokat tettem sütőpapírral bélelt tepsire, jó lazán. 25 percig sütöttem, tálkákba adagoltam, majd még forrón nyakonöntöttem az ánizslikőr és a méz forró keverékével.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése