Talán elcsépelt, talán unalmas, de klasszikus páros és nem utolsó sorban nagyon finom! Sült tök és fetasajt. Főleg ha a tököt felszeletelve, fokhagymás olajjal megkenve és chilivel megszórva sütöm meg. Nem nagy dolog, mégis egészen más ízvilág, nem is tudom eddig miért nem így sütöttem. Így mikor megsül, nincs más dolgom, minthogy a héjából kikaparjam, összetörjem, majd tojással, kevés finomra vágott hagymával és jó sok fetával keverjem és leveles tésztával bélelt kisebb pite formákba töltsem.

Hozzávalók:
1 cs készre nyújtott leveles tészta
1 kisebb sonkatök
2 gerezd fokhagyma
1 tk chilipehely
1 kis fej hagyma
3+1 tojás
150 g feta
3-4 ek fekete olajbogyó
nagyszemű tengeri só
olivaolaj

A tököt felszeletelem és egy tepsibe teszem. Mozsárban kb. 3-4 ek olivaolajjal összezúzok két kisebb gerezd fokhagymát. Ezzel megkenem a tökszeleteket, majd megszórom nagyszemű sóval és chilipehellyel. Sütőben kb. 25 perc alatt megsütöm. Picit hülni hagyom, majd a tököt kiszedegetem/kapargatom egy tálba a héjából. Összekeverem a lazán felvert tojással és a finomra metélt hagymával. Belemorzsolom a feta sajtot és lazán összekeverem. A leveles tésztát négyfelé vágom és kibélelek négy, arasznyi piteformát, a szélüket körbe vágom. Megtöltöm a sülttökös masszával és a tetejére olajbogyót teszek. A tészta szélét lekenem tojással, majd jó forró sütőben kb. 35 percig sütöm. Langyosan a legfinomabb.

A héten pianoban főztem. Illetve dehogy volt ez piano, hiszen köhögésemtől zeng a konyha. Meg, volt egy sürgedelmes munkám is és valahogy nem találkoztam kanálmúzsámmal sem. Állandóan fagyit ettem volna - jó az fájó torokra, viszont még ahhoz is passzív voltam, hogy egy gyors sorbetet összedobjak. Annyi előnye persze lett, hogy összeszedtem egy rahedli kipóbálni való fagyi recipét, no meg kipalántáztam a fűszernövénykéket. Ma viszont nem volt ovi, így egy kis szöszivel nehezített terep volt a lakás. Azaz, valami tényleg ebédféle is kellett és tényleg nagyjából délre. Egyik kedvenc recept buheráló oldalam aktuális napi receptje volt ez az étel, csak épp bárányhúsra hangolva. Na, ez nem volt (sőt bevallom, nem is ettem még), volt viszont darált pulykacomb. Én így készítettem:

Hozzávalók:
1 cs. készre nyújtott leveles tészta
500 g darált pulykacomb
1 fej vöröhagyma
2 gerezd fokhagyma
kis marék medvehagyma
kb. 10 szem koktélparadicsom
1 chili paprika
kb. 1 dl száraz sherry
1 ek kapor
2 tojás
1 kis pohár tejföl
1 dl tejszín
150 g gouda
olivaolaj
só, bors

A hagymákat finomra metélem, chilit kimagozom, finomra vágom. Kevés olajon üvegesre párolom a hagymákat a chilivel, hozzáadom a darálthúst, megpirítom. Felöntöm a sherryvel, beleteszem a félbevágott koktélparadicsomokat, a kaprot, sózom, borsozom, készre rottyantom. A leveles tésztával kibélelek egy nagyobb kerek sütőtálat, majd vakon sütöm 20 percet 200 C-on. A sajtot lereszelem. Simára keverem a tojást, a tejszínt és a tejfölt, belekeverem a sajtot. A tésztára öntöm a husis ragut, majd rá a sajtos részt. 200 C-on 30 percig sütöm.

A múltkorijában készült diós, spenótos pesto utolsó, kb. két deciliternyi adagját használtam el. Remélem hamarosan friss spenótból újra elkészíthetem, nekem-nekünk ugyanis nagyon bejött! Ezúttal darált husit sütöttem meg vele és töltöttem feta sajt kíséretében leveles tésztába. A végeredmény, meglepő módon picit májra emlékeztető íz lett, szerintem leginkább a pestoban levő diónak köszönhetően.

Hozzávalók:
1 csomag készre nyújtott levelestészta
400 g darált pulykacomb
200 ml spenót pesto
50 g fetasajt
1 tojás
lenmag vagy fekete szezámmag
só

A kész tésztalapot 6 részre vágom, majd még sodrófával picit tovább nyújtom, nekem 6 db 20 cm x 20 cm-s lapom lett végül. A pulykacombot zsiradék nélkül hirtelen megpirítom, majd hozzáöntöm a spenót pestot és a húst ezzel együtt sütöm készre, végül megsózom (túl sok só nem kell, hiszen a feta elég sós, no meg a pesto ízei domináljanak inkább). Picit hülni hagyom, majd elosztom a tésztákon úgy, hogy azokat majd félbe tudjam hajtani. A fetasajtot rámorzsolom a húsos ragura, tojással megkenem a tészta legszélét, majd mint egy tarisznyát ráhajtom a tészta másik felét. Jól összenyomkodom, hogy lehetőleg ne follyon ki, majd lekenem tojással és megszórom lenmaggal. Forró sütőben (200 C, alsó-felső fokozat) 20-25 perc alatt pirosra sütöm. Hat adag lesz belőle. Ugye gyors vacsinak is elmegy?

Egyszer már készült a kelbimbó-alma-máj trióból finom vacsoránk, s ha egyszer valami bejön miért ne próbálkozhatnánk tovább? Most kicsit csavarintottam az egészen, levelestésztába töltöttem a finomságokat.

Hozzávalók:
30 dkg csirkemáj
pár szál friss kakukkfű
30 dkg kelbimbó
1 csipetnyi szódabikarbóna
2 nagy alma
1 ek vaj
1 tk nádcukor
kb. 100 g camembert sajt
1 csomag készre nyújtott levelestészta
1 tojás
só, bors

A májat rózsaszínre sütöttem, némi kakukkfűvel együtt. A kelbimbót pár percre egy csipetnyi szódabikarbónát tartalmazó lobogó vízbe dobtam, majd leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem. Két savanykás almát nyolcadoltam, egy kanál vajon egy teáskanálnyi nádcukorral karamellizáltam. A készrenyújtott levelestészta felével kibéleltem egy sütőtálat, úgy, hogy egy kis pereme is legyen. Elosztottam a májat, majd a kelbimbót, végül az almát. Picit sóztam, boroztam, majd pár szelet camembert sajtot tettem rá. A végén rátettem a levelestészta másik felét, körbe lenyomkodtam, egy kis ablakot nyitottam rá, lekentem tojással és 190 C-on 40 percig sütöttem. Pillanatok alatt elfogyott. Talán egy kis szerecsendió hiányzott, de így is nagyon finom lett.

Fűszeres csirkehús és édeskés sütőtök, ráadásul mazsolával karamellizált lilahagymával? Nem rossz kombináció, egyáltalán nem... pedig csak némi kísérletezés eredménye. Merthogy az úgy volt, hogy valamelyik csatornán épp a spanyol konyha által húsok mellé gyakran adott mazsolával karamellizált lilahagymát készítették. Mi pedig nagyon szeretjük a mazsolát húsok mellé, rizsbe stb. Viszont egy tök jó régóta várt a sorsára a hűtőben. Feléből zsályás sütőtökleves lett a másik felét ebbe a quichebe tettem bele.

Hozzávalók:
1 csirkemell
2 fej lilahagyma
100 g mazsola
fél sonkatök
1 bögre húsleves
1 cs. leveles tészta
2 dl tejszín
2 tojás
1 ek vaj
2 ek olivaolaj
friss rozmaring
szerecsendió
fehérbors
só

A csirkemellet kis kockákra vágom, hasonló méretűre aprítom a tököt is. A hagymákat vékony szeletekre szelem. A csirkehúst serpenyőben minimális zsiradékon hirtelen megpirítom, majd félreteszem. Vajat olvasztok a serpenyőben, beledobom a lilahagymát és jó sok mazsolát, együtt sütöm őket, míg a mazsolától az egész karamellizálódni nem kezd. Hozzáadom a tököt és kb. egy kanálnyi finomra metélt rozmaringot, pár percig együtt sütöm, majd visszateszem a csirkét, felöntöm a húslevessel. Lefedve mérsékelt hőn addig párolom, míg a tök teljesen omlós nem lesz. Sóval, fehérborssal és szerecsendióval fűszerezem. Félreteszem egy picit hülni. A leveles tésztával (nálam készre nyújtott) kibélelek egy sütőtálat úgy, hogy pereme is legyen. Két tojást összekeverek 2 dl jó sűrű tejszínnel, majd az egészet a tökös-húsos raguhoz adom. A masszát a leveles tésztára öntöm és irány a forró sütő, 200 C, 25 perc. Ha nagyon pirulna a teteje alufóliával letakarom.

Egy éve készült:
Zöldségragus palacsinta

Egyre nagyobb édesség utáni sóvárgás kergetett a hűtő felé. Csokit enni nem akartam, de néhány szem füge, szám szerint négy várt a sorsára. Előző nap már nem is tudom milyen megfontolásból elővettem a fagyasztóból egy adag leveles tésztát. Négy szem fügéből túl sok minden nem készülhet, így kiegészült még némi szilvával és pár szem almával. Amolyan gyümölcsös mindenféle lett belőle, falatkák, kinek mi ízlik. Egy nagy bögrét vagdostam körbe, kb. tíz centi átmérőjű köröket kapva, összesen, ha jól emlékszem 15 darabot. A fügéket és a szilvákat bebugyoláltam, az almákat félbevágtam, majd viszonylag sűrűn beirdaltam és bevontam őket baracklekvárral. A szélüket, tetejüket megkentem tojással, fügék és a szilvák még mandulát is kaptak.

Egyre ügyesebb az én kis kuktám. Jó, a lisztet továbbra is nyalogatja és csórja a fogára való falatokat, de kever, reszel, szór, adogat, fűszerez(ne ha hagynám), tésztát gyúrkál, sodorgat, tepsibe tesz, szól, ha csipog a sütő és még sorolhatnám. A napokban készült igen komoly közös művünk lett ez a ropogós, vékony levelestésztán sült baconos, brokkolis, lilahagymás lepény, ami már nyersen is szemet gyönyörködtető volt.

Hozzávalók:
500 g levelestészta
15 dkg bacon
40 dkg brokkoli
3-4 kicsi fej lilahagyma
20 dkg ementáli
1 gombóc mozarella
friss rozmaring
só, bors
1 tojás


A levelestésztát közösen jó vékonyra nyújtottuk (vagy használhatunk készre nyújtottat is) és egy nagy sütőtepsibe tettem úgy, hogy kis pereme is legyen. A peremet visszahajtogattuk, majd az egészet Kicsicsaj megkenegette tojással. A brokkoli rózsákat pár percig sós, forró vízben főztem, majd jéghideg vízzel öblítettem és lecsöpögtettem. A bacon szeleteket harmadoltam. A lilahagymát nem túl vékony karikákra vágtam. A sajtokat pedig lereszeltük, pontos kuktai ízellenőrzést követően.
Miután mindenféle előkészületeket megtettünk már csak szórni, tenni, pakolgatni kellett. Előszőr a brokkolit, majd a bacont, végül a lilahagymát. A friss rozmaring leveleit leszedegettük, ezt is rászórtuk, incifincit megborsoztuk, majd megszórtuk a két sajt durván reszelt keverékével. Sózni a lepényt nem igazán kel, elég sós a bacon és a sajt. Végül irány a sütő, 200 C, alsó-felső fokozat mellett, kb. 35-40 percet sült. Azon melegen a legfinomabb!

Végy egy adag levelestésztát, nyújtsd ki jó vékonyra, vágd úgy 10 cm x 10 cm-s négyzetekre, tegyél a közepükre bármilyen lekvárt, nem túl leves gyümölcsöt, túrót, csokit, diót, vagy bármit. Tekerd fel, a tészta széleit csavard meg, mintha szaloncukrot, vagy bonbont csomagolnál. Kend meg őket tojással, majd hempergesd meg porcukorban. Végül 200 C-on süsd úgy 10 percig, vagy amíg szép színe nem lesz. Ha elkészült, azon forrón szórd még meg egy lehelletnyi porcukorral, esetleg fahéjas cukorral, vagy csorgasd meg csokival. Az eredmény: finom, porcukros, ropogós sütikék, szaloncukor köntösben.

Merthogy ibolyát láttam ma, a dolgozóm parkjában, mikor hazafelé indultam. Az rendben van, hogy a mókuskák virgonckodnak és madárcsevejtől zeng a park reggelente, no meg a téltemető és a krokuszok is, ja és persze hóvirág is itt-ott, de hogy már ibolya is? Ez meglepett. Viszont amióta megkóstoltuk a kandírozott ibolyát szilárd elhatározásom, hogy készítek magam, tiszta, eldugott helyen szedett virágokból. A technológiának még nem néztem utána, de valahogy nem hiszem, hogy ördöngösség lenne. A lényeg, hogy ma újra eszembe jutott a kandírozott ibolya és hogy most már figyelnem kell a virágzásra, de ezzel párhuzamosan napok óta színorgiában pompáznak az étkek is tányérunkon. Valószínűleg ez csak részben köszönhető a szépen növekvő Aprótalpúmnak a pocakomban, másrészt viszont a színek, a harsogó-roppanó friss ízek és napsütés utáni erős vágyam eredménye. Ilyen színes, roppanós tobzódás eredménye lett minap ez a provance-i ízesítésű, joghurtban pácolt pulykás pite marokkói zöldbabbal, piros húsú paprikával, sajttal.
A hozzávalók:
500 g leveles tészta (nekem ez két előrenyújtott lap volt)
30 dkg pulykamell
1 kis pohár natúr joghurt
fél csokor snidling
2 kk provance-i fűszerkeverék
egy gerezd fokhagyma
1 piros húsú kaliforniai paprika
500 g marokkói zöldbab
1 csésze csemegekukorica
5 dkg reszelt sajt (nem túl karakteres)
1 tojás
olivaolaj
só

A pulykamellet a főzést megelőző nap kockáztam fel és 1 pohár joghurttal összekevertem, majd megszórtam jócskán finomra metélt snidlinggel és ezzel is összeforgattam. Letakarva így éjszakázott a hűtőben. Másnap egy kerek kerámia tortaformát (nagyjából 26 cm átmérőjű lehet) kibéleltem leveles tésztával, majd sütőpapírt tettem rá és vakon elősütöttem (kb. 25-30 percig 180 C-on). A másik tésztalapból a tortaformának megfelelő fedőt vágtam, no meg néhány szirmocskának, levélnek, szárnak valót. Időközben egy serpenyőben olajat forrósítottam, s amikor illatos lett beledobtam egy gerezdnyi szeletekre vágott fokhagymát. Mikor pici színt kapott jött rá a husi, pirosra sütöttem, már amennyire engedte magát, majd a zöldségfélék és a fűszerek. Épp csak addig pirítottam magas hőn, hogy a hús omlósan puha legyen és a zöldfélék még roppanósak maradjanak. A félkészre sütött tésztára kanalaztam, megszórtam durvára reszelt sajttal - valamennyi kimaradt a ragúból, de úgy eltűnt a vacsi alatt, mintha ott sem lett volna, majd a tetejére tettem a tészta másik felét és lekentem tojással. A jó meleg sütőben további 20-25 percet sült.

Egy gyors vacsi, teljesen húsmentes, azoknak akik nem szeretnek sokat molyolni az előkészítéssel és szívesen olvasgatnak egy kicsit, míg a sütőben illatos ropogósra sül a vacsora.

Nem kell hozzá más, mint
egy csomag készre nyújtott leveles tészta
3 szem közepes nagyságú érett paradicsom
2 nagy mozarella gombóc
fekete olajbogyó
só, bors,
friss bazsalikom
olivaolaj

Sütőt előmelegítjük 200 C-ra, majd a tésztát egy kerámia sütőtálban vakon elősütjük (kb. 15 perc). Ez idő alatt felszeleteljük a paradicsomot és a sajtot, majd malmozunk egy picit. Mikor kész a tészta szépen kirakjuk a paradicsom és mozarella szeletekkel, sózzuk, borsot őrlünk rá, majd megszórjuk fekete olajbogyóval és a forró sütőben jó pirosra sütjük (úgy 35-40 perc alatt).

Drága Missis Jones,

Minimenüsora újabb ékes és zamatos darabjai lehetnek eme remek apró falatok. A tészta leveles, holmi gyümölcsös félholdak nyesedéke, a töltelék egy szem meggy és egyötödnyi aszalt sárgabarack, illetve egy apró kockányi alma. A siker nem minimális, s mégis... minimális idő alatt felfalja apró és nagyobb is.

Almás recepteket keresgéltem múltkorjában, húshoz, sütihez, bármihez. Valahogy úgy alakult, hogy aznap a német receptgyűjtemények kerültek sorra, rengeteg finomságot leltem, pl. Marion honlapján, de ezt azt hiszem már említettem is. Többek közt ezt a pikáns almás-hagymás lepényt, ami önmagában főételnek is remek, de hús mellé is nagyon jó kis köret. Ma ki is próbáltatott és felvétetett a családi receptgyűjteménybe. Kicsit gyorsítandó az ebéd készítést ismét a jó kis levelestésztát használtam tésztaalapnak. Egy kerek sütőformát kibéleltem a levelestésztával és vakon elősütöttem, úgy 20 percig 190 C-on. Ez idő alatt pont elkészült az alábbi töltelék, ami kapott még egy kevés parmezánt és csipetnyi fokhagymát is:

4 db alma
1 nagy fej lilahagyma
1 kisebb fej vöröshagyma
1 kisebb gerezd fokhagyma
kevés olivaolaj
só, bors, szerecsendió
3 tojás sárgája
1 tojás
125 ml tej
só, bors
néhány ág friss majoranna
szerecsendió
3 ek parmezán

A lilahagymát és a vöröshagymát félbevágtam, majd vékony szeletekre vágtam. Kevés olivaolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a hámozott, durvára reszelt almát és a szeletelt fokhagymát. Az egészet puhára pároltam, sóztam, borsozam és szerecsendiót reszeltem rá. 3 tojás sárgáját és az egész tojást simára kevertem a tejjel, majd hozzáreszeltem kb. 3 evőkanálnyi parmezánt. Enyhén sóztam, borsoztam és kapott még egy kis szerecsendiót. Az almás keveréket egyenletesen elosztottam a tésztán, majd ráöntöttem a parmezános-tojásos keveréket és megszórtam egy kevés majorannával. 180 C-on kb. 40 percet sült. TS eközben nagyon finom fokhagymás marhacombot sütött, így a husiadagunk is megvolt.

... a nap végére és még a süti is gúnyt űz belőlem és nyelvet ölt, akkor már csak nevetni lehet és feladni az egész napot. Mert van az úgy, hogy már reggel érzed nem kéne tán felkelni sem. Pláne egy sírós Kicsicsaj miatti nemalvós éjszaka után. Merthogy ugye a bölcsi. Meg a szokásos egymást fertőzős bölcsis betegségek. Még az a jó, hogy nem vészes és azért némi étvágya visszajött és a félig sikeres ebédből a kukoricás, hagymás rizst jó ízűen megette. A délutáni két virsli benyomását pedig határozottan bíztató jelnek vettem.
így neki is álltam sütit sütni. Leveles tésztából, körtéből és előfőzött, karamellizált dobozos sűrített tejből (majdnem dulce de leche, de csak majdnem, az kellett volna igazán).
Szóval, találtam a receptet itt, gondoltam kipróbálom a sűrített tej konzervvel.1 dupla csomag TanteFanny leveles tészta
1 konzerv édes sűrített tej (370g-os volt a mienk)
2-3 szem kisebb édes körte vékony szeletekre vágva
1 tojás a kenéshezA sűrített tejet két órán főztem úgy, hogy a víz teljesen ellepte a konzervet. Utána hideg vízben teljesen kihűtöttem és csak ezután nyitottam ki a konzervet (még így is épp elég meleg volt). Ismerve az általam használt leveles tésztát, eléggé nyilvánvaló volt, hogy az enyém olyan magas nem lesz, mint a recepté. így már a legelején lódultam a saját ötleteim után. Kisebb korongokat szaggattam, sőt egyiket-másikat össze is ragasztottam egy kis krémmel. Körtét pakoltam így meg úgy, sőt miután a körte elfogyott sitty-sutty félbe is hajtottam a tejkrémmel töltött köröket. Tetejüket, szélüket megkentem tojással, majd irány a 170 C-ra előmelegített sütő. A már eleve karamellizálódott cukros tej a tökélyre fejlesztette karamelles mivoltát, a körte finoman megpuhult és hozzáadta a maga kis svungját az egészhez. Aztán jöttek a félbhajtottkák... hosszú lógó nyelvvel, mind! Na de ilyet?

A hétvégét a szüleimnél töltöttük, volt nagy eszem-eszem (iszom nem volt). Sokfélét sütött a Mamám, pl. kvecsakalácsot (ismeri valaki?). Meg aztán kipróbáltunk egy 9 tojással készülő önműködő (értsd magától sülés közben rétegesre sülő) okossütit (az indexen és a nlcafén írogató Latsia konyhájából). No meg egy gyors kevert almássütit, ja meg kicsi palacsinta is jutott... Mielőtt elszörnyednétek, a hétvégét pénteken kezdtük és heten plusz egy pocaklakó voltunk rá nagyjából mindig. Nadenade nem is ezt szerettem volna elmesélni, hanem, hogy hazajött velünk otthonról a fél kert, csinos kis koktélparadicsomok, szőlő, nagy adag szilva és még sok-sok finomság. Többek közt egy kisebb adag tepertő. Malackával és annak mindenféle tartozékaival egy jó ideje hadilábon állok, életemben, ha 20 dkg tepertőt összesen megettem, sokat mondok. De Napom szereti, így is, poginak is, krémnek is. Múltkor készítettem kacsa tepertőkrémet, jó sok hagymával, illetve egy részét kevés magvas dijoni mustárral és kakukkfűvel, egész jó lett. Egy ideje már emlegetett holmi tepertős pogácsát, amivel szíves örömest kötne szoros barátságot. Eljött a pillanat, leveles tepertős pogácsát sütöttem és szilvás papucsot (ez utóbbit a Daubnernél nagyon szeretem).

A leveles tepertős alapreceptje:
30 dkg tepertő darálva
50 dkg liszt
2.5 dkg élesztő
3 dl tejföl
1 dl tej
1kk cukor
2 tk só
5 dkg vaj olvasztva

Az élesztőt cukorral és tejjel felfuttattam. Összedolgoztam a liszttel, tejföllel, olvasztott vajjal. Kb. fél cm vastagra nyújtottam és megkentem a tepertő felével, összehajtogattam, majd letakarva fél órát kelesztettem. Ezután újra kinyújtottam és megkentem a maradék tepertővel. Újra összehajtogattam, majd 20 percig pihentettem. A nyújtást és hajtogatást még háromszor megismételtem.
A tepertős pogácsához a tészta felét úgy 1 cm vastagra nyújtottam, tetejét bevagdostam, megkentem tojással, megszórtam borssal és sóval. Egy kisebb pogiszaggatóval csini kis pogácsákat szaggattam, egyik-másik még köménymagot is kapott, majd 180 C-on sültek úgy 25 percet.

A szilvás papucsot, jó kis házi szilvalekvárral lett volna jó készíteni, mikor kiagyaltam, hogy ez lesz még úgy rémlett van itthon, de aztán kiderült, hogy már rég elfogyott. Viszont a kapott szilva egy részéből szilvalekvárt kezdtem el főzni egy csipetnyi szegfűszeggel és fahéjjal. Ebből a félkész még darabos szilvából tettem hát a papucsokba.
A leveles tepertős tészta másik felét kb. fél cm vastagra nyújtottam (utólag azt mondom még lehetett volna picivel vékonyabb is). Nagyjából egyforma, 6 cm oldalú rombuszokat vágtam belőle. Minden rombusz közepére egy teáskanálnyi szilvalekvárt (úgy fél-fél szem szilva plusz egy kis leve) tettem, majd a két szemközti csúcsot egymásra hajtottam, tojással megkentem, ujjammal összenyomtam. A papucsokat enyhén megsóztam, friss borsot őröltem rá és kaptak egy kevés pirított szeletelt mandulát is. Már sokszor mondtam mennyire szeretem az édeskés-savanykás gyümölcsös íz találkozását a sóval. A szilva és a bors találkozása szintúgy eleve elrendeltetett, tökéletes páros!

Kis beszélgetéshez való sós apróságot szerettem volna sütni ma délelőtt, mivel csak leveles tészta volt itthon, hát abból. Viszont már eléggé uncsi a sós masni, sajtos rúd, csavart sajtos, sajtos batyu stb stb... De akkor csak megjelent Maci rózsakertje, valami álom gyönyörűséggel (de kár, hogy nem volt itthon semmi vékonyan szeletelhető gyümölcs, mert iziben kipróbáltam volna) és eszembe jutott a teljesen kézenfekvő megoldás, csiga legyen...
Csiga, de milyen? Parmezán, kevés snidling és karikára vágott olajbogyó. Azt hiszem ennyi elég is.Az előre kinyújtott leveles tésztát megkentem tojással, megszórtam parmezánnal és metélőhagymával. Egy kis doboz paprikával töltött zöld olajbogyót vékony szeletekre vágtam, ezt is a tésztára szórtam. Feltekertem, kb. 2 cm-s darabokra vágtam, csinosan elrendezgettem, tojással megkentem a tetejüket. Előmelegített sütőben, 180 C-on kb. 20 percet sültek. Igazán remek csemege lett.

Nem mennek a dolgok, tegnap előtt nem sikerült az ebéd - bacalao pil-pil, de erről majd külön, tegnap pedig botor módon egy olyan sütőformában készültem kenyeret sütni, amiben addig még soha és a kenyerem, a gyönyörűen megkelt, jó állagú rozsos, lenmagvas kenyerem leragadt, kivételkor mintegy lefejeződve, az egész alja bent maradt a formában. Finom, így is az, miért ne lenne, de roppant bosszantó... így hát a hét végére berekesztem a főzést, majd jövő héten megújult erővel... De addig is íme egy egyszerű és jól ismert étek, új köntösben:

Spenótos kecskesajtos-ricottás lepény, kicsit máshogy

1 doboz leveles tészta (még mindig Tante Fanny)
15 dkg kecskesajt
20 dkg ricotta
fél kg spenót

A spenótot fokhagymával, vajon épp hogy megdinsztelem, csak fonnyadásig. (Ha nincs friss spenót mirelis leveles változatot használok.) A sajtokat összekeverem, ha kell picit sózom, fehérborsot őrölök hozzá. A már előre kinyújtott leveles tésztából úgy 10 cm x 10 cm négyzetek vágok. Háromszöggé fogom hajtani, így csak két-két oldalt megkenek tojással, egy kanálka spenótot, majd arra egy kanál sajtot halmozok, vagy fordítva, ahogy jól esik, a lényeg ne legyen túl sok a töltelék. Átlósan ráhajtom a tésztát, majd két újjal végignyomogatva zárom a kis háromszögeket. Tojással lekenem, majd irány a 160 C-ra előmelegített sütő és szép pirosra sütöm.

