Szürkeharcsa világgá megy és addig-addig vándorol a nagy bajuszos, míg össze nem akad sáfránnyal, aztán kézenfogva úsznak tovább, egészen mangóföldig. Itt megállapodnak, mindenki párra talál, illetve a harcsa bigámista lesz és egy tányérra kerül mangóval és a sáfránnyal együtt. Nem tudom mennyire bolondos, nem tudom mennyire fura párosítás, minden esetre nem valószínű, hogy az az öreg bajuszos valaha is összefutott volna eme két nem földijével, hacsak a konyhánkban nem egy tavaszi fáradtságtól lassú, de jó kedélyű délelőtt. Remélem Maimóni kiírásának megfelelek ezzel a recepttel. Jó sok vkf kihagyása után újra egy jó kis játék közepén találom magam, nagyon kíváncsi vagyok a bolondos ötletekre!

Rózsaborsos harcsasteak sáfrányos rizzsel, mangósalsával

Hozzávalók:
A harcsasteakhez
2 férfitenyérnyi szelet szürkeharcsa3 gerezd fokhagyma
1 ek rózsabors
3 tk só
3 ek olvasztott vaj
fél lime leve és héja

A sáfrányos rizshez:
1 bögre jázminrizs
1 gerezd fokhagyma
1 adag sáfrány
2 bögre húsleves
1 ek olivaolaj
díszítésnek limehéj

A mangósalsához:
1 érett mangó
3 szál újhagyma
1 piros kaliforniai paprika
2 ek olivaolaj1 tk édes chiliszósz
fél lime leve
só

A kb. másfél ujjnyi vastag halszeleteket megmosom, majd papírtörlővel szárazra törlöm. Dörzsmozsárban összemorzsolom a rózsaborsot, ráöntöm az olvasztott vajat, belenyomom a fokhagymát és hozzáadom a sót és az egészet alaposan péppé dörzsölöm. A halszeleteket megkenem ezzel a péppel, majd 200 C-os sütőben -20-25 percig sütöm. A legvégén meglocsolom limelével és megszórom reszelt limehéjjal.
A rizshez egy gerezd fokhagymát szeletekre vágok, kevés olajban illatosra pirítom, hozzáadom a rizst, átkeverem, amikor már finoman illatos felöntöm a húslevessel. Beledobom a sáfrányt, picit sózom és lefedve puhára főzöm.
A mangósalsához egy érett mangót felkockázok. A kaliforniai paprikát is kisebb kockákra vágom, az újhagymát pedig felkarikázom. Egy tálban összekeverem őket. Az öntethez ősszekeverek 2 ek olivaolajat egy kevés chiliszósszal, limlével és sóval. Ezt ráöntöm a mangós keverékre, átforgatom, majd hűtőben érni hagyom egy picit. A behűtött salsát a forró halra szedem és a rizzsel tálalom.

Még gyorsan egy desszert krumplival, egy süti, vagy torta, ha úgy tetszik. Mégpedig mogyoróval és eperrel, sok eperrel. De mit keres benne a krumpli? Finom puhává, szaftossá teszi a tésztát, mint ahogy a kenyértésztát, vagy a pogácsát és folytathatnám. A recept eredetijét mandulára írták, én ezt cseréltem mogyoróra. De a mogyorófélék helyett használhatunk kukorica, vagy rizslisztet és máris kész a glutén és mogyorómentes változat. A belereszelt héjtól nagyon finoman citromos. Ha épp nincs eperszezon és nincs kedvünk egyéb gyümölcsöt pakolni a tetejére, készíthetünk rá citromos mázat, ahogy a recept eredetijében is szerepel, de azt hiszem egy csokimáz sem lehet kutya rajta!

Hozzávalók:
200 g vaj+ a kenéshez
150 g nádcukor
50 g pálmacukor
4 tojás
175 g mogyoróörlemény
250 g főtt, tört krumpli
3 citrom héja
2 tk sütőpor

A tetejére:
kb. 500 g eper
1 citrom leve
cukor, vagy méz
2 tk vaníliakivonat
1 csapott ek kukoricakeményítő

Először főtt krumplit és az eperpürét készítem el, hogy teljesen kihülhessen, mire a torta is elkészül. Kb. 4 kisebb krumplit meghámozok, puhára főzöm, majd összetöröm. Az epret megmosom, kb. 20-30 szép szemet félreteszek, a többit egy lábosba teszem, mézet adok hozzá és egy citrom levét, majd felfőzöm. Mikor már kellően illatos belekeverek egy csapott evőkanálnyi keményítőt, majd az egészet simára turmixolom és félreteszem.
A sütőt előmelegítem 180 C-ra és egy tortaformát kivajazok, belisztezek. A recept 20 centi átmérőjű formát javasol, így magasabb lesz a süti, nekem viszont csak 26 centis volt. A puha vajat habosra keverem a cukrokkal, amjd egyenként belekeverem a tojásokat. A mogyorót finomra őrlöm és ezt is hozzáadom. Végül kanalanként hozzákeverem a kihűtött krumplit, majd belekeverem a sütőport és három citrom reszelt héját. Belesimítom a tortaformába és kb. 40-45 percig sütöm. Mikor elkészült pár percig pihentetem, majd rácsra téve hagyom kihülni. Már csak össze kell "szerelni": Egyenletesen elosztom az eperpürét a tetején, majd kirakom a félbevágott eperszemekkel.

Cukroskata ötletének megfelelően egy ideje krumplis ételek receptjei korzóznak a fejemben fel s alá. Igazándiból valami érdekes desszertet szerettem volna keresni és elkészíteni, de ez most elmaradt. Kétféle egytálételt is készítettem, az egyik az újkrumplinak hódol, a második pedig egy nagy klasszikusnak, a rakott krumplinak. Viszont az első egy másik változatát készítettem már, nem éreztem igazán helyénvalónak. Viszont finom lett, de mennyire finom... Itt a helye!

Kakukkfüves parázskrumpli baconben sült spárgával

Hozzávalók:
1 kg parázskrumpli
100 g bacon
fél csokor zöldspárga
1 csomó újhagyma
1 kis fej újfokhagyma
1 csokor friss kakukkfű
300 ml húsleves

A parázskrumplit átsikálom, majd lecsepegtetem és kevés durva sóval meghintve, olivaolajjal meglocsolva a forró (180 C) sütőbe dugom úgy 15 percre. A húslevest felforralom, kicsit beforralom, kb. kétharmadára. A hagymákat nagyobb darabokra vágom és rászórom a krumplira, majd rálocsolom a húslevest. A spárgát megtisztítom, baconba tekerem, majd elosztom a krumpli tetején. További 20 percig sütöm. Mikor a krumpli már jó illatos, a húslvestől kicsit ragadós, bőven megszórom friss kakukkfűvel. Még pár perc sülés és már tálalható is.

Csőben sült rakottkrumpli darálthússal, cukkinivel
Hozzávalók:
1 kg krumpli
600 g darálthús
1 nagy fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
fél piros kaliforniai paprika
400 g darabos konzerv paradicsom
2 zsenge cukkini
250 ml tejszín
3 ek reszelt parmezán
1 ek mascarpone
2 tojás
friss kakukkfű, oregano, bazsalikom
só, bors
olivaolaj
vaj

A krumpli meghámozom, felkarikázom, sós vízben 15 perc alatt félpuhára főzöm, félreteszem. A darálthúst kevés olajon megpirítom, hozzáadom a finomra aprított hagymákat, a felkockázott paprikát, majd felöntöm a darabos paradicsomkonzervvel. Kakukkfűvel, bazsalikommal, oreganoval, sóval és borssal fűszerezem. A cukkinit is vastagabb karikákra vágom. Egy szögletes, tűzálló kenyérformát alaposan kivajazok. Legalulra egy réteg cukkinit teszek, majd erre jön két sor krumpli. Igyekszem a krumpliszeleteket jó tömören lerakni, ahol kell kis darabkákkal kipótolom, hiszen majd szeretném a formából kiborítani és úgy felszelni. Erre terítem az összes darálthúsos ragut. Ismét két sornyi krumpli jön, majd cukkinivel fejezem be. Óvatosan a tenyeremmel kicsit bele is nyomkodom az edénybe. Egy tálban összekeverem a tejszínt a krémsajttal, tojással és parmezánnal. Sózom, borsozom és egyenletesen a krumplira öntöm. Óvatosan a pulthoz ütögetem, hogy a tejszín mindenhova eljusson. A sütőt előmelegítem 160 C-ra. Egy tepsibe vizet öntök, ebbe teszem a rakottkrumplival töltött kenyérformát és így sütöm 45 percig. Mikor elkészült megvárom, míg langyosra hül, tálra borítom és nagyobb szeletekre vágom.

Mindez meglehetősen egyszerűen, gyorsan, nyársacskák formájában prezentálva és nem utolsó sorban a Magvas gondolatoknak megfelelően magvakkal bolondítva. Mégpedig pirított, tört tökmaggal. Miért ezzel? Nem is tudom, mert finom. Csak ennyi. Lehetett volna lenmag, fenyőmag, napraforgó, dió. Általában van belőlük itthon. Főként kenyérbe sütöm bele őket, alkalmasint valamilyen sütiben végzik, esetleg valami rakottas koronái. Talán pont azért, mert ennyire mindennapos vendégek nálunk, kicsit bajban is voltam mi a legyen a vkf-es ételem. Szerettem volna valami ritkábban fogyasztott ropogtatnivalót felhasználni, mégpedig macadam diót, egy desszertben, aztán nem lett a macadam dió beszerzésből semmi. Már-már feladni készültem az ehavi fordulót. Pedig készült finom diós-spenótpesztós húsos táska, de hét a spenót pesztóról már volt szó. Aztán a véletlen - no meg egy nyugodt szombat délelőtt a segítségemre sietett. A mostani recept - tegnapi ebédem - eléggé ad hoc született, semmi recept bújkálás, semmi ötletelés, s valóban bő fél óra múlva el is készült és egyszerűségében tökéletes. Szeretem az ilyet, no!Hozzávalók 2 főre:
4 szelet tőkehalfilé
8 szelet bacon
200 g kukoricadara
2 ek olivaolaj
2 ek tejszín
1 marék tökmag pirítva
1 tk chili
1 tk durva szemű só

A kukoricadarát sós, négyszeres mennyiségű vízben megfőzöm, a végén 2 ek tejszínnel krémesítem, majd beolajozott deszkára borítom. Mikor megszilárdult nagyobb kockákra vágom. A tökmagot serpenyőben megpirítom, majd mozsárban némi durva só és chili kíséretében összetöröm. A felkockázott polentát megforgatom ebben a keverékben.
A halfilét hosszában két részre vágom, majd a szeleteket egy-egy bacon szeletre fektetem és feltekerem. A tökmagos polentával váltakozva nyársakra húzom. Meglocsolom egy kevés olivaolajjal, majd sütőben 15 perc alatt ropogósra sütöm.

Én tényleg szót fogadtam és ez alá a csinos krumplipüré paplan alá rejtettem mindent: husit, fűszert, zöldséget! Csak aztán majdnem lemaradtam, illetve le is maradtam a határidőről, de háziasszonyunk türelmének hála csak sikerül még az utolsó utáni utolsó pillanatban vkfelnem! Egyébként elég gyakori vendég nálunk az egytálétel, különösen a sütőbe-berakom-rá-sem-nézek-pikk-pakk-kész verziót szeretem. Mint például ezt.


Hozzávalók:
500 g pulykamell vékonyra szeletelve
2 gerezd fokhagyma
2 db kápia paprika
pár db barna csiperke
1 kg mirelit zöldség, vegyesen (nálam kukorica, bab, borsó, zöldbab, hagyma)
200 g gouda sajt szelve
só, bors, chili
tetejére krumplipüré 1 kg krumpliból

Előkészíteni pedig rövidebb ideig tart, mint leírni. Egy 30 cm x 40 cm -s tepsit bedörzsölök fokhagymával, majd az aljára terítem a mirelit zöldség felét. Rászórom a nagyobb darabokra vágott gombát és a szintén nagyobb darabokra vágott kápia paprikát. Sózom, borsozom, majd ráfektetem a zúzott fokhagymával, chilivel, sóval bedörzsölt pulykamellszeleteket, majd rá a szép szelet sajtokat, végül a zöldség másik felével befedem. Fűszerezem egy picit, majd fóliával letakarva úgy fél órát sütöm. Ennyi idő alatt bőven elkészül a krumplipüré. Ha ez kész rákenem a zöldséges husi tetejére, majd újabb 25 percre visszatolom a sütőbe.

Ebéd előtt két órával bement dolgozószobájába, hogy komolyan dolgozzék egy írásművön, amely hivatva lett volna egész Oroszországot minden oldalról megvilágítani, felölelve a polgári, politikai, vallási és bölcseleti szempontokat, megfejteni a kor legnehezebb, legbonyolultabb feladatait és kérdéseit, s világosan körvonalazni az ország nagy jövőjét, mindezt úgy, hogy megfeleljen azoknak a céloknak, amelyeket egy haladó szellemű ember maga elé tűz. Különben pedig a nagyszabású vállalkozás leginkább csak elmélkedésekre korlátozódott: a szerző egyre rágta a tollat, a papírra kis ábrákat rajzolt, végül mindent félretett, könyvet vett elő, s azt már egészen ebédig le sem tette. Ezt a könyvet olvasta a leves, mártás, a pecsenye, sőt még a sütemény evése közben is; emiatt némelyik étel kihűlt, némelyik pedig érintetlenül került le az asztalról.[...]"

Más példa: "Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: "Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe."

A dolog roppant egyszerűnek indult: Végy egy kacsamellet, szedd ketté, bőrét, háját ne nyúzd le, inkább vagdosd be, dörzsöld meg sóval és kakukkfűvel. Ezután forró olajon süsd ízlés szerint. Tedd félre egy tálra, végy "egy fej félbevágott és felszeletelt hagymát", pirítsd üvegesre, lisztezd meg. Pár perc után tégy bele friss reszelt almát, áfonyalekvárt, húsleves levét:. Ha mindezt jól összeforraltad, tedd vissza a kacsamelleket. Süsd egy kicsit, hogy a hús átvegye a szószt.

Csakhogy az irodalom! Azzal mi lesz? Hol találom?

"Vacak nem szólt egy szót sem, hanem tele szájjal falta a csirkecomb-fát.
Pircsi egy domb felé futott, onnan kiáltott vissza.
– Torta! Halljátok! Tortából van a domb!
Jenő egy különös formájú bokor előtt állt.
– Akármi legyek, ha ez nem kacsamell! Sült kacsamell! A kedvencem!
S nagyot harapott a bokorba."

Mert bizony a szépirodalom és a receptek, hát nem kevés van. De melyiket válasszam, mi legyen? Aztán a nagy válogatásban odáig jutottunk, hogy a kacsamell szépen pihent a hűtőben, (recept kipipálva), de az irodalom, na az még sehol...

"Ugye amikor a borról beszélünk meg gasztronómiáról beszélünk, akkor nagyon hangsúlyosan nem beszélünk szociológiáról. Tehát a [...] egy jó ételnél soha nem beszélünk az éhségről, mert úriember nem azér' eszik, mert éhes, hanem azér' mert' az ízeket szereti."

És ez nem kacsa.

Idézetek:
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek
Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!
Váncsa István: Váncsa István szakácskönyve - Ezeregy recept (ez ugye nem ér)
Csukás István: Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre
Eszterházy Péter - Részlet egy interjúból
Vigyázat, vendégpost! Ezt a bejeyzést TS írta.

Cserke vezényszavára ma mindenki levesekkel etet, mi is beállunk hát a sorba! Mégpedig egy ízig-vérig spanyol levessel, Pepita Aris Spanish food and cooking c. könyvéből. A sherry-mandula-sáfrány triumvirátus tagjai külön-külön is biztatóak, de így hárman együtt, főleg levesként... kíváncsivá tettek. Nem hiába! Az eredmény egy a sherrytől igazán különleges ízű, a mandulától és a hagymától krémesen sűrű, gyönyörű sárga leves.

Hozzávalók:
3 ek vaj
2 nagy fej hagyma vékony karikákra szelve
1 kis gerezd fokhagyma, finomra aprítva
1 csipet sáfrány
50 g blansírozott, pirított mandula finomra őrölve
3 csésze csirkehúslves
3 ek száraz sherry (pl. Osborne Fino Quinta)
1/2 tk fűszerpaprika
só, bors
tetejére pirított mandula és metélt petrezselyem

A vajat felolvasztom, a hagymákat beleforgatom, hogy egyenletesen bevonja a vaj, majd lefedve mérsékelt hőn 20 percig párolom. Időnként megkeverem. Mikor már szép aranyszínű hozzáadom a csipetnyi sáfrányt, majd fedél nélkül folyamatosan kevergetve 3-4 percig párolom. Ezután hozzáadom a finomra tört mandulát és folyamatosan 2-3 percig kevergetem. Felöntöm a csirkehúslevessel, hozzáadom a sherryt, majd 1 teáskanálnyi sóval, fél teáskanálnyi paprikával és sok frissen őrölt borssal fűszerezem. Felforralom, majd visszaveszem a hőt és tíz percig gyöngyöztetem. Még forrón finomra turmixolom, óvatosan újramelegítem, anélkül, hogy felforralnám, majd forrón pirított manduladarabkákkal és metélt petrezselyemmel tálalom.

