Szürkeharcsa világgá megy és addig-addig vándorol a nagy bajuszos, míg össze nem akad sáfránnyal, aztán kézenfogva úsznak tovább, egészen mangóföldig. Itt megállapodnak, mindenki párra talál, illetve a harcsa bigámista lesz és egy tányérra kerül mangóval és a sáfránnyal együtt. Nem tudom mennyire bolondos, nem tudom mennyire fura párosítás, minden esetre nem valószínű, hogy az az öreg bajuszos valaha is összefutott volna eme két nem földijével, hacsak a konyhánkban nem egy tavaszi fáradtságtól lassú, de jó kedélyű délelőtt. Remélem Maimóni kiírásának megfelelek ezzel a recepttel. Jó sok vkf kihagyása után újra egy jó kis játék közepén találom magam, nagyon kíváncsi vagyok a bolondos ötletekre!

Rózsaborsos harcsasteak sáfrányos rizzsel, mangósalsával

Hozzávalók:
A harcsasteakhez
2 férfitenyérnyi szelet szürkeharcsa3 gerezd fokhagyma
1 ek rózsabors
3 tk só
3 ek olvasztott vaj
fél lime leve és héja

A sáfrányos rizshez:
1 bögre jázminrizs
1 gerezd fokhagyma
1 adag sáfrány
2 bögre húsleves
1 ek olivaolaj
díszítésnek limehéj

A mangósalsához:
1 érett mangó
3 szál újhagyma
1 piros kaliforniai paprika
2 ek olivaolaj1 tk édes chiliszósz
fél lime leve
só

A kb. másfél ujjnyi vastag halszeleteket megmosom, majd papírtörlővel szárazra törlöm. Dörzsmozsárban összemorzsolom a rózsaborsot, ráöntöm az olvasztott vajat, belenyomom a fokhagymát és hozzáadom a sót és az egészet alaposan péppé dörzsölöm. A halszeleteket megkenem ezzel a péppel, majd 200 C-os sütőben -20-25 percig sütöm. A legvégén meglocsolom limelével és megszórom reszelt limehéjjal.
A rizshez egy gerezd fokhagymát szeletekre vágok, kevés olajban illatosra pirítom, hozzáadom a rizst, átkeverem, amikor már finoman illatos felöntöm a húslevessel. Beledobom a sáfrányt, picit sózom és lefedve puhára főzöm.
A mangósalsához egy érett mangót felkockázok. A kaliforniai paprikát is kisebb kockákra vágom, az újhagymát pedig felkarikázom. Egy tálban összekeverem őket. Az öntethez ősszekeverek 2 ek olivaolajat egy kevés chiliszósszal, limlével és sóval. Ezt ráöntöm a mangós keverékre, átforgatom, majd hűtőben érni hagyom egy picit. A behűtött salsát a forró halra szedem és a rizzsel tálalom.

Néhány oldal és betelik az első kézzel írott receptes füzetem, ami nem más, mint egy A5-ös határidőnapló. A 322. receptet írtam bele nemrég, még 3 receptnek van hely, aztán... Aztán jön a következő receptfüzet. Sokat nézegettem mindenféle receptesfüzetnek valókat, határidőnapolókat, kézzel kötött kis könyveket, de valahogy nem volt az igazi egyik sem.

Aztán tavaly decemberben, valamikor még bőven karácsony előtt TS valahol ráakadt a hírre, a Moleskine új naplókat dob piacra, mániákusoknak :), többek között receptgyűjtésben szenvedőknek. Megnézte, megtetszett neki, még nekem is megmutatta, első látásra talált, süllyedt, de aztán kiderült, egyelőre nem kapható, meg itthon pláne nem, el is felejtettem az egészet. Egészen február közepéig, amikor a postás, gondosan TS munkahelyére címezve meg nem hozta a kis csomagot. Az én ajándék, S.K. utókarácsonyi, bálintnapos új Moleskine receptes füzetem. Azóta megnéztem párszor, csudajó, mindenféle hasznos fülekkel, menü tervezővel, fotóknak hellyel, mellékelt beragasztható címkékkel. Már alig várom, hogy az a három recept lezárja a régi füzetet, aztán jöhet a kedvenc tollam és jöhetnek azok az új receptek! Köszönöm, nagyon!

