Nem tudom honnan ered (talán felvidéki?) és miért így hívták, de anyai ágon örököltük a húgommal a pamuka almát, illetve annak szeretetét. Arról a viszonylag kicsi édes nyári almáról van szó... és most a budafoki piacon is megtaláltam. A húgom almásrétes dszemet készített ilyen almából otthon, nálunk meg ugye a fagyi a numberone, még mindig. Igaz, már kialakultak a nyár kedvencei (grapefruitos és a szilvás, no meg a csokisorbet is elkészült párszor), de azért még mindig próbálkozom új ízekkel. így született meg a sült almafagyi. Nem hívnám granitának, ui. kapott egy lightos vaníliaalapot, ugyanakkor igazán fagyinak sem, hiszen tejet, tejszínt nem látott.4 szem almát meghámoztam, kimagoztam, gerezdekre vágtam. Megszórtam egy nagyon kevés nádcukorral és három tk citromlével összekevertem, majd egy tűzálló tálban úgy 20 perc alatt puhára sütöttem. Ezalatt 4 ek gyümölcscukorból fél liter vízből, két citromkarikával és késhegynyi őrölt fahéjjal szirupot főztem. Három tojás sárgáját habosra kevertem 1 ek cukorral, majd a citromkarikátlanított sziruppal összekevertem, besűrítettem, egy tk vaníliát adtam még hozzá. Mikor mindkét fél kihült az egészet finomra turmixoltam és egy citrom levével ízesítettem. Egy éjszakát csücsült a hűtőben. S láss csodát, az almapektin és a tojás megtette hatását, minek következtében a fagyi nagyon krémes és csudafinom lett. A mai roscoshoz például remek volt...

Korábban említettem volt, hogy az ánizs annyira nem gyerebe ... ehhez képest itt egy újabb ánizsos ezmegaz, ezúttal egy süti (forrás). Nem igazán édes, nem is igazán puha és nem is igazán ánizsos. Pláne, hogy egy kicsit csaltam, az ánizslikőr helyett ánizsos -kökény likör (Zoco Pacharan) került bele. Bevallom, csak fél adaggal mertem kipróbálni, de felvétetett a családi receptúrás könyvbe, mindenkinek ízlett. A lárszat egy kicsit csalóka, csinos kis fánkoknak tűnnek, pedig a tésztája inkább keményebb, úgy átmenet a fánk és a daráltkeksz között.
íme:
1 tojás
4 ek olivaolaj
4 ek tej
2 ek Anisette likőr (én Zocot tettem)
6 ek cukor (barnacukorral készült)
Fél tk sütőpor
kb. 40-50 dkg liszt
sütéshez olaj
porcukor a tetejére

A liszt kivételével mindent habosra kevertem egy habverővel, majd fokozatosan adtam hozzá a lisztre, egészen addig, amíg a tészta már jól gyúrható lett és nem ragadt. Kb. 10 cm hosszú és 1 cm átmérőjű kukacokat gyártottam a tésztából, nedves újjal gyűrűvé zártam, majd bő olajban szép pirosra sütöttem. Porcukorban meghempergettem, aztán sitty-sutty elfogyott. Olvastam még, hogy karácsonyi sütiként, mandulával tuningolva is készítik... kipróbálandó!

Avagy sült csirkemáj és sajtos krumplipüré... majdnem. Merthogy a krumplipürét kicsit "tésztásítottam", a fél kilónyi nyersanyagra számítva 2-3 evőkanál liszttel és úgy 20 dkg reszelt sajttal és egy tojással. S hogy miért tettem mindezt? Mert beszereztem életem első muffinsütőjét és persze azonnal a "megbecstelenítésen" járt az eszem. Muffin azóta sem készült még benne, merthogy tartozom azzal a vallomással, hogy nem vagyok muffinrajongó :-)))))) Flanhoz viszont nem volt rossz. Ja, a csirkemáj pedig friss majorannával körbetekergetve, kevés porcinivel körbeölelgetve és némi -gombás-fűszeres olajjal meghintve, sütőben készült. Majd kisebb kockákra vágva a burgonyamasszába rejtetett.

Rántott hal mellé kerestem valami köretet, amit Kicsicsaj is megeszik (merthogy itthon van újra :-)). Spenótot eléggé szereti, szeretjük. Jött még mellé egy kis aszalt paradicsom, kevés gomba, alá mozarella sajt. Jó szokásom szerint a rétegek számát ismét túlbecsültem (kicsi batyuk, kevés töltelékkel, gondoltam 2 réteg elég lesz, nem lett elég)... Pedig minden alkalommal ráfaragok, okulhattam volna már. Azért két batyut sikerült szépen fotóható állapotban tartani.

Szóval a javított verzió:

batyunként négy lap 20 cm x 20 cm-s réteslap
egy nagyobb marék leveles spenót
diónyi vaj
2 ek tejszín
egy gerezd fokhagyma
3-4 szem gomba apróra vágva
2-3 szem aszalt paradicsom apróra vágva
só, bors
1 nagy mozarella golyó vékony szeletekre vágva
kenéshez olaj, vagy vaj

A spenótot a gombával és fokhagymával a diónyi vajon megfonnyasztom, majd hozzáadom a 2 kanál tejszínt. Átforgatom az aszalt paradicsommal, majd sózom, borsozom végül hűlni hagyom.
Az olajjal megkent réteslapocskákat egymásra helyezem és jöhet a batyuzás. Két vékony szelet sajtot teszek a réteslap közepére és egy púpos teáskanálnyi spenótot halmozok rá. Végül összebatyuzom, jól összenyomkodom a batyu "nyelét", hogy csinos kis csomag legyen és megkenem olajjal. Előmelegített forró sütőben pár perc alatt ropogósra, pirosra sütöm.

A kezembe akadt minap a kardamomos mézes fagyi receptje. Ez indította be a fantáziám némi további fűszerezés irányába. Végül sáfrány, fahéj, szegfűszeg és szerecsendió került bele a kardamomon kívül, no meg némi aszalt szilva, sárgabarack és narancshéj. Igazi ízorgia lett.
3 dl tej
2 dl tejszín
3 tojás sárgája
6 ek cukor
csipetnyi sáfrány
5-6 kardamom magja őrölve
késhegynyi őrölt fahéj
késhegynyi őrölt szegfűszeg
késhegynyi őrölt szerecsendió
negyed narancs héja reszelve
pár szem aszalt sárgabarack és szilva nagyon apróra vágva

A tojássárgáját kikeverem a cukorral. A tejet és a tejszínt felforralom, majd beleteszem a fűszereket. A fűszeres tejből a tojással krémet főzök, belekeverem az aszalt ezt-azt és a narancshéjat, majd legalább egy éjszakán hűtöm, hogy a fűszeres zamatok jól összeérjenek.