Nálunk a zabpehely mézzel, forró tejjel menő reggeli, Kicsicsaj különösen szereti (én is, fiúk kevésbé, bár Aprótalpú az én tálkámból nagyon is). De ilyen melegben??? Hát miért is ne? Mert mi lenne, ha az elkészített zabkását kicsi tejszínnel és még tejjel turmixolnám, aztán kevernék bele ezt-azt és menne a fagyasztóba? Hogy mi lenne? Egy fantasztikusan jó fagyi! Akár reggelire is, de komolyan, kánikulában miért is ne :)?

Hozzávalók kb. egy literhez:
1 bögre zabpehely
3 bögre tej
1 bögre sűrített tej (7%-os)
ízlés szerint méz
1 tk vaníliakivonat
1 kisebb zöldalma
fél bögre mogyoró pirítva, durvára törve

A zabpelyből a tejjel és a mézzel és a vaníliával zabkását főzök. Mikor kihült simára turmixolom a sűrített tejjel együtt, ha túl sűrű lenne még tejjel higítom. A mogyorót megpirítom, héját ledörzsölöm, majd durvára aprítom. Egy kisebb zöldalmát kis kockákra vágok. A zabkása alapba beleforgatom az almát és a mogyoró felét. A maradék mogyorót a tetejére szórom és így fagyasztom. Annyira krémes az egész, hogy fagyigép nélkül is tökéletes lesz! El tudom képzelni dióval, egy pici édes sherryvel és málnával is, no meg... szóval mindenféle gyümölccsel, amit a zabkásához is ennék.

Pénteken végre befejeztem egy újabb nagy munkát, így a hétvége nyugis pihenéssel, rengeteg alvással és főzéssel telt. Vasárnap délelőtt egy fél hangyaboly eltűnt a lakásból, uszodába mentek én meg otthon maradtam a már csak hivatalosan beteg Aprótalpúval. Jut eszembe Aprótalpú. Hihetetlen tempóban indult meg a beszélőkéje, pár hét leforgása alatt annyit fejlődött, hogy mára gyakorlatilag mindent el tud magyarázni. Többnyire értjük is a most már pár szavas rövid kis mondatokat. Igazi pasi lévén az éhenhalás elleni szótára alakult ki szerintem a leghamarabb. A teeciii, husssi, saaat, süti, még kész, nem kéed és a kikász a kiemelten használt szavak között található evés környékén. Kitalálni, gondolom nem nehéz, hogy melyik mit jelent.

Szóval, amíg Kicsicsaj az uszodában cápásat játszott TS-sel, én némi segédlettel a vasárnapi ebédet készítettem. Ami valahogy fejben nem igazán akart összeállni reggel, jó ideig szemeztem a kiterített grillezni való csirkével, aztán az ad hoc kísérlet egész jól sült el, akarom mondani meg. Sikerült egy hihetetlenül omlós, ugyanakkor ropogós bőrű és roppanós szárnyvégű csirkét sütnöm (eddig még soha nem sikerült igazán jól, meg aztán nálunk az egész csirke sütése, grillezése TS önként vállalt missziója). Mellé pedig ez a köret készült. Fokhagymával pirított zöldbab, hirtelen megsütött bébikukorica és limehéjjal pirított bulgur. Aminek pedig az egész hétvégén a legjobban örültem, az a napsütés volt, amiben végre fotózni tudtam. És most még az sem érdekelt igazán, hogy a napfény telibecsapta a tányért!