Az előző bejegyzésben említett okok miatt a vacsorából ebéd lett és sokkalta inkább gondolatban romantikus, hiszen ismét kissé rohanósra sikeredett. Köszönhetően a Moziünnepnek legalább a szívvel-lélekkel alkotós része sikeredett. Családkám egyik fele moziba ment, Kicsicsaj első mozis élményét szerezte a Wall-e-val. Kihasználva a nyugodt délelőttöt kipróbálhattam két régóta tervezgetett receptet, ami szerintem egy nyugis, romantikus vacsorán is megállta volna a helyét. Az egyikre, bármily hihetetlen tíz éve készültem. Még Münchenben szereztem be egy Franciaországgal foglalkozó főzős újságot (Meine Familie und Ich:Frankreich Spezial) és ebben találtam a Cidreben pácolt és sütött, sült almával tálalt nyúl receptjét. Meg is feledkeztem róla, aztán újra eszembe jutott, de valami mindig hiányzott. Egészen mostanáig.
A másik recept pedig Hervé This csokoládé Chantilly receptje. Ránézésre egy szokványos csokimousse, de annyiban különleges, hogy sem tejszínt, sem tojáshabot nem tartalmaz, mégis habos és könnyű állagú. Persze, ha már lúd, legyen kövér, megbolondítottam egy kis mézzel és mézes szilvapálinkával. Az egész főzőcskének minden esetre van egy kis tanulsága is: egy romantikus vacsora ott kezdődik, hogy más főzi azt az isteni vacsorát és nekünk pusztán az a dolgunk, hogy élvezzük a finom falatokat és a megismételhetetlen pillanatokat!

Cidreben pácolt nyúl sült almával
Hozzávalók 4 személyre:
A páchoz:
1 nyúl combjai és gerince (kb. 1.5 kg)
10 szem rózsabors
1 babérlevél
1 ág kakukkfű
1 tk só
2 ek erdei gyümölcsös balzsamecet
fél l Cidre

A páchoz a rózsaborsot mozsárban durvára töröm, majd a többi hozzávalóval összekeverem. A megtisztított nyúl darabokat beleteszem és lefedve minimum négy órán át pácolom, de jobb egész éjszakán át.

A sütéshez:
2 ek vaj
100 g kolozsvári szalonna
12 gyöngyhagyma (én újhagymával és póréval helyettesítettem)
2 gerezd fokhagyma
1 ek liszt
1 tk csípős mustár
só, bors
0.25 l húsalaplé
3 szem savanykás alma
2 ek cukor
1 ek vaj

A kockákra vágott szalonnát a két evőkanál vajon zsírjára sütöm, majd a szalonnakockákat a zsiradék felével kis tálkára szedem. A hagymát aranybarnára sütöm, majd azt is félreteszem. A pácból kiszedett húst szárazra törlöm és a maradék zsiradékon mindkét oldalát pirosra sütöm. Hozzáadom a szalonnát és a zúzott fokhagymát. Néhány perc pirítás után megszórom egy evőkanálnyi liszttel és belekeverem a mustárt, sózom, borsozom, majd felöntöm a húslevessel és a cidres páccal. Egyszer felforralom, majd az egészet egy tűzálló tálba szedem és lefedve 180 C-on 40 percig sütöm. Ekkor hozzáadom a félretett hagymát és lefedve további fél órát sütöm. Végén 20 percig pirítom. Míg pirul meghámozom és negyedelem az almákat. Magházat eltávolítom. Egy evőkanál vajat serpenyőben megolvasztok, beleteszem az almákat, amjd cukorral megszóróm és karamellizálom. Mikor elkészült a hús egy tálra szedem és az almákat elrendezem körülötte. Megszórom kakukkfűvel és szélesmetélttel tálalom.

Mézes, szilvás csokoládéhab grillezett fügévelHozzávalók:
225 g 86%-os étcsokoládé
1 ek méz
2 ek mézes szilvapálinka
pár szem füge
kevés méz vagy barnacukor

Az étcsokit a vízzel együtt vízfürdőn megolvasztom, simára keverem. Egy ennél nagyobb tál aljába kevés hidegvizet öntök és beledobok pár jégkockát. Erre a hideg vízfürdőre állítva habverővel habosítani kezdem a csokoládét. Közben belecsorgatok két evőkanálnyi mézes szilvapálinkát és kb. egy kanálnyi mézet. Addig habosítom, míg tejszínhabhoz hasonló, jól formázható habot nem kapok. Ha túlságosan keményre dermedne, akkor vízfürőn újra felmelegítem, majd hűtőfürdőn újra habosítom. Még elrontani sem lehet és annyira csokoládés! Hozzá fügét grilleztem kevés mézzel. Igazán remek páros!

Olyan rohanósak a napjaink mostanában. Egy-egy érintésben, csókban sűrítjük a héten elmaradt öleléseket. Romantikus vacsoránk pedig már nem is tudom mikor volt utoljára. Pedig jó lenne, de ahhoz legkorábban tízkor, gyakrabban éjfélkor kéne indítanunk az estét, mikor végre mindannyian otthon vagyunk és Ők ketten már alszanak. Szégyenlem, de addigra elpárolog minden tetterőm. Szeretnék ráérősen, alkotósan főzni, lelkemmel adni minden ízt az ételbe. Aztán szépen tálalni, komótosan rendezgetni el mindent és elbeszélgetni egy üveg jó bor mellett. Most nem igazán van ennek ideje, s olykor a főzéssel is sietni kell, aztán kapkodva fejezni be az evést és ringatni, dédelgetni valamelyik fáradt lurkónkat. Hiányzik amaz, de most így is jó. Most Őket nézzük, két Puszmagocskánkat és titokban vágyakozunk néha. Utazásra gondolunk, egész napos sétákra, megbújos kis éttermi vacsorákra. Majd..., rövidesen. De addig is, míg elkészül az estebéd, amit a haladéknak köszönhetően a VKF-re szánok mesélek inkább. Életem legromantikusabb vacsgelijéről, TS-sel.

Ültünk. Hallgattam, ahogy kanalazza a levest. Húslevest, mi mást, az a kedvence és mindig büszke volt a saját levesére. Egyik kanál a másik után, közben csend. Kentem a kiflimet, frissen vettem az olasznál. Még mindig ropogós volt, meleg, kicsit felmelegítettem. Sült ricottát szeltem rá és szárított sonkát ettem mellé, pici, zamatos paradicsommal. Hozzá az isteni rostos marakujás narancslé, igazi dőzsölés. Meséltem neki, miközben ő kanalazott. Mindenféléről, munkáról, éles fényű tavaszi reggelekről, a kertről, amit kerültem, mert egy hatalmas pók tanyázott a nagy bokornál. Meg elméseltem a kalandomat a gyíkbőrrel.

Döglött gyíkot láttam tegnap reggel a kocsifelhajtón, hatalmasat, halálra rémültem tőle. Itt valahogy olyan rémüldözős lettem minden furcsa állattól. Megnéztem, de nem mertem megfogni, megböködtem hát egy faággal. Mintha megmozdult volna. Tán még él... Közelebb mentem, jé, csak a bőre (a gyíkok is vedlenek???), de megfogni még mindig nem mertem. Mellé gugoltam, felfordítottam a hátára, néztem, néztem. Made in China, állt a hasára írva az én szörnyetegemnek... Ezt meséltem épp, félrenyelt a nevetéstől. Gyorsan igyál vizet, talán segít! - mondtam. Egy korty, kettő, négy, hét. Igen, egyszerre ennyit szokott. Hét hatalmas kortyot. Csak hallgattam, ahogy iszik. Közben majszoltam a kiflimet. Isteni ez a füstös ricotta. Örültem, hogy megtaláltam a sajtpultban. Volt még mozarella is, abból is vettem két gombócot. No meg natúr ricottát. Még nem tudom mi lesz belőle. De vettem zsenge apró spenótot, meg snowpeat is. Találtam meggybefőttet a lengyelnél, ez az eheti naaagy zsákmányom. Talán rétes is lesz.

Aztán ő is mesélt. A stúdióról, ahol dolgozott, grafikusokról, fotósokról, divattervezőkről. Mindenféle érdekes emberekről, habókos dolgaikról. Jó történeteket. Szerettem hallgatni, számomra olyan vonzó, mégis idegen világ. A leves elfogyott, félretette a tányért, élesen csörömpölt a kanál, mikor a padlóra penderült. Aztán a nagy tálért nyúlt és patogatott kukoricát kezdett majszolni. Megegyeztünk, a félig felnyílt, ropogós szemeket meghagyja nekem. Agyament menü ez a mai... Aztán ittunk egy jó kávét, én sok forró tejjel, kevés kakaóporral, ő cukorral. Csodálkoztam, miért issza? Még sokat lenne jó beszélgetni, volt a válasz. Meg filmet is nézhetnénk együtt, úgy, mint múltkor a Ponyvaregényt. Jó, mondtam, várj, hozom a párnám és egy plédet, jól esik a meleg. Elvackolódtunk, jó kényelmesen. Indítod? - kérdi. Igen, indítom! - válaszolom. Várj! Én is. - mondta a fülembe a telefon másik végéről. Canberrában 11 óra van, szombat délelőtt, kényelmes, ráérős reggelinek való idő. A Brindabellák még havasak, szeptember eleje van, tavaszodik. Otthon este van, álmosító őszelő este, vacsoraidő. Várom az otthoni őszt! A meleg leveseket és hogy végre ugyanúgy járjon az óránk! Pár hét és végre hazamegyek.

