Jó ideje készülök már, hogy vanília fagyit egyek olivaolajjal ill. elkészítsem az olivaolaj fagyit. Két módszer is szóba jöhet kapásból: öntsük nyakon a vanília fagyit olivaolajjal (ld. J. Oliver Olasz kaják c. könyvét), illetve készítsünk olivafagyit. Nagyon kíváncsi voltam ez utóbbi megvalósíthatóságára, no meg az ízére, illetve, hogy milyen körítés passzol is hozzá. A fagyi eredetije a már oly sokszor emlegetett David Lebovitzé. Ezúttal nem találtam meg a honlapján, viszont találtam valahol egy bejegyzést, miszerint az új fagyis könyvéből származik. Némi keresés után, nem is annyira meglepődve olvastam, hogy ez az egész oliva fagyi ügy nem egy hökkenet, a franciák örömmel adóznak az olivafa nedűjének akár desszert formájában is.
Persze, módosítottam ezt-azt. Lassan be kell valljam, nekem Lebovitz mester fagyijai édesek, így kissé megcsappant a használt cukor mennyisége a receptben és a többiek receptjével összevetve bevetettem egy kis vaníliakivonatot, illetve több tejet, kevesebb tejszínt és kevesebb tojássárgáját használtam.
íme az én verzióm:
400 ml tej
200 ml tejszín
4 nagy tojás sárgája
3 púpos ek. cukor
1 nagy csipet só
2 tk vanília kivonat
5 ek extra szűz oliva olaj
A tejet és a tejszínt a sóval felfőztem, a cukrot a tojássárgájával jó világosra és habosra kevertem, majd hozzáöntve a tejet krémmé főztem. Hozzáadtam a vaníliát, majd még azon melegen az olajat, kicsit összefőztem őket, ügyelve arra, hogy a tojás ne csapódjon ki. Köszönhetően a kevesebb tojásnak és tejszínnek nem lett annyira sűrű a krém. Az olajat folyamatosan habverővel kevertem bele, majd hülés közben is jó néhányszor átkevertem. Ugye nem lep meg senkit, ha elmondom, hogy a víz-olaj emulzióm még így sem lett tökéletes és az éjszakai állás alatt az olaj egy része még kivált. (Hát nem tiszta kémia-biokémia-fizika az egész főzés? :-))) így még ma reggel is kapott egy alapos keverést, habosítást.
Az eredmény? Érdekes. Ha valaki ismer, akkor azt gondolja, ha ezt mondom, akkor nem ízlik, így azt kell mondjam, ez most nem az én szótáram szerinti "érdekes", ugyanis az íz valóban érdekes. Erőteljes az alap vaníliás íz és ehhez párosul az oliva jellegzetes, általam nagyon szeretett íze, mégpedig meglepően hangsúlyosan.
Gondolkodtam azon, hogyan is lehetne ezt még fogyasztani, tálalni. íme néhány verzió:
1. Olivafagyi érett, édes málnából készült málnapürével, egy lehelletnyi Frutti di bosco balzsamecettel.
2. Olivafagyi durva szemű tengerisóval meghintve, némileg Jamie Oliver receptjére emlékeztetően
3. Olivafagyi friss bazsalikommal
Kicsicsajom mindhárom verzióba nagy nyammogás közepette belemászott, Napom szerint málna szósszal kifejezetten király lett és nagyon jó hozzá valami komplementer íz.
3 megjegyzés:
Ízre mennyire jött be neked ez a fagyi? Én egy citromos-olívaolajasat csináltam David mestertől, de bevallom túl olívaolajasnak találtam. Majd egyszer felteszem az oldalamra, mint rossz tapasztalat...
Nem mindennapos fogyasztásra O.K., de túl gyakran nem fogom készíteni. Tényleg inkább érdekes, mint nagyon finom, de a málnás duó fincsi volt.
Szia!
Nekem pozitívan érdekes, lehet, hogy a tapasztalataid alapján kipróbálom! Nem lep meg, ha kicsapódott, különben meg a majonéz fagyitól sem járunk már messze:-))
Esetleg köretnek is el tudnám képzelni, hmmm.
Megmozgattad a fantáziámat, köszi!
Megjegyzés küldése