Hozzávalók:
1 bögre bulgur
2 bögre húsleves
3 gerezd fokhagyma
1 babérlevél
1 lime héja és leve
kb. 300 g ceruzabab
1 doboz bébikukorica
1 marék tökmag
olivaolaj
só

A bulgurt kevés olajon egy gerezd, szeletekre vágott fokhagymával átforgatom, majd két bögre húslevessel és egy babérlevéllel megfőzöm. Eközben a másik két gerezd fokhagymát összezúzom, elkeverem néhány kanál olajjal és ezzel alaposan összekeverem a zöldbabot. Wokban megpirítom a tökmagot, félreteszem. Ugyancsak hirtelen megpirítom a zöldbabot, nem baj ha roppanós marad, sózom, majd ezt is félreteszem. A maradék zsiradékon pedig megpirítom a bébikukoricákat is és ezt is félreteszem. Végül egy kanálnyi olajat teszek a wokba és beledobom egy lime csíkokra vágott héját, még mielőtt megégne beleöntöm a főtt bulgurt és jó alaposan átpirítom. A legvégén meglocsolom limelével és a zöldségekkel és a pirított tökmagga tálalom. Annak az édes chiliszószban ragacsos-ropogósra sült csirkének nagyon-nagyon jó párja lett.

Ismét kaptunk két adag zsenge nyúlhúst Zolitól és Zsuzsitól. A combokból és a gerincből sült készült, így gyros fűszerkeverékben, illetve kakukkfüvesen, almásan. A gyrososhoz a fűszerkeveréket általában a Nagycsarnok aljából, az Ázsia boltból szerezzük be (nagyon szeretek a fűszerpolc előtt tobzódni, már csak ötletmerítésnek sem utolsó). De úgy rémlik, mintha Bombadil Tománál olvastam volna egy jó kis gyűjteményt mindenféle fűszerkeverékekhez, többek közt a gyroshoz is... itt is van. Szóval a gyros fűszerkeverék: hagymafélék, oregánó, rozmaring, koriander és a csípősségét erősítendő egy kis gyömbér és bors. Ezzel dörzsöltem be a húst. Kicsit érni hagytam, aztán irány a sütő! Picit csípős lett ugyan, de még nem annyira, hogy a lurkók ne ették volna meg.

Hozzávalók:
1 nyúl combjai
300 ml húsalaplé
gyros fűszerkeverék
2 marék koktélparadicsom
300 g leveles spenót
1 bögre bulgur
1 ek vaj
1 gerezd fokhagyma
só

A nyúlcombokat megmostam, szárazra töröltem, majd jó alaposan bedörzsöltem gyros fűszerkeverékkel. Két órát állni hagytam, majd sütőtálba tettem, öntöttem alá 3 dl húslevest, lefedtem és 180 C-os sütőben bő másfél órán át sütöttem. Mikor megpuhult rádobtam a koktélparadicsomot és ezzel együtt pirítottam további húsz-huszonöt percig.
Míg sült elkészült a köret is. Vajon illatosra pirítottam egy gerezd fokhagymát, megfonnyasztottam a spenótot, hozzáadtam a bulgurt, majd felöntöttem kétszeres mennyiségű felforralt vízzel és alacsony lángon, lefedve ezzel puhára pároltam.

A rakott mindenfélét nagyon-nagyon szeretjük. Csak jó sok zöldség is legyen benne. Cukkini példának okául. De ezúttal nem az a kétujjnyi zsengécske, hanem azok a helyes nagy, de még zsenge zöld kuglik. Most pulyka apróshúsból készítettem tejszínes, fűszeres ragut, majd ezzel és gerslivel rétegeztem a grillezett cukkinit. Gerslivel, ami sárga, merthogy kapott egy kis kurkumát. Nem is tudom miért, egyszer amikor korábban készítettem köretként gerslit szintúgy kurkumával színeztem és nagyon tetszetős lett. Most is :)

Hozzávalók:
2-3 nagyobb, de zsenge cukkini
500 g pulyka apróhús
1 pici fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 ek mascarpone
150 ml tejszín
200 ml zöldség vagy húsleves
1 bögre gersli
1 tk kurkuma
só, bors
friss kakukkfű és oregano
olivaolaj
tetejére gouda sajt


