Van az úgy, hogy hetek óta készülünk valamire, várunk valamire, aztán minden másként lesz. Hát így jártunk mi is a szombaton tartott GBT-vel. Pár napja, mikor a kényszerű konyhakerülésből éledező Dolce vita bejegyzését olvastam mi még épp csak kezdtük a konyhakerülést, pontosabban még csak Kicsicsaj volt beteg. Aztán szépen egymás után utolért mindannyiunkat egytől-egyig. Mondanom sem kell, érdeklődés hiányában nem sokat ettünk-főztünk. TS szülinapját is csak pianoban ültük meg, önkéntes karanténba vonulva és sajna lemaradtunk Mr. Gabjosza remekbe szabott grillezett husijairól is. Pedig gombóc ötlet lett volna, mégpedig meglehetősen egyszerű: fagyi. Hogy fagyasztó akuval és hűtőtáskával végigrohantuk volna a várost, hogy fel ne olvadjon, az biztos. Igazán azt sem tudom kit zavart volna az esetleges fordított sorrend, fagyi first és csak aztán a sült husi és egyéb finomságok, de tekintettel a szombati szép időre talán senki nem mondott volna nemet. Ez a fagyi lett volna az egyik, egyszerű és egyszerűségében különleges!
Hozzávalók kb. 7 dl-hez:
200 ml 30%-os tejszín
500 ml tej
100 g ibolyás porcukor (ha nincs, sima porcukor)
1 ek kandírozott ibolya durvára törve
A tejet a tejszín felével felmelegítem, feloldom benne az ibolyás porcukrot. (Ez utóbbit úgy készítettem, hogy még ibolyaszezonban a virágfejeket porcukorba tettem, amitől a cukornak nagyon finom ibolyás illata és íze lett. Miután a virágok szépen kiszáradtak az egészet összetöröm mozsárban.) A tejet alaposan lehűtöm, majd fagyigépben fagyasztom. Mikor majdnem jó beleforgatom a maradék tejszín habját. Legvégül pedig beleforgatom a mozsárban durvára tört kandrozott ibolyát.
4 megjegyzés:
ez nagyon jol hangzik!:)
Bekukkantottam hozzad! Szepek a medaljaid!
Szomorú vagyok, hogy nem kóstolhattam meg. REmélem már minden oké!
Igen, koszi! Mar mindannyian meggyogyultunk!
Megjegyzés küldése