Mostanában sokszor főzök akkor, amikor a kicsik már alszanak. Nem lakmározunk éjszakába menően, hanem a következő napi ebédünk készül ilyenkor. Lehetőleg gyorsan, nagyon gyorsan! Ma egy gyors, kókusztejes, currys brokkoli leves készült és krumplispogácsa. Jó tudom, a pogácsa nem az a pár perc alatt elkészülős kaja, viszont volt két segítségem még koraeste, akik gyurkászták, sodorták, szaggatták a poginakvalót. Így csak a leves maradt altatás utánra. Tényleg gyorsan elkészült és olyan jó csípős, számomra szokatlan, de nagyon finom leves lett! A receptet kedvenc német recept gyűjteményemben találtam.

Hozzávalók:
1 kisebb fej brokkoli
2 kisebb sárgarépa
1 szál újhagyma
1 gerezd fokhagyma
2 szem kardamom
3 tk currypor
600 ml húsleves
400 ml kókusztej
1 ek olaj
só, bors

A brokkolit kisebb rózsákra szedem, ha nagyon pici akkor a szárát is meghámozom feldarabolom. A hagymának csak a fehér részét használom, azt nagyon finomra metélem. A fokhagymát összezúzom. A kardamom magvait mozsárban porítom. Olajat melegítek, majd beleszórom a kardamomot, a hagymákat és a curryt. Mikor már jó illatos felöntöm a húslevessel és a kókusztejjel, majd mehet bele a brokkoli és a szalagokra vágott sárgarépa. Pár perc főzés után sózom, borsozom, majd le is veszem a tűzhelyről. Így a brokkoli szép zöld, zsenge és ropogós marad.

Ma Kicsicsaj azt hiszem eléggé kiüthette magát az oviban. Nem tudom igazán mi történt, merthogy ilyenkor odáig sem jutunk el, hogy mesélni kezdjen.Talán ma is játszottak gordonremsziset a konyhában és baj volt a személyzettel, vagy csak simán nem aludta ki magát. (Néha úgy meglesném, hogy egy ilyen játék hogy történik: Valaki épp oroszlánmellsültet készít, mint egyik nap ő, vagy épp kiosztja amúgy GR módra az egész bandát, esetleg elsorolja a majonéz hozzávalóit, vagy épp bezárja a konyhát, nem tudom... ) A lényeg a lényeg, ma fáradtan, sírósan jött haza. Egy pohár kakaó és egy szelet csokis-meggyes mandulássüti igazán jót tett! Persze azért segítsége is akadt!


Hozzávalók:
4 tojás
300 g rétesliszt
200 g mandulaőrlemény
500 ml tejföl
200 ml olaj
200 g nádcukor
1 cs sütőpor
2 tk vaníliakivonat
1 narancs héja reszelve
1 citrom héja reszelve
150 g étcsoki pici kockákra vágva
400 g magozott meggy

A tejfölt a tojásokkal és a cukorral habosra keverem. Hozzákeverem a sütőporral elkevert réteslisztet, a mandulaőrleményt, majd az olajat. Beleforgatom a vaníliát és a citrushéjakat. A meggyet - nálam mirelit meggy - lecsöpögtetem, a csokit pici kockákra vágom, végül mindkettőt óvatosan beleforgatom a masszába. Egy koszorúformát, vagy épp tortaformát alaposan kikenek, zsemlemorzsával megszórom. Belesimítom a masszát és 170 C-on kb. 45 percig (ill. tűpróbáig) sütöm.

Pénteken végre befejeztem egy újabb nagy munkát, így a hétvége nyugis pihenéssel, rengeteg alvással és főzéssel telt. Vasárnap délelőtt egy fél hangyaboly eltűnt a lakásból, uszodába mentek én meg otthon maradtam a már csak hivatalosan beteg Aprótalpúval. Jut eszembe Aprótalpú. Hihetetlen tempóban indult meg a beszélőkéje, pár hét leforgása alatt annyit fejlődött, hogy mára gyakorlatilag mindent el tud magyarázni. Többnyire értjük is a most már pár szavas rövid kis mondatokat. Igazi pasi lévén az éhenhalás elleni szótára alakult ki szerintem a leghamarabb. A teeciii, husssi, saaat, süti, még kész, nem kéed és a kikász a kiemelten használt szavak között található evés környékén. Kitalálni, gondolom nem nehéz, hogy melyik mit jelent.