A túrót szeretem, szeretem és még annál is jobban szeretem. Hidegen, melegen, édesen, sósan. Szemcsésen, ahogy csak itthon lehet igazán jót kapni, krémesen, mint a német túrókrém, semlegesen vagy picit inkább talán édeskésen, mint a ricotta, vagy gombóckásan, mint a cottage cheese. Mindegy. Csak túrószerű legyen.
Magyar túrót megtalálni külhonban szinte lehetetlen. Azt a vágyakozást, amit egy finom túrós palacsinta után éreztem Ausztráliában, leírni sem tudom. Aztán "ráfanyalodtam" a ricottára, meg a cottage cheesere (ez utóbbiból lehetett sótlan verziót is kapni) és ezekkel készítettem rétest, gombócot, bármit. Persze ennek köszönhető, hogy a túrót így már sokkal szabadabban használom, mondhatni sokkal sajtszerűbben, sós ételekben is. Sőt házitejből rendszeresen gyártom is. Annyira jelen van a mindennapjainkban, hogy válogatni is nehéz a túrós receptek közül, ha ki szeretnék emelni egyet, ami túrós is, különleges is.
A túrós VKF fordulóra most íme két édes túrós. Talán inkább készítésükben, mint összetételükben különlegesek.

Narancsos sült túrógombóc
Ami nem is gombóc...Egyszer úgy adódott, hogy nem volt kedvem gombócozni. Kicsit feltúrbóztam hát a gombócalapot és sütőben készítettem belőle illatos édes csemegét.

A hozzávalók:
50 dkg túró
3 tojás sárgája
5 tojás fehérje
10 dkg búzadara
2 tk vaníliakivonat
1 nagy csipet só
5 ek porcukor
1 narancs reszelt héja
fél narancs leve
1 ek citruslikőr (nálam Fernet volt, de Limoncelloval isteni lehet!)
1 narancs szeletelve
pár mentalevél

A túrót áttörjük, hozzákeverjük a tojások sárgáit, majd a cukrot, sót, vaníliát, narancslevet. Beleszórjuk a búzadarát, simára keverjük. Hozzáreszeljük a narancs héját és meglöttyintjük egy kis citromlikőrrel. Végül beleforgatjuk a tojások felvert habját, majd a masszát egy fél órán át duzzadni hagyjuk. Kis felfújt formákat kivajazunk, majd megtöltjük a masszával. Mindegyik tetejére egy-egy narancsszeletet teszünk és sütőben aranybarnára sütjük. Akkor finomabb, ha a massza kicsit lágy. Kevés mentával, porcukorral, esetleg naranccsal ízesített tejföllel tálaljuk.

Túrós rétesfelfújt
Mondhatni ez a finomság is a véletlen és egy csomag nem túl jó minőségű réteslap szüleménye. Merthogy sikerült múlt héten beszereznünk a világ hat, legtörékenyebb réteslapját. Tekerni nem lehetett, hajtogatni szintúgy értelme sem volt, mérgemben összetörtem. Aztán gondoltam egyet, ez lett belőle:
3 db réteslap összetörve
40 dkg túró
3 tojás
1.5 dl tej
2 ek kukoricaliszt
1 tk vaníliakivonat
1 citrom héja reszelve
3 ek cukor
ízlés szerint gyümölcs (pl. meggy, körte, nektarin)
vaj
csipet só

Egy 25 cm x 30 cm-s sütőtálat alaposan kivajaztam, majd beleszórtam az összetört réteslapot. Három tojás sárgáját kikevertem cukorral, vaníliával és citromhéjjal, beletörtem a túrót, hozzáadtam a kukoricalisztet és a tejet és simára kevertem. A tojások felvert habját beleforgattam. A réteslapokat megszórtam egy kevés meggyel és kockára vágott körtével. Ráöntöttem a túrós masszát, majd a tetején lazán kiraktam vékonyra szeletelt nektarinnal. 180 C-on szép pirosra sütöttem. A réteslap az alján itt-ott kérges pirosra sült, máshol a gyümölcsöktől kicsit felpuhult, a túró könnyű lett, habos, szépen felemelkedett. Porcukorral meghintve tálaltam.

Korábbi túrósok:

Sósak:
Juhtúróhabos cukkinipalacsintácskák
Túrós, snidlinges, sonkás palacsintatekercs
Rukolás sajtfelfújt
Ricotta sonkavirág alatt sütve
Ricottás paprikacsónak
Kecskesajtos, ricottás, spenótos háromszögek
Négysajtos polenta

Édesek:
Szilvás párna túrós-olajos tésztából
Túrókrémes képviselőfánk
Marcipános szilvatorta
Ricottás rizsfelfújt narancshéjban sütve
Túrós zsemle őszi gyümölcsraguval
Túrós rétes vörösáfonyaszósszal
Sült ricotta édesen két variációban
Szilvasörbet házi ricottával
Túrós palacsintácskák friss szederrel reggelire
Lime-túró fagyi áfonyaszósszal

Nektarinsaláta chilis joghurtgolyókkal
A számos saláta közül az én kedvencem ez a nektarinsaláta lett. Az alapsaláta (nektarin, hagyma, só, bors, olaj) alapjában véve is remek, jól illik grillezett húsok, nyársak mellé, de ezekkel az igazán pikáns joghurt labdácskákkal kiegészítve egyszerűen tökéletes.

Hozzávalók 2 fő részére:
6 szem érett nektarin
2 pici fej lilahagyma
friss petrezselyem
só, bors
olivaolaj

A joghurtgolyókhoz:
fél liter natúr joghurt
2 ek metélt snidling
ízlés szerint friss vagy őrölt chili
só

A nektarint nem túl vastag cikkelyekre vágtam. A lilahagymákat felszeleteltem, majd a nektarinra szórtam. Sóztam, borsoztam, majd meglocsoltam extra szűz olivaolajjal.
A joghurtgolyókhoz (az ötletet itt láttam) a joghurtot fűszerekkel kevertem, én snidlinget, chiliőrleményt és sót használtam, majd egy texilpelenkába öntve és fellógatva egy éjszakán át csepegtettem. Másnapra fantasztikusan krémes ám jól formázható masszát kaptam, amiből vizes kézzel apró golyókat készítettem. Ezeket a saláta tetejére tettem, végül megszórtam egy kevés friss petrezselyemmel.


Escalivada
Pepita Aris Spansih food and cooking című könyvében találtam ezt a finom, grillezett zöldségekből készült katalán salátát. A könyvbeli receptben édeskömény is szerepelt, de ezt a zöldségfélét elég ritkán esszük, gondoltam hát kihagyom. Persze, gyorsan körbenéztem a neten milyen variációk fordulnak még elő, végül egy ausztrál oldalon találtam meg a számomra legszimpatikusabb verziót. A hangsúlyt az itthon levő alapanyagok alapján kicsit a paprika irányába toltam el, s ha már volt itthon három féle színű paprika, igazán szép, színes saláta készült belőlük. Marinádként a hagyományos balzsamecet, olivaolaj, mustár trió szolgált, némi kiegészítéssel.

Hozzávalók 2 főre:
2 piros húsú és 1-1 sárga és zöld húsú kaliforniai paprika
1 köz padlizsán
1 csokor mogyoróhagyma
1 csokor petrezselyem
olivaolaj

A salátaöntethez:
1/3 csésze extra szűz olivaolaj
1 ek sherry balzsamecet
1 tk dijoni mustár
1 kisebb fokhagymagerezd finomra zúzva
só
1 csokor petrezselyem

A paprikákat kimagoztam, félbe vágtam és mindkét oldalukat megkentem olivaolajjal, majd irány a grill (én most a sütőben 300 C-on), addig, míg a paprika héja fel nem hólyagosodik. Ekkor egy zárható tetejű dobozba (üvegbe, zacskóba, stb) tettem és tíz percig pihentettem. Ezzel párhuzamosan egy másik sütőtálban grilleztem a felezett-negyedelt hagymákat és nagyobb csíkokra vágott padlizsánt. Míg a zöldségek sültek, elkészítettem a salátaöntetet. Selymesre kevertem az olajat, a mustárral és a balzsamecettel, végül hozzáadtam a zúzott fokhagymagerezdet, egy kevés sót és az összemetélt petrezselyem nagy részét.
A paprikákról lehúzogattam a héját, amjd nagyobb darabokra vágtam. Összekevertem a többi zöldséggel, végül lazán összforgattam az öntettel és megszórtam a maradék petrezselyemmel.

Az a jó a salátázásban, hogy könnyen rákap az ember, s ha egyszer rákapott, valahogy folyton szembejönnek a salátás receptek, no meg komoly kísérleti munkába is fog. Az elmúlt két hétben nem is számoltam össze hányféle salátát ettem ebédre, vagy épp volt egy-egy vacsora része, ami azért nem egy egészségtelen dolog. Ezért külön köszönet jár Dolce Vitanak a forduló kiagyalójának. Az egyik vacsoránk már-már amolyan tapas bár stílusban sikeredett. Kóstoló kedvéért készített egy adagnyi, vagy esetleg fél adagnyi hideg-meleg fogásokon és salátákon osztoztunk ketten. Volt a repertoárban nagyon finom és persze volt borzalmas is, nem tagadom. íme négy változat, melyek nekem, nekünk nagyon ízlettek.