Előre le kell szögeznem sajnos, hogy ez az étel nem jutott el a fotózás állapotáig, elfogyott, mire észbe kaptam...
Biztos azt gondolja mindenki, hogy jól elment az eszem, ebben a hőségben nekiálltam főzni. Nos, nem ment el, nem főztem... de sütöttem (na, jó, megadom magam...). Úgy esett, hogy mint oly sokatokat, engem is elkapott a fagyiláz. Finomabbnál finomabb fagyik készültek, elsődlegesen Chilinek köszönhetően: karamellfagyi, csokisorbet. Azért, hogy magamnak is kedvezzek készült túrófagyi, citromsorbet és nektarin jégkása is. Persze ez a tevékenység nem kevés tojásfehérje maradvánnyal társul... Tegnap már majdnem elcsábultam, hogy kipróbálok egy Angel Food receptet, de aztán eszembe jutott egy másik és egyáltalán nem kézenfekvő lehetőség: quiche.
Belestem a hűtőbe, volt lilahagyma :-), gomba, paradicsom, sajt, egy jó adag tojásfehérje és egy szem tojás, ami még nem veszítette el a sárgáját. Ja, meg levelestészta. Mindig hálával gondolok arra, aki kitalálta a leveles és a rétestésztát. Annak pedig még hálásabb vagyok, aki rájött, hogy hűtőben, fagyasztóban eláll eme tésztaféleség. Az előre kinyújtott, méretre vágott verzióval - puff pastry - én személy szerint Ausztráliában találkoztam úgy öt évvel ezelőtt. Miután 2004. végén hazatértem örömmel találkoztam vele az itthoni hűtőpolcokon is. Tudom-tudom, hogy a házi, meg a friss stb... de míg kenyeret már gyakran sütök, lekvárt is főztem már idén is, fűszersó is készült, a leveles tészta gyártására még nem vitt rá a lélek. Gyakran használom hát többek közt quichehez is. Az ilyen módon készülő quich szerintem rajta lehet a Gyors, de finom listán, 10 percbe sem telik összerakni, majd elsüldögél magának a sütőben.

1 cs. levelestészta
1 nagy fej főzőhagyma
1 fej lilahagyma
3-4 szem nagyobb barnacsiperke
4 szem kisebb paradicsom
125 ml tejszín
3 evőkanál tejföl
4 tojás
2 nagy gombóc mocarella sajt
olivaolaj
só, bors, friss bazsalikom

A szeletekre vágott gombára borsot őrlök, majd kevés olivaolajon szépen megpirítom. Eközben hagymákat vékony szeletekre vágom és rádobom a gombára. Ha félig üveges hozzáteszem a cikkelyekre vágott paradicsomot, sózom, meghintem pár levélnyi friss bazsalikommal és készre párolom. Szerintem úgy finomabb, ha a paradicsom még nem esik szét, megmarad a konzisztenciája, de már érezni azt a finom savanykás főtt paradicsomízt.
Kibélelek egy tűzálló tálat a levelestésztával, elosztom rajta a zöldségragut, majd a mozarella karikákat. A tojásokat felverem, hozzákeverem a tejszínt és a telfölt. Fontos hogy jó könnyű, habos legyen. Elosztom a tálban és meghintem friss aprított bazsalikommal és borssal. Már mehet is a sütőbe, úgy 40-45 percre 170 fokra, hőlégkeverés mellett.
Egy-két megjegyzés:
1., A Quiche Istenei nyílván sűrűn kapkodnak most a fejükhöz, hogy én ezt a kaját "lekisezem", ezért cserébe arra gondoltam összegyűjtök néhány quiche és egyéb sült-zöldséges lepény receptet a napokban, hogy kiengesztelődjenek.
2., Ugye Nektek is mondta az anyukátok, nagymamátok, hogy ha a tojás fehérjébe egy cseppnyi sárgája is kerül, nem lehet felverni. Nos, örömmel jelentem, a fagyikból maradt tojásfehérjék egy egész tojás kíséretében olyan gyönyörű kemény habot adtak, hogy csuda. Azt hiszem ennek tudható be, hogy nagyon könnyű lett a töltelék.