Szóval, amíg Kicsicsaj az uszodában cápásat játszott TS-sel, én némi segédlettel a vasárnapi ebédet készítettem. Ami valahogy fejben nem igazán akart összeállni reggel, jó ideig szemeztem a kiterített grillezni való csirkével, aztán az ad hoc kísérlet egész jól sült el, akarom mondani meg. Sikerült egy hihetetlenül omlós, ugyanakkor ropogós bőrű és roppanós szárnyvégű csirkét sütnöm (eddig még soha nem sikerült igazán jól, meg aztán nálunk az egész csirke sütése, grillezése TS önként vállalt missziója). Mellé pedig ez a köret készült. Fokhagymával pirított zöldbab, hirtelen megsütött bébikukorica és limehéjjal pirított bulgur. Aminek pedig az egész hétvégén a legjobban örültem, az a napsütés volt, amiben végre fotózni tudtam. És most még az sem érdekelt igazán, hogy a napfény telibecsapta a tányért!

Hozzávalók:
1 bögre bulgur
2 bögre húsleves
3 gerezd fokhagyma
1 babérlevél
1 lime héja és leve
kb. 300 g ceruzabab
1 doboz bébikukorica
1 marék tökmag
olivaolaj
só

A bulgurt kevés olajon egy gerezd, szeletekre vágott fokhagymával átforgatom, majd két bögre húslevessel és egy babérlevéllel megfőzöm. Eközben a másik két gerezd fokhagymát összezúzom, elkeverem néhány kanál olajjal és ezzel alaposan összekeverem a zöldbabot. Wokban megpirítom a tökmagot, félreteszem. Ugyancsak hirtelen megpirítom a zöldbabot, nem baj ha roppanós marad, sózom, majd ezt is félreteszem. A maradék zsiradékon pedig megpirítom a bébikukoricákat is és ezt is félreteszem. Végül egy kanálnyi olajat teszek a wokba és beledobom egy lime csíkokra vágott héját, még mielőtt megégne beleöntöm a főtt bulgurt és jó alaposan átpirítom. A legvégén meglocsolom limelével és a zöldségekkel és a pirított tökmagga tálalom. Annak az édes chiliszószban ragacsos-ropogósra sült csirkének nagyon-nagyon jó párja lett.

Már többször készítettem hús mellé köretnek, meleg salátának ezt a gombát. Fokhagymás nyúlcomb vagy épp kacsacomb mellé. Most egyben sült, rozmaringos, fokhagymás fűszervajjal töltött, baconbe tekert pulykamell mellé került. No meg egy helyes adag lágy puliszka mellé.
Szeretem, amikor a gomba jól megpirul és az alma pedig karamellizálódik. Szerintem savanykás rétesalmából a legfinomabb nyáron, most granny smithből készült. Nem lett nagy adag, úgy két személyre elegendő, hiszen soha nem tudom, hogy Kicsicsaj épp milyen lábbal kelt fel és szereti-e aktuálisan a gombát. Most épp az "Anya, a gomba a kendvencem!" stádium van újra, ki tudja meddig... Aprótalpú meg szerencsére nem válogatós, ha megkapja a maga nem kis husiadagját. Az elmúlt két hónapban kilenc fogat növesztett, így már nincs akadály!

Hozzávalók:
Kb. 100 g kisebb fejű barnacsiperke
2 zöldalma
1 ek vaj
1 tk barnacukorsó, bors
friss kakukkfű

A megtisztított gombát felezem vagy negyedelem. Az alma magházát kiszedem és nyolc gerezdre vágom, majd a gerezdeket még tovább falatnyi darabokra. Serpenyőben vajat olvasztok, majd beledobom egyszerre a gombát és az almát. Meghintem egy kevés barnacukorral, megborsozom és hagyom puhulni. Kevergetni nem nagyon kell, inkább rázzuk meg párszor, hogy ne törjön össze az alma. Mikor átpuhult a gomba sózom és friss kakukkfüvet szórok rá.