A cukkinit kb. 6-7 mm vastag szeletekre vágom (vagy ahogy épp sikerül) és minimális olajon mindkét oldalukat pirosra sütöm. A ragúhoz a hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szétzúzom. A húst a cukkini maradék olaján, szaftján hirtelen megsütöm, hozzáadom a hagymákat, majd kevergetve pár percig pirítom. Ezután felöntöm zöldségalaplével és fedő alatt puhára főzöm. Mikor megpuhult a keletkezett szaftot felére szotyogtatom, majd belekeverem a mascarponét és a tejszínt. Friss zöldfűszerekkel bőven meghintem, ha kell még sózom és borsozom. A megmosott gerslit dupla mennyiségű vízzel egy teáskanálnyi kurkuma és kevés só kíséretében megfőzöm. Egy tűzálló tálat kivajaztam, két réteg cukkinit leraktam, utána egy réteg gersli következett, végül két réteg grillezett cukkini. A rétegezést addig folytattam míg a belevalók el nem fogytak, a tetejére cukkini került, no még néhány szelet gouda sajt. Forró sütőben pirosra sütöm.

Ilyenkor, amikor kinézve a legüdébb színfolt a szomszéd ház kéményének sárga színe, szóval ilyenkor egyre erősebben vágyom arra az igazán friss zöld színre. Azon felül, hogy szépen lassan ellepnek a jácintok, tulipánok, nárciszok búzát is szoktam hajtatni. Szeretem nézni, ahogy fejlődik. No meg bevallom, azt a finoman édeskés épp hogy kicsírázott búzát is szeretem rágcsálni. Ami pedig megmarad, azt zsenge füves állapotban legelem le. Én szeretem. Próbáltam ugyan belecsempészni a kajáinkba (salátákba) a már fű nagyságú hajtásokat, de nem különösebben értékelték a többiek. Nem erőltetem.

Idén is nődögélnek. Tegnap egy markocskányit belekevertem a kenyértésztába. Igazi búzacsírás kenyér lett belőle :-) A búzaszemek már kellően megpuhultak, így attól sem kell félni, hogy a fogunk törne egy-egy harapásnál. S nem utolsó sorban igen szép, ropogós héjú bagett sikeredett (no nem a csírázó búzától!).

Hozzávalók:
kb. 300 g BL-80-as kenyérliszt
1 tk méz
20 g friss élesztő
1 tk só
2 ek olivaolaj
150 g natúr joghurt
kb. 2 dl víz
kb. 2 ek csíráztatott búza

Az élesztőt mézes, langyos vízben felfuttatom, majd a búza kivételével minden hozzávalót belekeverek és simává dagasztom. Pici lisztet szórok a tetejére és 30 C-on fél órát kelesztem. Ezután újra átdagasztom és ekkor keverem bele a csírát. Liszttel megszórva újra fél órát kelesztem, majd lisztezett deszkán alaposan átgyurkálom, megtekerem párszor és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Még negyed órát kelesztem, majd 220 C-ra előmelegített gőzzel teli sütőben kb. fél óráig sütöm. Az öreg kopogtatós módszerrel ellenőrzöm, hogy jó-e. 1 bagettre elegendő mennyiség

Nagyon szép zsenge kis tököket kapott TS múltkor a piacon. Olyan kis tölteni valókat. Csakhogy nem tudtam mivel (darálthúshoz nem volt kedvem, aztán el is használtam máshoz), így csak vártak és vártak. Egészen a következő hétvégéig, mikor is a piacról frissen érkezett finomságoknak kellett a hely. Ki is vettem hát őket, félbevágtam, kivájtam. Volt egy bő fél csészényi bulgur is, megfőztem hamar. Aztán a frissen jöttekből beleszeltem a bulgurba három szál újhagymát, no meg felkockáztam egy piros húsú kaliforniai paprikát és azt is beletettem. Belereszeltem még úgy 5 dekányi ementálit, sóztam, borsoztam és ezzel a keverékkel töltöttem meg a fél tököcskéket. Hogy ne érje szó a ház elejét egy ragadozásra erősen hajlamos apró személy részéről, egy-egy vékonyra szelt, sózott, chilivel meghintett csirkemellfilé darabbal fedtem be a tökökcskéket. Kaptak sütőben fél órát fólia alatt, aztán még húsz percet csak úgy szabadon. Szépek lettek, pirosak, no meg finomak.

