Áfonya, szeder, ribizli. Egy kevés cukorral, egy karika citrommal, lehelletnyi malagaborral főzve, pürésítve, szűrve. Hozzá még egy kis pohár natúr joghurt és egy löttyintésnyi tejszín. Fagyasztás után kevertem még bele áfonyát és ribizlit, szép lett a színe, nem lila, de szép és hm... igen jóóóóóóóó!

íme a kedvenc zöldségeim: Cukkini, paradicsom, póréhangya, gomba és padlizsán... aktuálisan, merthogy a borsó nélkül sem élet az élet, spenót nélkül pedig egy lépést sem. De most az első sor aktualitásaira koncentrálva kreáltam a mai ebédet. A polentát enyhén fokhagymásan készítettem, inkább tejben, mint vízben főzve. Aztán jött a nagy gondolkodás, okkkééé, legyenek ők, de milyen formában? Keverjem a polentába és süssem meg egyben, vagy kanalazzam csak úgy simán mellé, esetleg grillezzem a zöldséget és a végén dobjam rá a kockákra vágott polentát? Aztán lehuppantam a kanapéra és lőn világsság, eszembe jutott a fánkszaggató... a többi meg adta magát.

A polentához:
20 dkg kukoricadara
4 dl tej
2 dl víz
1 gerezd fokhagyma
só, olivaolaj

A vizes tejet felforraltam, beleszórtam a sót, majd belecsorgattam a darát és úgy jó 20 percnyi folytonos kevergetés mellett készre duzzasztottam. Már majdnem kész volt, amikor eszembe jutott a fokhagyma, apróra vágtam és beleforgattam. Egy tűzálló tálat (de jó akár egy tálca is, vagy egy nagyobb olajozott deszka) kiolajoztam és beleöntöttem a polentát. Hagytam szépen kihűlni, megszilárdulni. Eközben a zöldségragú is elkészült.

Egy kisebb póréhagyma fele
Egy kisebb padlizsán fele
Egy szép vékony cukkini
20 dkg barna csiperke
Egy nagy paradicsom kimagozva
só, bors, olivaolaj
1 nagy mozarella golyó
néhány parmezánforgács
kakukkfű, bazsalikom

A pórét felkarikáztam, a többit kisebb kockákra vágtam. A gombát szárazon megpirítottam (Ti is szeretitek az így sülő gomba illatát?), majd egy kis olivaolajat aláöntve hozzádobtam a pórét. Mikor ez úgy félig meddig üveges volt mehetett rá a padlizsán és a cukkini. Nagyon kevés olajat kaptak, így inkább grilleződtek, mint párolódtak. Mikor elkészült sóztam, borsoztam és csak ekkor kevertem hozzá a paradicsomot. A zöldségek finom roppanósak maradtak így és nagyon finom intenzív íze lett a ragunak.
... és egy kis játék:
A megszilárdult polentát egy tálcára borítottam és a fánkszaggatóval csinos kis korongokat szaggattam, ezeket egy kiolajozott tepsibe sorjáztam. Volt itthon egy friss mozarella golyó és van még parmezán is. Előbbit úgy 3-4 mm-es szeletekre vágtam, utóbbiból forgácsokat vágtam le. Minden korongra került egy adag zöldség és a tetejére vagy mozarella vagy parmezán no meg... Meg kell valljam abban a pillanatban igen sokat adtam volna egy csokor friss kakukkfűért. Szinte éreztem az illatát és annyira harmonikus lett volna a friss kakukkfű a csini kis korongjaim tetején. De nem volt itthon, maradt hát a szárított és egy kevés friss bazsalikom ide-oda. Aztán irány a sütő, 200 C, előmelegítve, csak 8 perc.

Nem igazán tudtam reggel, hogy mit is főzzek. Aztán a szokásos dolog: hűtőajtó ki, fagyasztó feltárul, nini, egy kis pulykacomb. Legyen. De mi legyen? Gyümölcs - hús párosítás mindig bejön, nekem is (ahogy az édeskés egy falatban sós lesz, az valami mennyei), Napomnak is; saslik jellegű dolog meg már régen készült. Kettőnknek épp elég is egy ebédre ez a 30 dkg husi, egy kis gomba, záróakkordnak a nyársak végére -az íze kedvéért, no meg a már emlegetett nektarin. Kapott egy kis rozmaringos fűszersót, egy kis rozmaringos olivaolajat, jó meleget, némi forgatást időnként és pár szem krumplit, beirdalva. Lett belőle 5 szép nyársacska.

Meleg van, mondjuk nem annyira, mint pár hete, de azért meleg van. Kinézek az erkélyajtón, gyűlnek a felhők, szinesednek, talán esőt hoznak és most nyomják lefelé az egész világot, az agyam sem műkszik rendesen...
így esett, hogy nektarinsaláta készült... a nektarinos pulykanyárs mellé (halmozzuk az élvezeteket). Szép és finom, lédús nektarint vettünk a piacon - el sem tudom mondani mennyire örülök, hogy újra igazi zöldségpiac van a közelünkben. Szóval talán a közelgő esőnek köszönhetően beszűkültem, merthogy nektarinos süti is készült ma, na jó, abban ribizli és szőlő is van. A salátához viszont találtam még lilahagymát (minő meglepetés :-)) némi citromfüvet és mehet a dolog. 4 szem nektarin, félbevágva, majd 3-4 mm-s szeletekre vágva, fél fej lilahagyma, vékony szeletekben, aztán egy kis só, frissen őrölt bors, kevés olivaolaj és néhány levélke citromfű. Ennyi... semmi faxni!

Egyik barátosnémtól kaptam egykét hónapja egy csomag narancsos rooibos teát szülinapi ajándékként. Telitalálat volt. A vörös teát amúgy is nagyon szeretjük és roppant kellemes az aromája ennek az aszalt narancs héjat tartalmazó keveréknek is. Már amikor a lime-zöldtea fagyit készítettem eszembe jutott, hogy talán több tea fajtával is ki kéne próbálni a fagyi gyártást. Kicsit gondolkodóba ejtett, hogy mégis hogyan tudnám kiemelni az ízét anélkül, hogy a sziruptól túl édes lenne. Citromot nem akartam használni. Viszont az andalúz pipinél annyira ízlett a sült, grilleződött narancs, hogy azt gondoltam megér egy próbát.
Három tk teafűből fél liter vízzel főzetet készítettem. Ennek csak a felét használom fel, a másik fele klasszikus jeges tea lesz. 3 evőkanál gyümölcscukorból fél liter vízzel pedig szirup készült, a szokásos módon. Emelett 1 narancsot 12 gerezdre vágtam tűzálló tálba tettem és leheletnyi nádcukrot szórtam a gerezdek tetejére, majd irány a sütő. Mikor isteni narancsos-karamelles illata lett és szép pirosra sült kivettem. A narancsokat félretettem, majd a tálba - megmentendő a karamellizált narancsos levet- pár kanál szirupot tettem. Mikor kihűlt a narancs, kihámoztam a húst a héjakból és felaprítottam. A gyümölcshúst összekevertem a teával, a sziruppal és a sütőből megmentett narancs szaftjával. Lehűtöttem, majd irány a fagyigép.