Alcím az is lehetne, hogy akkor tényleg érdemes-e
mindig a legdrágábbat megvenni? Dolce Vita
posztjára lehetne ellenpélda ez a termék, amit az egyik hiperszuper pékségében fedeztünk fel. Merthogy azért ennek az egésznek - a jó minőséget, az értékeset meg kell fizetni - nem ritkán vannak csúnya buktatói is (ld. bio- és ökotermékek hihetetlen árrése vagy a "tényleg mindig a drágább a jobb?" kérdés). De lássuk a kenyeret:

Csinos kenyérke, csinos csomagolás, fél kg, közel 400 ft.
Részletes magyarázat, miért is jó nekem, illetve az egészségemnek, ha megveszem. Vigyázok az egészségünkre, így még azt is mondhatnám, lám-lám, egy új, tök jó termék a piacon, próbáljuk ki...
DE! ...
Jó pár évet töltöttem búza minőség kutatással és részlegesen régi fajták kutatásával, így abszolút szemet szúrt az alábbi leírás, amit én előszőr a termék zacskóján olvastam, aztán teljes egészében megtaláltam
itt is:
"
A PurPur egy, a génbankokban felkutatott és újratermesztett ősbúza, amely kiváló élettani hatásai miatt lehet napjaink egyik jelentős eredménye az élelmiszeripar területén.A PurPur búzaszemek 10-szer annyi Anthocyane-t tartalmaznak, mint a hagyományos búzaszemek.Az Anthcyane jelentős mértékeben megköti a jelen kor szennyezett környezete és a helytelen táplálkozás miatt szervezetünkben felhalmozódott szabadgyököket, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulásához, valamint gyorsítják a sejtek öregedését. Így tehát a PurPur búzából készült termékek fogyasztása hozzájárulhat az egészséges életvitelhez.
A ritka és kevesek által ismert PuPur búzából előállított liszt más ízében, tartalmában és hatásában a hagyományos lisztekhez képest. A PurPur búza bíbor színezete tipikus külsőt kölcsönöz a kenyérnek, és adja egyben a nevét. A PurPur kenyeret PurPur teljekiőrlésű lisztből és rozsból állítják elő. Magas értékű összetevői, mint pl. ballasztanyagok és anthocianok amiket a PurPur búzaszem külső rétege tartalmaz, belekerülnek a PurPur kenyérbe is. Ez megmutatkozik erős, ropogós héjában zaftos bélzetében és hosszú frissességében."
Némi nyomozás után kiderült az Index egyik forumáról, hogy több pékség, ill. látványpékség is forgalmazza úgy nyár óta legalább, mi eddig nem láttuk. A PurPur márkanév, ha jól láttam egy
osztrák céghez tartozik.
Nem sok problémám van az egésszel, csak utálom, ha kihasználva az egészséges élet- és ételmódba vetett hitem, át akarnak verni, mégpedig elég csúnyán. Csak egy-két dolog, ami eszembe jutott:
1. Csak annyira ősbúza ez, mint a többi, a búzafajták között viszonylag kisebb százalékban, de ma is előfordulnak úgynevezett bíbor szeműek, amelyeknél a maghéj, a megszokott "búzaszínű" helyett ilyen (forrás
itt):

A különbség valóban látványos, de csak a teljes kiörlésű termékeknél látható, ha látható, ui. a színanyagot a maghéj tartalmazza. Egyébként kék szemű is előfordulnak. De térjünk vissza a bíborszeműekhez. Jelenleg is termesztik pl. Új Zélandon és Észak-Amerikában is jó néhány köztermesztésben álló fajta található. Gondolom (nem tudom pontosan) Európában is elő-előfordult már korábban is. Itthon ugyancsak voltak ilyen búzákra vonatkozó szelekciós kísérletek. Maga a szemszín meghatározása pedig egy egyszerű méréssel számszerűsíthető is, tehát nem kell a csak a szemünkre hagyatkozni.
2. A PurPur búzának a csoda mivolta a leírás szerint ezeknek az antociánoknak tudható be. Ezekről a növényi festékanyagokról és hatásukról egy nagyon jó
leírást is találtam, ajánlom mindenki figyelmébe. A hatásuk, semmi kétség roppant előnyös (antioxidáns hatás, gyulladáscsökkentő, antiallergén, antibakteriális stb.). Ezt nem is vitatom. Csak pár mondatot emelnék ki hol fordulnak elő:
Az antocianidinek és antociánok a bogyós gyümölcsök (bodza, szeder, meggy, szõlõ, cseresznye, szilva), a padlizsán, a vörös káposzta, a retek, a cékla kékes-vöröses színét eredményezik. A kékszõlõ levében a delfinidin, a cianidin, a petunidin, a peonin és a malvinidin acetil- és kumarilglikozidjai mutathatók ki. Az antocianidinek különbözõ fémionokkal (vas, magnézium) komplexet alkotva virágok szirmában is elõfordulnak, . A gyümölcsök antocianidin- és antocián-tartalma az érés elõrehaladásával fokozódik. Az antocianidinek gabonafélékben, gyökér- és levélzöldségekben is megtalálhatók, de legfõbb forrásuknak a gyümölcsfélék tekinthetõk. Alma- és körtefélékben, valamint csonthéjasokban elsõsorban a héjban halmozódnak fel. Lágy húsú gyümölcsökben (berkenye, meggy) az egész termésben megtalálhatók. A zöldségek közül említésre méltó forrás a vörösbab, a vörös káposzta, a retek, a lila hagyma és a rebarbara.
3. Még néhány adat,
hogy is állunk antocián ügyileg néhány zöldségben, gyümölcsben?
100 g teljes kiörlésű bíbor szemű búzaliszt antocián tartalma durván 0.010 g. Ugyanakkor 100 g szederben 0.115 g, feketeribizliben 0.130 - 0.400 g, cseresznyében 0.350 - 0.450 g van. No meg ott a vöröskáposzta (0.040 g/100g), vagy a padlizsán (0.750 g/100g), a cékla, a bodza (erre nem találtam adatot) és sorolhatnám. Ja és a lilahagyma, aminek nagyjából annyi az antocián tartalma, mint a bíbor szemű búzának.
4. Akkor már csak egy kis matekozás van hátra! Sajnos nem néztem meg, hogy hány százalék bíbor szemű búzából is készül ez a kenyér, annyi biztos, hogy rozsliszt is van benne. Elég valószínűnek tartom, hogy a rozs van túlsúlyban. De tételezzünk fel 100% Purpur lisztet az egyszerűség kedvéért. Egy fél kg-os kenyérhez nagyjából 300-350 g lisztre van szükség. Ennyi lisztben tehát kb. 0.035 g "csodaszer" van, mindez 400 ft-ért. Az aktuális piaci árakat tekintve ugye nem kerül 35 dkg lilahagyma, 10 dkg vörös káposzta vagy 4 grammnyi padlizsán 400 ft-ba?
Tanulság? Nem nagyon van... csak rossz érzés, mert néha sajna a cimkeolvasás sem elég.