Mézes, citromos sárgarépa saláta snidlinges-joghurtos öntettelAz egyik finomra sikeredett ebédem képezte ez a sárgarépa saláta (az ötlet a Bon Appetit idei júliusi szmából számazik). Könnyű, édeskés-savanykás íz, mellé remekül passzult a tonhal és némi főtt tojás.

Hozzávalók két főre:
4 nagyobb sárgarépa
1 csésze lecsöpögtetett joghurt
2 ek citromlé
2 tk méz
3 ek extra szűz olivaolaj
fél csokor snidling

Egy tálkában simára, krémesre kevertem a citromot a mézzel és az olivaolajjal. A reszelő durva fokán lereszeltem a megtisztított sárgarépákat, majd ráöntöttem az mézes-citromos mártást. Úgy adódott, hogy ekkor két órára félbe kellett szakítanom a gyors ebédként elkészítését (így már nem is volt gyors...), de arra pont jó volt, hogy az ízek összeérjenek. Lecsöpögtettem kb. 750 ml joghurtot, igaz, a javát nem ide használtam el, de egy bögrényi ide is passzolt. Bő fél csokornyi snidlinget finomra metéltem, majd belekevertem a lecsöpögtetett joghurtba. Sóztam, borsoztam, majd az egészet lazán összeforgattam a hűtőben érő sárgarépával.

Meleg, fokhagymás, bazsalikomos borsóIgazándiból nem vagyok biztos benne, hogy ez a "zöldség" belefér-e a Dolce Vita által használt saláta fogalomba, viszont remek kísérője volt a vacsorára fogyasztott sült halnak.
Hozzávalók 2 főre:

kb. fél l zsenge borsó
4 gerezd fokhagyma
1 maréknyi friss bazsalikom
pár csepp sherry balzsamecet
olivaolaj
só

A borsót kevés olajon puhára pároltam. 4 gerezd fokhagymát szétnyomtam a kés lapjával, majd kisebb-nagyobb darabokra vágtam. Hozzákevertem a borsóhoz, picit megsóztam, majd amikor illatozni kezdett hozzákevertem a széttépkedett bazsalikomot. A balzsamecetet- épphogy csak pár cseppet - még melegen, közvetlenül a tálalás előtt adtam hozzá. Mennél zsengébb a borsó, annál finomabb.

Az igazat megvallva még húsvétkor készült ez a palacsinta, abszolút klasszikus húsvét reggeli alapanyagokból, úgymint füstölt, főtt sonka, újhagyma és tojás, némi túróval és wasabival megbolondítva. A közzététel a jeles napon elmaradt, de mikor a 15. V.K.F! témáját olvastam egyből eszembe jutott ez a nem hagyományos módon tálalt sonka-tojás páros. S mi tagadás, tovább nem is törtem a fejem. Azért valljuk be, nem csak a húsvéti reggeli tartalmas eleme lehet, de egy adag ropogós salátával ebédre is bármikor megállja a helyét.

Hozzávalók úgy 4 fő részére:
10 dkg graham liszt
10 dkg finomliszt
2 tojás
2 ek túró
kb. 3dl tej
só
1 kk sütőpor
2 szál újhagyma

20 dkg főtt, füstölt sonka
2 főtt tojás sárgája
25 dkg krémes ízesítettlen túró (pl. a lidl-ben kapható kilós túrókrém)
1 kk wasabipaszta
só

Az elkészítése meglehetősen egyszerű. A lisztekből a tojással, túróval, tejjel és a többi hozzávalóval jó sűrű palacsintatésztát készítettem, majd belekarikáztam az újhagymát és kevés zsiradékon vastag palacsintákat sütöttem belőle. A túrót összeturmixoltam két főtt tojás sárgájával, kevés sóval és a wasabival. A főtt sonkát vékony csíkokra vágtam és csak a töltögetés volt már hátra. A palacsintákat megkentem a túrókrémmel, kb olyan vastagon, mint maga a palacsinta volt, majd megszórtam a főtt sonkával. Feltekertem őket, meglehetősen "apás" palacsinták lettek, majd éjszakára irány a hűtő. Reggelre összeértek az ízek, friss ropogós retekkel, kevés kakukkfűvel és egy nagy csésze illatos earl grey teával igen pompás reggeli kerekedett belőle.

Mitől különleges egy köret? Igazándiból mindig ide lyukadtam ki, amikor a Fakanál által meghirdetett fordulóra szánt recepteken gondolkodtam. Különleges, mert ritkán esszük, vagy mert mások eszik ritkán , szokatlan a párosítás, esetleg az egyik összetevő? Végül is azt hiszem bármelyik lehet. Az alap párolt rizst mi eléggé szeretjük, főleg, ha illatos jázminrizsből készül, de ritkán kerül "pucéran" a tányérunkra. A sült krumpli, a másik klasszikus viszont valóban nem fordul elő (alkalmasint TS ki is fejezi efelett érzett sajnálatát), mert nem szeretem, nem készítem szívesen így eszembe sem jut sütni. De készül annyi minden más, sült, vagy grillezett zöldség, bulgur, tortilla, sajtfelfújt, finom kenyérke, valamilyen tészta, gyümölcs, krumpliköret nem szokványos módon, zöldséges lepény, rizs ezzel-azzal és folytathatnám. Mivel nem lenne a legelegánsabb csak úgy linkelni a korábbi köretekre, készítettem néhányat, egyet burgonyával, egyet rizzsel (csakhogy feldobjuk a klasszikusokat) és egyet zöldségekből. Nem annyira különlegesek, de finomak, tényleg! A végén pedig azért álljon egy-két érdekesebb köret régebbről.

Pestoban sült krumpli sörben sült borsfüves csirkecombbal
A pesto nem a klasszikus bazsalikomos, merthogy kicsit feltuningoltam, sok fokhagymával, snidlinggel, petrezselyemmel, kevés rozmaringgal és azért bazsalikom is került bele. Fenyőmag helyett szezámmagot tettem bele és jutott bele egy kis parmezán is. Az arányok eléggé esetlegesek lettek, de nagyjából így festett a zöld szósz:

fél csokor snidling
fél csokor petrezselyem
10 nagy bazsalikomlevél
1 kis ág rozmaring
3 nagy gerezd fokhagyma
3 ek szezámmag
1 ek reszelt parmezán
kevés só

Körülbelül fél kg burgonyát meghámoztam, kockákra vágva megfőztem, majd leszűrtem, hagytam lecsepegni. A pestohoz a hozzávalókat finomra turmixoltam. Összekevertem a krumplit a zöld szósszal és irány a sütő, kb fél óra 180 C-on.
Ezzel párhuzamosan sült a sóval bedörzsölt, borsfűvel megszórt sörrel gyakran locsolgatott csirkecomb.

Sajtos, kukoricás rizzsel töltött gomba sherryben pácolt kakukkfüves májjal
A kukoricás, hagymás, sajttal összesütött rizst jó pár éve Kriszta barátném guatemalai férjétől lestem el. Azt nem tudom mennyire guatemalai a recept, de mint rizsköret minden esetre nem szokványos. A kész keveréket sütőtálban lepényszerűen sütöm általában, de most gombafejeket töltöttem meg vele. A mérce ezúttal egy capuccinos csésze volt és nagyjából négyfőnyi adag lett belőle.

1 kis csészényi mirelit kukorica
1 kis csészényi jázminrizs
2 szál újhagyma
1 ek vaj
3 ek natúr sajtkrém
kb. 5 dkg sajt (pl. Allgautaler)
8 szép nagy töltenivaló csiperkegomba

Vajon megpároltam a hagymát és a kukoricát, beleforgattam a rizst, majd felöntöttem két kis csésze vízzel. Megsóztam, készre főztem. Mikor elkészült belekevertem 3 evőkanálnyi sajtkrémet és belereszeltem a sajtot, a gombakalapokba töltöttem és sajttal megszórva készre sütöttem. A sherrys májhoz a félbevágott májdarabokat 1 dl sherryben két órán át pácoltam, majd leszűrtem és kukoricalisztbe forgattam. Egy kisebb serpenyőben olajat forrósítottam és beledobtam 2 gerezd szeletelt fokhagymát és 5-6 ágnyi friss kakukkfüvet. Ebben a fokhagymás, kakukkfüves olajban sütöttem meg a májakat.

Samfaina grillezett, zöldcitromos, chilis csirkemellel
A samfainat Pepita Aris Spanish food and cooking c. könyvében találtam. Gyakorlatilag a fanciák lecsójával azonos alapanyagokból készül, finom szaftos és a nem agyonsült zöldségek tényleges harapnivalót is adnak a hús vagy hal mellé.

