Kacsának combja vargányával, jóféle füvekkel, házi polentával



Nem középkori konyhába kerültünk, csak épp a Gyűrűk Urát nézzük és nekem Samuról nagyon sokszor a nyulacskából főzött étek jut eszembe, tudjátok a füves, kolompéros.
Egy pár kacsacomb szegődött mellénk múltkorjában a piacon, tegnap meg egy szép, termetes vargánya. Épp miután hazaértünk olvastam Zsuzsa vargányás írását, megszavaztuk, hogy ezúttal nem vágódtunk át (tavaly egyszer sikerült belefutnunk az egyik árus csalfa utcájába, kerüljük azóta is). Olvastunk ilyen-olyan receptet, aztán kitaláltuk, hogy a miénk milyen is legyen. A prezentálást Napom végezte ma, nekem amolyan hátradőlős napom volt (meg virágátültetős, ablakpucolós, elfáradós), csak az esti nagy süti és fagyiműszakot értem el, de erről holnap.

íme a recept:
1 pár kacsacomb
1 dl konyak
fél fej vöröshagyma
10 dkg vargánya
szurokfű
só, bors
250 g kukorica dara
750 ml tej

1 ek olivaolaj
A kacsacombot tisztítás után a bőrös oldalán beirdalta, besózta, majd serpenyőben pirosra sütötte. 1 dl konyakkal flambírozta, majd római tálba tette. 1.5 dl vízet öntött rá és 170 C-on sütötte 1 órán át. A hagymát kacsazsíron üvegesre párolta, rádobta a gombát, sózta, borsozta és fedő alatt pár perc alatt félpuhára párolta. Az egy óra leteltével a gombás ragút a kacsára öntötte, majd néhány ág friss szurokfű kíséretében további egy óráig lefedve sütötte.
Eközben a polentához a tejet felforralta, belecsorgatta a darát, sózta, egy kanál olajjal gazdagította és kb. 20 percig főzte. Mikor elkészült olajjal kikent formába öntötte és a tetejét is megkente olajjal.

Hasonló alapanyagokból

0 megjegyzés:

Copyright @ 2007-2009 lilahangya