Ismét sült nyúl, ezúttal a nyúlhoz egészen szokatlan kísérőkkel. Mégpedig citrommal és narancs-citrom lekvárral. No meg sok-sok kakukkfűvel. A citrusoktól pikáns, a lekváros páctól enyhén ragadós, egészen finoman karamellizálódott lett a hús.

Hozzávalók:
1 nyúl combjai
2 citrom
3 ek darabos citrom-narancs lekvár
3 ek olivaolaj
1 nagy fej hagyma
jó sok friss kakukkfű
só

Kifacsarom másfél citrom levét, majd simára keverem a lekvárral és az olajjal, no meg 2-3 tk sóval. A nyúlcombokat itt-ott bevagdosom, a zsebecskékbe friss kakukkfűágacskákat gyömöszölök, majd egy tűzálló tálba teszem. A maradék citromot cikkelyekre vágom és a hús köré teszem, ugyanígy teszek a nagyobb darabokra vágott hagymával. A combokat alaposan megkenegetem a citromos, olajos szósszal. Letakarva hűtőben pár órát pihentetem (nálam egy napot érlelődött), majd 180C-on letakarva a nyúl korától függően minimum 2 órán át sütöm. Én most három órát adtam neki, így a hús omlósan puha lett. Fokhagymás, sáfrányos szeklicével főzött gerslivel tálalom.

Szeretjük a rizsfelfújtat, viszonylag gyakran is készítem. Hol simán, hol gyümölccsel, vagy csak citromosan, esetleg karamellesen. Néha azonban kísérletezhetnékem támad, rizs helyett szívesen kipróbálok mást is. Mint például a gerslit. Jelentem, átment a vizsgán. Olyannyira átment, hogy még apukám is elismerően nyilatkozott róla. S ez már valami...

Hozzávalók:
500 g gersli (hántolt árpa)
kb. 1.5 l tej
csipetnyi só
2 citrom reszelt héja
1 lime reszelt héja
1 citrom leve
150 g cukor
50 g vaj
3 tojás sárgája
4 tojás fehérje
250 g cukor
1 lime vagy citrom karikára vágva
1 lime leve
100 ml víz
A tálaláshoz friss ribizli


A gerslit alaposan megmosom és némi átválogatás sem árt. Tejben csipetnyi cukorral és a reszlt citrushéjakkal a tejberizshez hasonlóan puhára főzöm. Eközben elkészítem a karamellmártást a süti tetejére. Ehhez 25 dkg cukrot keverés nélkül aranybarnára karamellizálok, mikor jó mély színe van, óvatosan hozzáöntök egy deci vizet. Megvárom, míg a karamellizált cukor újra felolvad, majd hozzáöntöm a lime levét és beledobom a lime/citrom karikákat is. Ha sűrű szirupos, félreteszem.
Mikor a gersli teljesen felitta a tejet (ha kell még, főzés közben pótlom a tejet) és puhák is a szemek hozzákeverek 5 dkg vajat, 15 dkg cukrot. Ha szobahőmérsékletűre hült belekeverem a tojások sárgáit, a citromlevet végül a kemény habbá vert tojásfehérjét. Egy sütőtálat vajjal kikenek, beleöntöm a masszát, a sütőt pedig előmelegítem 180C-ra. Míg felmelegszik, a zöldcitromos karamellmártást ráöntöm a felfújt tetejére, a lime karikákat elrendezgetem a tetején, majd kb. 40 perc alatt készresütöm.