1 nagyobb padlizsán
3 szál újhagyma
1 kis fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
2 kisebb cukkini
1 zöld és egy piroshúsú paprika (kaliforniai)
kb. 80 dkg paradicsom
1 friss babárlevél
só, bors
4 ek olivaolaj

A padlizsánt meghámoztam, felkockáztam, besóztam, majd fél órára félretettem. Az újhagymát felkarikáztam, a lilahagymát durva kockákra vágtam és két evőkanálnyi olajon aranyszínűre sütöttem. Hozzáadtam a fokhagymát, mikor illatozni kezdett rádobtam a cukkinit és a paprikákat. Átpirítottam, majd belekevertem a nagyobb darabokra vágott paradicsomot és a babérlevelet. Letakarva alacsony hőn szotyogtattam, épp csak addig, hogy finoman levet eresszen, de a paradicosmdarabok ne essenek szét. Eközben törlőpapírral leitattam a padlizsán sós-keserű levét és a másik két kanál olajon aranybarnára pirítottam a kockákat. Mikor elkészült a paradicsomos raguba kevertem és sóval, borssal fűszereztem.
A grillezett csirkemellhez egy nagyobb mellfilét kisebb szeletekre vágtam, kicsit meglapogattam, sóztam, chilivel megszórtam, majd alaposan meglocsoltam limelével. Kb. egy órányit pácolódni hagytam, majd grill-lapon megsütöttem. Három főre elegendő adag.

Néhány finom köret régebbről:

Fokhagymás krumplilepényke
Sajtroppancs
Nektarinsaláta
Római tálban sült olajbogyós burgonya
Ricottával töltött sült paprika
Fűszeres burgonya édes chiliszósszal
Krémsajtos zöldségbatyuk
Pikáns almás-hagymás lepény
Rukkolás sajtfelfújt
Grillezett édeskömény udonnal

Eredetileg egy töltött, rántott kagyló receptet szerettünk volna elkészíteni a VKF-re, de nem kaptunk kagylót a hétvégén! Lehetett volna egy csomó finomabbnál-finomabb halhoz is nyúlni, de hát ezek a tintahalak ott hevertek a jégen és beindult a fantáziánk... Pedig komolyan mondom, ha választani kell, a sorrend kagyló, rák, hal, tintahal, polip lenne a "tengerészek" közül. A szombati tintahal (a mintahal) zsákmányt felosztottuk magunk között TS-sel. Én kértem 2, azaz kettő darab csinos kis fejlábút, tisztítva, merthogy mire főzni kezdtünk egész jó kis előétel képe körvonalazódott ki a fejemben. Úgy gondoltam ez is legyen a VKF pályázatunk része. Legyen benne rizstészta, de sülve, legyen színes zöldséges, mert az jó, legyen csípős, egy picit, no meg savanykás és édes is legyen. A hozzávalók két főre? íme:

2 db kicsi tisztított tintahal
1 bögrényi cukorborsó hüvely
2-3 ek mirelit zöldség (kaliforniai paprika, sárgarépa, olajbogyó, hagyma)
kevés rizsliszt
kb. 60 g rizstészta
őrölt chili
1 lime
édes chiliszósz

Az ötletet, miszerint legyen csinos kis madárfészekben csücsülő sült tintahal a vacsink a Gourmet 2000. decemberi számának egyik receptje adta. Ahogy TS is írta, némi időkalkulálásra, meg tervezésre, szervezére és gyorsaságra volt szükség, hogy -annyira- ne hűljön el az étel, mire asztalhoz ülünk. Én is a tintahalat tartom a legkritikusabbnak, melegen az igazi, így kezdtem a tésztával, folytattam a zöldségekkel és a tintahal maradt frissen a végére.A rizstészta, amit használtam a Nagycsarnok Ázsia boltjából származik, 300 g-os, olyan metélt szélességű üvegtészta. Na ebből a csomagból bányásztam ki nagyjából az egy nyolcadnyi mennyiséget, majd leforráztam lobogó vízzel és letakarva kb. 15-20 percig hagytam. Miután megpuhult leszűrtem és kevés chilis olajjal meglocsoltam, még egy kevés chilit is őröltem rá, no meg egy lehelletnyi sót. Kb. 1 ujjnyi napraforgó olajat forrósítottam egy kicsi serpenyőben, majd két kb. 8 cm átmérőjű tészta kupacot sütöttem benne ropogósra. A kisült "madárfészkeket" szűrőpapíron lecsöpögtettem. Eközben a zöldborsóhüvelyt és a többi zöldséget nagyon kevés zsiradékon megpároltam, épp csak annyira, hogy már ehető legyen, de még ropogós is maradjon.
TS addigra a tintahalakat megtisztította és felkarikázta. Kb. 2 evőkanálnyi rizsliszthez hozzáreszeltem egy lime héját és még pár tekerésnyi chilit is őrőltem. Ebben a fűszeres lisztben forgattam meg a tintahalat, majd a rizstésztához használt olajban szép ropogós pirosra sütöttem. Már csak a tálalás volt hátra: egy tésztafészek, rá egy adag zöldség, tetejére egy adag sült tintahal. Az egészet meglocsoltam kevés vízzel higított és felmelegített édes chiliszósszal, majd pár csepp limelével.
Majd elfelejtettem, egy Hauer pincészettől származó 2005-ös kékfrankos roset kortyolgattunk tintahalaink mellé. Nem írom, hogy frenetikus összhatás lett volna, de jól esett. így utólag azt éreztem, hogy egy karakteresebb és kevésbe szénsavas rose vagy egy könnyedebb, a lime-hoz és az édeskés chiliszószhoz, no meg a valamelyest mediterrán jellegű fokhagymás tintahalhoz egyaránt passzoló száraz fehérbor jobban illett volna.

Most már tényleg nincs más dolgom hátra, mint átadni a stafétát! Akit szeretnénk felkérni következő VKF! házigazdának ezt írja magáról profiljában:
”Anya, ez isteni!...” – nagylányom (számomra) kedvenc mondása, ha finomat főzök.

Világhíres padlizsánkrémet és zakuszkát gyárt és igen szereti a sajtokat! Nem nehéz kitalálni, Gabojszára gondoltunk! Kívánok neki a karácsonyi fárasztó ételroham helyett -alatt-után jó gondolkodást és majd jó háziasszonykodást a következő fordulóhoz!


Neki is és valamennyi Lilahangya olvasónak gyönyörű Karácsonyt, sok finomságot, nagy családi ebédeket, vacsorákat és nagyon Boldog Új Évet kívánunk!

Lilahangya, TS, Kicsicsaj + egy pocakmanó :)

Folytassuk hát a tegnap elkezdett összesítőt. Időközben előkerült a postaládámból még két kóbor recept, így összesen 44 receptet fogtok látni, 37 blogtulajdonos tollából. Gondolkodtam azon, hogyan is csoportosítsam a bejegyzéseket: legyen abc sorrendben? Vagy élénkítőszerek szerint? Azt hiszem ezt az ötletet el kellet vetnem, hiszen van olyan recept, amiben 4-5 turbóhatású adalék- vagy alapanyag is szerepel. Megkönnyítendő a karácsonyi recept keresgélést mit szólnátok egy fogásonkénti receptválasztáshoz?

Levesek
Gomba kapucsínó
Ági szabadra engedve fantáziáját igen merészeket álmodott. Levesként gombakrémlevest készített annak rendje és módja szerint, de kávéval fűszerezte és slusszpoénként tejhabbal tálalta. Első pillantásra ki ne inná meg kapucsínóként :)



Vágykeltő sütőtökleves
Dalit afrodiziákumok tömkelegét hívta segítségül, hogy elképráztassa élete párját. A pompás sütőtökkrémlevest chilivel, gyömbérrel, zellerrel és szerecsendióval tette még kívánatosabbá. Bejegyzése a felhasznált szerekről frappáns összefoglalót is tartalmaz.



Narancsos-gyömbéres tökleves wasabi krémmel
Gourmandula konyháját népes társaság lepte el. Pedro, Yoko San és Luigi igyekezett segítségére, de aztán befutott Ahmed is és egy igazi fúziós recept született, meglehetősen egyedi ízkombinációval. Tökkrémlevesét az "ízfutárok" némi gyömbérrel és borral/sakéval dúsították, majd a végén tejszínes wasabi krémmel koronázták.


Vörösboros sárgarépakrémleves
Párja megfőzését Zsu is a levessel kezdte, sárgarépát főzött vörösborban és Afrodité egész fűszerpolcát vetette be erősítésként. A hatás tudományosan bizonyított :). Tálalása igazán ünnepire sikeredett a joghurt fenyőfácskával.




Meleg előételek
Csípős csirke csípős szósszal
phzs egy csípős előétellel élénkítette családját. Csirkemellet pácolt chilis, borsos joghurtban, majd császárszalonnás bundában kisütötte és mellé"ha lúd legyen kövér" alapon jó csípős chiliszószt tálalt. Kísérőként a csípős piroskák lelkéről, a kapszaicinről is megtudhatunk mindent. Tűznyelőknek nagy mennyiségben ajánlott, halandóknak kis mennyiségben kihagyhatatlan!

Halak
Mentás zöldteán gőzölt halfilé, zöldcitromos mártással
A halétkeket Rossamela képviselte egy igazán fantasztikus recepttel. Laposhalfilét gőzölt-párolt menta és zöldtea keverékén, kipróbálandó recept. Kíváncsi lennék mennyire volt érezhető a teakeverék íze a könnyű halhúson? Köretként zöldcitromos csicsókás mártást és zsenge sárgarépát, édeskömyényt tálalt.


Szárnyasok
Fokhagymás, kakukkfüves csirkemell mézes chilis almapürével
Horasz receptje nagyon szíven talált. Nem is a nagy kedvenc, a fokhagymával élénkített kakukkfüves csirkemell, hanem a köret! Almapüré, mégpedig mézzel és chilivel? Milyen remek ízhatás lehet együtt! Biztosan ki fogom próbálni, azt hiszem jó hidegen, úgy az alma savanykás íze is kiemelkedik és a chili is csalfább lesz.


Pulyka gyömbéres-fokhagymás aszaltszilvaszósszal
Moes gyömbéres szilvaszószt adaptált télikabátos körülményekre, s a friss gyümölcsöt aszaltra cserélte. A vörösborral, fokhagymával, gyömbérrel, szegfűszeggel készült mártás remekül passzol a szaftos, egyben sült pulykacombhoz. Klasszikus, karácsonyi asztalra való!



Mandarinos, mézes-mustáros pulyka
Vimizonak igazán könnyű dolga van. Három lánykája folyamatosan élénken tartja, s gondolom nem csak akkor, mikor főztjét dícsérik :). Egy potenciális új kedvenc is kerül majd az ünnepi asztalra, a mézzel, mustárral kenegetett mandarinnal tálalt pulyka képében.



Sertés és marha
Kávés fűszerkéregben sült sertésszűz
Chili serpenyőben pirított és finomra őrölt élénkítő fűszerkeverékét kávéra hangolta és ezzel masszírozta be a választott sertésszüzet. Köretként tálalt könnyed édesburgonya püré remekül harmonizál az erőteljes fűszerezéssel , s az i-re a pontot a pirított bacon és hagyma teszi fel. A fotó igazán finom eredményt sejtet! A fűszerkeverék készítés rejtelmein kívül praktikus tanácsokat kapunk a Hogyan-ne-szárítsuk-ki-a-húst? témakörben is.

Füstölt teában pácolt sertéskaraj feketeteával párolt almával
Egy újabb hús-gyümölcs párosítás ezúttal Juc konyhájából, a tea bűvöletében. A húst só-cukor keverékében pácolta, majd egy jellegzetes ízű teában, Lapsang souchongban omlósra sütötte. Köretként vajon párolt, fekete teával meghintett almát készített.



Aszúban fürdőző marha
Noha Grenadine könyvespolca kincseket rejt, erre ő maga is későn eszmélt rá. Azért igen remek érzékkel mézzel készült almás-lilahagymás ragúval tálalta a tokaji aszúban párolt marhahúst, s a konyhát bejáró pompás illatok hatására felélénkült és szerencsénkre megírta receptjét.



Kávés mártásban párolt marha mandulás-mazsolás rizzsel
Zsuzsi is kávét társított a fehérpecsenye mellé, abban főzte meg a húst. A kesernyés ízt ellensúlyozandó csokival, chilivel és lilahagymával gazdagította a mártást . Élénkítőszerként még a fokhagymát, és a kömyényt is bevetette. Köretként pedig egyik nagy kedvencünk a mazsolás, mandulás rizs készült, az összhatás valóban remek lett.


Vadhús
Vaddisznóragú
Ági főfogásként vörösboros vaddisznóragút készített sárgarépával, céklával. A vadhúst kakaóval és rozmaringgal fűszerezte, az eredmény: "Mély, telt, zsigeri élvezet, mint ahogy a legnagyobb operaénekesek hangja ivódik az ember vérébe." Azt elhiszem...



Tésztaételek
Cigány tésztasaláta wasabis gyömbérszósszal
Gourmandula "kis társasága" egy tésztaétellel is előrukkolt. A Pedro és Luigi által összedobott, a mexikói konyhára hajadzó paprikás, olajbogyós cheddar sajtos tésztát Yoko San brilliáns módon wasabival és gyömbérrel házasította. Végezetül hősnönk nem átallott pálcikát ragadni, s a reakció nem is maradt el: "Yoko San kajánul vigyorog, Ahmed könyörületért fohászkodik, Pedronak elég a békességhez, ha van egy kis tequila, Luigi minden bizonnyal őrjöng..." :)

Desszertek A 27 féle édes csodát igyekeztem valahogy besorolni, majd eldöntitek Ti mennyire volt sikeres.

Torták
Sacher torta
Csatlakozom Lorienhez, én sem vagyok egy nagy tortafaló. De mikor megláttam a Sacher tortát, elmosolyodtam. Ez az a torta, aminek viszont nem tudok ellenállni én sem. Isteni csokoládé, rum, vanília, már ennyi is elég egy kis élénkséghez. Egy jó szülinapi társaság és elismerő pillantásokkal kísért tortapusztítás, kell ennél több? Azt hiszem Lorien fogsz Te még Sachert sütni...


Sütik tea és kávé mellé
Almakenyér
Beatbull gyümölcskenyér receptje almától zamatos és puha. Ideje az aszalt gyümölcsök helyett néhány friss gyümölcsöt is kipróbálnunk, vagy az aszalékot beáztatni egy kicsit (mondjuk jó kis rumba). Vajon néhány kocka csoki agyonvágta volna? Igen gyorsan elfogyó csemege.



Áfonyás muffin
Fakanál áfonyás muffint készített. Ebben a csúnya időben a színek élénksége és egy jó kis sütkérezés felér egy kávéval. S ha még ezt megtoldjuk azzal, hogy az áfonya fiatalító hatású, hát kell ennél élénkítőbb alapanyag? :)




Csokis-narancsos karácsonyi muffin
Csoki és narancs klasszikus páros, ezúttal muffinba varázsolva Gránátalma jóvoltából. S allergiások figyelem, tette mindezt sikér-mentes formában. Tetejére csinos cukormáz-sipkát kreált karácsonyi cukordísszel megkoronázva.




A roppancs - gyömbéres keksz
Dulmina tündérkonyhájába Roppancsért kopogtatott be a család. Mit tehetett hát, beadta a derekát és elkészítette ezt a gyömbéres, borsos, fahéjas kekszet. így toronyba felpakolva ajándéknak sem kutya, feltéve, hogy egyben kibírja az ajándékozást! No, meg hogy addig nem fogy el...



Earl Grey keksz
Nincs is jobb mint egy csésze öt órai tea, esetleg teás keksz? Partizán Orsi egy illatos teás-mandulás keksszel lepett meg bennünket és barátnőjét. A tea Earl Grey, az örök klasszikus. A keksz pedig linzertésztából készül. Karácsonyi hangulatot erősítendő hópelyhecskés, csillagos kiszúróformák melegen ajánlottak.


Feketeteás-aszalt sárgabarackos gyümölcskenyér
Starfokker, a Tejbegríz, tejbegríz, tejbegríz blog írója az utolsó pillanatban lepett meg receptjével, de szerencsénkre megírta, hiszen nagy kár lett volna kihagyni. Egy újabb illatos gyümölcskenyeret próbálhatunk ki, ezúttal feketeteával és aszalt gyümölcsökkel. Igazi újdonság lehet a karácsonyi sütistányéron.


Hó a fűben, avagy zöld teás keksz
Ági egy matcha zöldteás keksszel koronázta élénkítő menüjét. A süti azért tartalmaz némi fehércsokit is, az édes íz biztosítására és enyhítendő a zöld látványt és ízt. Erről a japán zöldtea különlegességről számos helyen találtok infót, pl. a már sokszor idézett wikin.



Kanalas nyalánkságok
Illatos csokiszuflé, vörösboros meggyel
Cserke igazi élénkítő bombával állt elő. Pompás ízek és illatok harmonizálnak ebben a receptben. A jó minőségű csokiból készült szuflét kardamommal, gyömbérrel, fahéjjal, szegfűszeggel fűszerezte majd Cointreauval tette teljessé. Az már csak hab a tortán, hogy a mellé tálalt meggyszósz vörösborral készült.



Kávés panna cotta
A panna cotta nálam nemrég felfedezett igen nagy kedvenc (köszönet Dolce Vitanak!). Cukroskata ezúttal szemes kávéval bolondította a tejszínt, így a pompás megszokott fehér szín nem változott, viszont ízében teljesen megújult a desszert. A tányér pedig -roppant látványos ötlet- a jó öreg pukkantós plasztik fólia. Az eredmény magáért beszél!


Zöldteás panna cotta gyömbéres csillagokkal, kandírozott citrusfélékkel
Maci elsőként lepett meg bennünket ezzel a fantasztikus desszertkölteménnyel és a hozzá mellékelt aranyos verssel. Az élénkítőszer itt is matcha, némi vaníliával felturbózva. Az eredmény pedig egy szép zöld-fehér réteges panna cotta, ami kísérőként tovább élénkült némi gyömbéres sütivel, no meg kandírozott kumquattal és limequattal. Számomra ez utóbbi gyümölcs újdonságként szolgált, nem különben a gyömbéres csillagok tésztájánal alkalmazott kukoricaliszt. Kipróbálandó!


Flan al caffé
Dolce Vita szintén egy látványos kávés desszertet készített. Kávé és karamell igazán pompás páros. Crème brûlée, creme catalana, flan - legyen bár francia, olasz vagy spanyol verzió fantasztikus választás bármelyik! Az étvágygerjesztő fotó láttán lehet, hogy felkerül a menülistára?



Élénkítő pezsgőzselé
Ennyi csoki, krém és tejszín után ideje egy pillantnyi szünetet tartani és felpezsdíteni magunkkal. Mi sem alkalmasabb erre, mint egy falat jó buborékos pezsgőzselé Fűszeres Esztertől. S nem elég, hogy az alkohol feldob, némi Red Bull is energizál, nem is beszélve a kellemes savanykás málnáról! Én szívem szerint maradnék a Red Bull nélküli változatnál!



Téli habzóborzselé naranccsal és gránátalmával
Még egy szilárd alkoholos változat Piszkétől, habzóborból vagy pezsgőből és illatos narancslikőrből, ízlés szerint, gyönyörű gránátalmával, mandarinnal és naranccsal. Könnyű, kipróbálandó finomság!




Forraltbor krém
Ha már alkohol és zselé folytassuk egy ízes forraltbor krémmel, Beatbull másik karácsonyi desszertjével. Az édes boros krémet a mangó íze ellensúlyozza. Behűtve isteni lehet! Elég magas alkoholtartalma miatt aprótalpúaknak ez sem igazán ajánlott karácsonyi csemege.



Kávés-brandys syllabub
Az alkoholos krémek kanalazgatását zárjuk egy régi angol desszerttel Juc tálalásában. A barna cukorral édes habbá vert alkoholos tejszínt espressoval bolondította. Az eredmény egy könnyen, gyorsan elkészíthető klasszikus finomság némi babkávéval és babapiskótával tálalva.



Mákos fehércsoki mousse forró konyakos meggyel
Nagy örömömre ízbolygó is ötletdömpinggel küzdött az élénkítőszereket illetően, végül ezt a szép hideg-meleg nyalánkságot készítette. Fehér csoki, mák, fahéj, alkohol - könnyű hab formájában, ennyi elég is a tökéletes karácsonyi ebéd zárásaként, pláne ha forró konyakos meggyel tálalják!



Karácsonyi puding gyömbéres-fehérboros körtepürével
KicsiVú igazi ínyencséggel pályázott. Egy klasszikus pudingot készített datolyával, csokival, kávéval, amit könnyű fehérboros körtepürével tálalt. Hogy a körtepüré is elég "pezsgő" legyen megbolondította némi fahéjjal és gyömbérrel. Az összhang látványban és ízben is tökéletes.



Chilis brownie-korong tornyok
Lilahangya két desszert kombinációjából faragott egyet a csokira koncentrálva. Brownie rajongóknak kifejezetten ajánlott elkészíteni ezeket a csokiban igen gazdag és némi chilivel megbolondított korongocskákat. Hogy látványosabb legyen, a korongokat csokoládékrémmel, illetve tejszínes csokikrémmel, no meg vaníliás tejszínhabbal kente meg.

Kávéhab csokicsészében
Igaz, hogy Rossamela vkf-n kívül, mintegy utózöngeként tette fel ezt a receptet, de mivel akkor még vártam az időben megcsúszott bejegyzésekre, gondoltam itt a helye. A recept nagyon egyszerű: végy egy csészét és töltsd meg kávéval. A slussz poén csak annyi, hogy a csésze csokiból van, a kávé pedig csupa hab :)


Fagylaltok
Wasabifagylalt chilis ribizlizselével
KicsiVú és Mamma közös munkájának gyümölcse ez az igen fantáziadús desszert. Wasabi fagyiban? Nos, igen! KicsiVú ezzel a csípős japán tormával bolondította meg tejszínalapú fagyiját, majd ezt gondolatban a mamma által készített chilitől csípős ribizliszósszal kanalazták el. A receptek az Orient Expressen olvashatóak, így vállalkozó kedvű fagyibolondoknak semmi akadályba nem ütközik valójában is nyakonönteni a fagyit némi chilis ribizlivel.

Fahéjas-mogyorós kéregben sült vaníliafagyi
Nemisbéka egy igazán impozáns desszerttel jelentkezett. A Fájdalmas Főzésmentes Időszak végének megünneplésére igencsak szakácspróbáló feladatot választott magának, legnagyobb örömünkre. Jéghideg fagyi köré varázsolt forró sült fahéjas-mogyorós bundát. Türelem és kellő kézügyesség hiányában célszerű némi gyakorlatozásba kezdeni, hogy ez a trükkös csemege valóban a karácsonyi asztal csúcspontja legyen!

Kávégranita
Zsuzsa ezúttal gombamentes blogjával és egy jeges, kávés finomsággal jelentkezett. A jó erős feketét némi barnacukorral édesítette, majd tökéletes választásként Baileys-zel tette igazán különlegessé. Azt hiszem teljesen egyet érthetünk vele abban, hogy degeszre tömött pocaknak is jól esik egy ilyen jéghideg, üdítő kávé.


Pralinék
Kávés csokoládékrémmel töltött aszaltszilva narancsos csokoládémázban
Juc pralinéja igazi mestermunka. Tejszínből, kávéval és csokoládéval narancstól illatos krémet készített és ezt aszaltszilvába töltögette. (Igazi türelemjáték lehetett!) Majd a megtöltött szilvákat narancshéjas csokimázba forgatta. A fotón is remekül néznek ki, gondolom az ízük is épp ilyen remek (volt)!


Jeges-mentás és narancsos fehércsokoládé praliné
Mamma két igen tetszetős pralinét készített egy alapanyagból. Menta és némi alkohol tették a mentás pralinét igazán élénkítővé, illetve kandírozott narancshéj és narancslikőr dúsította a másikat. A gyönyörűen megformált pralinécskák azonban megbízható Fogyasztóra akadtak, azt hiszem ennél jobb bizonyíték semmikép nem kell, hogy pompás csemege készült. Mamma szerencséjére igen jól választott, a rendes Fogyasztó ugyanis gyorsan kézzel utángyártotta a kis golyókat (szerencséje volt, hogy volt még miből). A látvány így is tökéletes lett!

Café très gourmand
Mademoiselle készítette nyalánkság már a kanálon csücsülve várja a kávéscsészét és fogyasztóit. Hát kell ennél az ötletes és egyszerű finomságnál több, hogy némi mosolyt csaljunk vendégeink arcára? A teáscsokiba mártott kanalakba egy-egy mandulát is rejtett, majd alaposan lehűtötte.



Gyömbéres csokitrüffel
t3v a csokit, gyömbért és alkoholt hívta élénkítő társul kis pralinéihoz. A gyömbér pedig nem csak reszelt friss gyömbér, de jó erőteljes ízű kandírozott gyömbér formájában is jelen volt. Ugye nem meglepő, hogy ezek a falatkák elsősorban a gyömbér ízével aratnak sikert? Mivel t3v elég alapos trüffelkészítési ismeretekkel rendelkezik, így mindenféle ezzel kapcsolatos praktikák is megtalálhatók a blogjában.

Italok
Lélekmelengető
Gabojsza jó háziasszonyként gondolt a hidegről betoppanó vendégekre, jó kis lélekmelengető forraltborral kínálja őket. S mi teszi különlegessé ezt a jóféle itókát? A forraltbornál megszokott fűszereken, fahéjon, szegfűszegen, vanílián, szegfűborson kívül egy chilit is belecsempészett. Úgyhogy kabát le, gyors fűtés bekapcsolva!


Vindobona
Baba konyhájában vindobona készült Vízvári Mariska 1932-es szakácskönyve alapján. Igaz, hoyg háziasszonyunk némi allergiával bír a klasszikus téli fűszerekkel szemben, azért klasszikus fahéjas, szegfűszeges fűszerezéssel, fehérborból ajánlja a forraltbort. Kellemes különlges ízt a citrushéjak adnak neki. Majd a jól behűtött forraltbort finom feketeteával keveri. Hol is vannak azok a sütik az ötórai (forraltboros) teához?


Ennyi receptből azt hiszem bőven akad jónéhány, amit kipróbálhatunk karácsonyig, vagy a karácsonyi menűben. Azt hiszem most már nincs más dolgom, mint saját konyhácskámra gondolni és kényelmesen hátradőlve újra átgondolni, hogy mi mindent süssek. Nagyon köszönöm Lila Fügének, hogy megtisztelt a XI. VKF! háziasszonyi szerepével. Remélem a sok évvégi teendő és az elsőre kétségbeejtő feladat ellenére Nektek is tetszett ez a forduló. Rövidesen, egy szusszanásnyi idő után a stafétát is átadom! Addig is mindenkinek további jó karácsonyi sütés-főzést, készülődést!

... majd elfelejtettem: Hogy mit szólt Télapó ehhez a nem mindennapi választékhoz? Egyszerűen táncraperdült...